Mihalik Enikő megidézte az első magyar mérnöknő emlékét
A hosszúlépés.járunk? Mihalik Enikő szupermodellel, Budapesten és New Yorkban egyszerre idézte meg az első magyar mérnöknő, az épp nőnapon született Pécsi Eszter emlékét, aki megvalósította az amerikai álmot. Házai meghatározzák Budapest és New York látképét, itthon mégsem eléggé ismert. Pedig az ő élete a legjobb példa rá, hogy a lányok is bármit elérhetnek, ha megkapják rá az esélyt.
Ezeket láttad már?
Mi hozza össze az egyik leghíresebb magyar topmodellt, az egyik legjobb budapesti városfotóst és a hosszúlépés.járunk? városi séta-szervező céget, Manhattant és a Bajza utcát?
Pécsi Eszter, az első magyar mérnöknő, aki Magyarországon és Amerikában is sikeres lett.
„Nem furcsa? Egy bubifrizurás fiatal lány, akinek nem a moziszínész vagy a boxbajnok tetszik, hanem a konstrukció.” – tette fel a kérdést 1938-ban az Ujság, amely „Mikor a nő a férfi” címmel közölt riportot a 30-as évek vezető beosztású nőiről. Pécsi Eszter statikust, az első magyar diplomás mérnöknőt nem utoljára állította a kor sajtója a „férfimunkát” végző nő példaképeként, amiért bevásárlólista helyett vasbeton szerkezeteket tervezett, és sportkocsiján Budapest egyik építkezésétől a másikig rohant, egyszerre irányítva diplomás mérnököket és írni-olvasni alig tudó segédmunkásokat.
Pécsi Eszter az lett, aki lenni szeretett volna. Ő pedig a matematikát szerette és mérnöki munkáról álmodott a 20. század elején, egy szerényen élő kecskeméti zsidó kereskedőcsalád lányaként. És nem csak az első magyar női mérnök lett, de nagyszerű életművet alkotott több országban is, jelentős épületekkel.
A statikus olyan az építészetben, mint a dobos a rockzenében. Ő adja a ritmust, de az énekest jegyzi meg a világ. Hajós Alfréd építész-olimpikon nevét ma a saját maga által tervezett uszoda viseli, de az épület impozáns szerkezetén Pécsi Eszter dolgozott. Ahogy a budapesti belvárost meghatározó Madách-háztömb, a II. kerület számos Bauhaus villája, a leendő Magyar Építészeti Múzeum Bajza utcai épülete, a II. János Pál pápa téri nyolcemeletesek is mind Pécsi Eszter munkája miatt állnak a lábukon. Ahogy a porig rombolt Budapest is, amelynek újjáépítéséből kivette a részét, több száz házat mentve meg a pusztulástól. ‘56 után emigrálni kényszerült, de a tehetsége - közel a hatvanhoz - külföldön is helyet talált magának.
Bécsben részt vett az első toronygarázs tervezésében, majd megvalósította az amerikai álmot: New Yorkba költözött, ahol bő évtizedet dolgozott a metropolisz égbe törő felhőkarcolóin.
Március 8, a nemzetközi nőnap egyben Pécsi Eszter születésnapja is. A 2019-es nőnapon indult el a hosszúlépés.járunk? WonderWomen kampánya, amelyben a női szobrok hiányára, az alulértékelt magyar hősnőkre hívtuk fel a figyelmet. 2020-ban Kolodko-miniszobrot állítottunk Szenes Hanna magyar-izraeli háborús hősnek, és nagy örömünkre az elmúlt 1-2 évben számos budapesti közterület kapott új nevet fontos nőkről.
Pécsi Eszter az első magyar nők egyike volt, akiből az lehetett, amiről gyerekként álmodott, egy olyan életművel, ami közös magyar büszkeség. A házai ma is állnak Budapesten és New Yorkban, munkái nélkül mindkét otthonában elképzelhetetlen a városkép, de arcát, nevét és életművét nem ismerjük. Itt az ideje ezen változtatni. Ezért az idei nőnapot ezért az ő emlékének szenteltük: Soós Bertalan fotóssal budapesti épületei előtt fotóztuk le az életnagyságú kartonszobrát.
Pécsi Eszter New York-i megörökítéséhez a leghíresebb mai New York-i magyarban találtunk partnert. Mihalik Enikő modell első szóra vállalta, hogy az ügy - és a kartonszobor - mellé áll, amiért hatalmas köszönet neki, anyaügynökségének, a Visage Model Managementnek, Gyarmati Markus ügyvezetőnek és még annak a tucatnyi embernek; kollégáinknak, barátainknak, internetről megismert New York-iaknak, akik napokon és időzónákon át dolgoztak azért, hogy ez az akció megvalósulhasson, és Pécsi Eszter még többek számára lehessen példakép. Mert sok lánynak még ma sem adatik meg, az amiért Pécsi Eszter küzdött; hogy az lehessen, aki lenni szeretne.
Fotó NYC: Michael Pomorski
Fotó Bp: Soós Bertalan