Miért nem jó ötlet apokaliptikus horrorfilmet készíteni a vírusról így a járvány közepén?
KJ Apa és Sofia Carson új filmje a Songbird az első olyan film, ami a 2020-as járvány feldolgozása.
Ezeket láttad már?
A történet szerint a szereplők a lockdown 213. hetében vannak. Szigorú kijárási tilalom van érvényben, mivel a COVID-19 vírus mutálódott COVID-23-ra, ami maradandó agykárosodást okoz. Na, engem már itt elvesztettek. Igazából az első másodperctől kezdve nem értettem, miért kell apokaliptikus hangulatú filmet készíteni egy olyan jelenségről, amivel szemben jelenleg harcol az egész világ, és aminek egyelőre nem látjuk a végét. Viszont kifejezetten reméljük a legjobbakat, nem pedig valami hasonlót, mint ami a film forgatókönyvíróinak fejében volt.
Ha vége lenne a világjárványnak, és bemutatnák ezt a filmet, akkor csak egyszerűen nem nézném meg, mert örülnék, hogy vége van a kijárási korlátozások és a fertőzésveszély időszakának és nem szeretném feleleveníteni az emlékeket. De így, hogy éppen a közepében vagyunk, azt gondolom, hogy menjenek a fenébe ezzel az egésszel. Így is rengeteg konspirációs elmélet terjed az interneten, sajnos az emberek egy része még mindig azt gondolja, hogy majd chipet kap az agyába, ha átesik egy teszten, és emellé akkor itt van egy ¨jó˝ kis film arról, hogyan vadászik a katonaság a fertőzöttekre, miközben a mutáns vírus zabálja az emberek agyát. De most komolyan, ki fogja megnézni? A nagy letargiában van olyan, aki úgy gondolja, hogy: hű ma még nem voltam eléggé lehangolt, megnézem, hogyan pusztítja el a világot a járvány. Tényleg érdekel, ki kívánkozik bele abba a helyzetbe, hogy beleélje magát egy még rosszabb forgatókönyvbe, mint ami most van?
De azért tessék, itt az előzetes!
Mellé viszont muszáj csatolnom egy macskás videót is, hogy kompenzáljam a traumát!