Mi jut eszedbe először, ha a családra gondolsz? Különböző személyeket kérdeztünk a világ különböző tájairól

A várószobában

A családi kötelék a lehető legerősebb emberi kapcsolatok egyike. Családi hátterünk, valamint emlékeink nagy mértékben befolyásolják, hogy milyen közösségben, környezetben és milyen feltételek mellett szeretnénk eltölteni mindennapjainkat. Legyen szó a családban látott és tapasztalt minta követéséről, vagy éppen elutasításáról, a ‘család' fogalma minden ember életében megjelenik és egy viszonyítási pontnak számít. Részt vesz világképünk formálásában, vágyaink megfogalmazásában, valamint hétköznapi szokásaink kialakításában.

Beszélgetés a Gyerekszobában

Két családdal találkozva, egy meghitt beszélgetés részesei lehetünk. A kongói származású, és Hong Kongban élő Harmony Ilunga és Édesanyja, Clarisse Akonyi a családi hétköznapokra reflektálnak. A világ másik oldalán pedig Valló Berta és Édesapja, Valló Péter mesélnek közös munkáikról, illetve a London és Budapest közötti távolság áthidalásáról, a családi összetartás erejéről.

A GAHSP Media mindhárom interjúalannyal személyesen folytatott beszélgetést, majd egy fiktív térben, a Trezorban teremtette meg a lehetőséget arra, hogy az egyes válaszok találkozhassanak és együttesen alkossanak egy átfogó képet.

Valló Berta illusztrációja, Image Courtesy of Valló Berta

Sok esetben első emlékeink a családunkhoz kapcsolódnak. Ahogy telik az idő, úgy formálódnak és alakulnak ezek az emlékek velünk együtt. Alkalmunk nyílik emlékeink árnyaltabb megértésére, és ezáltal közelebb kerülhetünk saját magunk, értékrendünk, szándékaink és cselekedeteink pontosabb megismeréséhez.

HARMONY: Az első kép, amely megjelenik lelki szemeim előtt, az Édesanyám, Édesapám és bátyám, amikor még Kongóban éltünk. Ezek az emlékek elég távolinak tűnnek - nem többek egyszerű képeknél. Több nyomot hagyott bennem már az, amikor idősebb lettem, és Hong Kongba költöztünk. Emlékszem az Édesanyámmal és bátyámmal eltöltött időre, valamint arra, hogy Édesapám elhagyott minket. Annál is több emlékkép fűz viszont nagymamámhoz, aki bátyámra és rám vigyázott, amikor Édesanyám éppen dolgozott vagy tanult.

Harmony Ilunga, Image Courtesy of Harmony Ilunga

Harmony Ilunga 2011-ben érkezett Hong Kongba családjával menekültként Kongóból. Nem tartott sokáig, míg Harmony ebből az embert próbáló helyzetből előnyt kovácsolt magának, és a hong kong-i divat szcénát elvarázsolta jelenlétével. Mint vállalkozó, modell és a Harmony HK alapítója, a 22 éves Kreatív azért harcol, hogy a modell ügynökségek, valamint a divat szcéna egésze sokszínűbb legyen és szakítson azokkal a feltételekkel, amelyek nagyon kevés, vagy éppen semmennyi teret sem hagynak a sokféleség megjelenésének.
Harmony 2018-ban rendezte első divatbemutatóját a Harmony HK platformon keresztül, mely azóta már mint modell ügynökség is működik.

CLARISSE: Az első emlékem az Édesanyámhoz fűződik. Ő az, aki felnevelt azzá, aki ma vagyok. Sok szenvedésen kellett átesnie ahhoz, hogy testvéreimmel felnőhessünk, így mindig is az ő lénye marad majd a legfontosabb emlék számomra - minden idők legerősebb és legönallóbb nője.

Harmony Ilunga és Clarisse Akonyi, Image Courtesy of Harmony Ilunga

Harmony Édesanyja, Clarisse Akonyi, eleinte ápoló volt, ám amióta Hong Kongban él, ő sem maradhatott ki a divat világgából. A Harmony HK bemutatóin a távolból is könnyen felismerhető színesen vibráló, gyönyörű, hagyományos kongó-i viseletéről. Clarisse egy olyan platformot hozott létre, mely menekült nőknek ad lehetőséget, hogy alkothassanak. Az Art Woman vezetői menedékkérő nők, akik művészeti workshopok szervezése mellett azt tűzték ki célul, hogy a kreativitás megélésén túl, tanácsadással és a testi-lelki gyógyulás kérdéseivel is foglalkozzanak eseményeiken.

A beszélgetés a föld túloldalán folytatódik, Európában. Valló Berta, Londonból, Valló Péter, pedig Budapestről eleveníti fel első közös emlékeit.

BERTA: Nem tudnék hirtelen egy dolgot kiemelni, Lujzával a húgommal fantasztikus gyerekkorhoz volt szerencsénk és számos olyan családi utazásban volt részünk, amikre sok szeretettel és hálával gondolok. Az első emlékeim talán a szüleim színházi pályafutásához kötődnek, egy színház itt,
egy premier ott, amikor anyukámnak integettem az első sorból a Pogánytánc alatt, vagy amikor a papa III. Richárdját néztük Szegeden.

Valló Berta, Image Courtesy of Valló Berta

Valló Berta illusztrátorként dolgozik Londonban. Diplomáját a Central Saint Martins egyetemen szerezte, a végzés óta pedig már a világ legjobb illusztrátorai közé sorolják. Nemrég bekerült a német könyvkiadó, a ‘Taschen' top 100 listájára. Berta munkáiban elsősorban szokatlan, lenyűgöző vagy éppen meghökkentő karaktereket elevenít meg, az identitás, valamint a női szexualitás kérdésköreit körüljárva, a fogyasztói társadalommal kapcsolatba hozva.

PÉTER: Az első közös élményünkre kettőnk közül csak én emlékezhetek, ez ugyanis az I.számú Női klinika egyik kórtermének a várótermében kezdődött.

Valló Péter, Image Courtesy of Valló Péter

Valló Péter az egyik legismertebb magyar színházi rendező. Kiemelkedő alakja a magyar színházi életnek, számos munkáját láthattuk a hazai színpadokon. Jelenleg a Radnóti Miklós Színház Művészeti Vezetőjeként, valamint a Vígszínház Művészeti Tanácsadójaként dolgozik. Valló Péter munkáját Kossuth-díjjal, Jászai Mari-díjjal, valamint Magyarország Érdemes Művésze díjjal is kitüntették.

Egy kreatív elme bármikor talál inspirációt. Azonban fantasztikus löketet adhat az, ha egy kreatív családdal van körülvéve az ember, és az inspiráció és motiváció a hétköznapok elemi részeként jelennek meg. A szülő-gyerek párosaink a hétköznapok dinamikájáról is beszélgettek, valamint arról, hogy hogyan győznek le közösen olyan nehézségeket, amelyek egy-egy élethelyzetből adódnak.

PÉTER: A nagy távolság ellenére összetartó család vagyunk. Szerencsére - vagy nem szerencsére - különböző jellemek vegyülnek a családban, de talán pont ez mozgat minket előre. A szinházcsinálás alapvetően olyan művészeti ág amiben az ember nem engedheti meg magának az inspiráció, motiváció elvesztését. Emberekről, emberekkel dolgozunk. Ez magában hordozza az inspirációt.

BERTA: A családon belüli dinamika sokat alakult az évek során, de a legnagyobb változást a külföldre való kiköltözés hozta. Először én hagytam el Budapestet, aztán a húgom két évvel később.

Nem mindig könnyű a távolsággal járó nehézségek között navigálni, de továbbra is egy nagyon összetartó család vagyunk, hetente többször beszélünk, a húgommal pedig szinte szimbiózisban élek. A legnagyobb motivációt egy boldog közös életre való igény adja napi szinten, közös tervek és ambíciók nélkül még nagyobb kihívás lenne a londoni fejezet.

Az egész családot komoly kihívások elé állította a Londonba való költözés, mind financiális, mind mentális értelemben. 6-7 éve élek itt lassan és mindig fáj ha nem tudunk egy-egy közös ünnepet együtt tölteni, idén több szülinap is elmaradt a karantén miatt. Szerintem alapvetően mindannyian hasonlóan gondolkozunk a legalapvetőbb kérdésekben, de persze mivel fiatal felnőtt éveimet Londonban kezdtem, a mindennapjaink és az általunk megszokott minták gyakran eltérnek.

Valló Berta illusztrációja, Image Courtesy of Valló Berta

PÉTER: Talán a legnagyobb nehézségeink éppen a távolságból adódnak. Szülőkként időbe tellett megértenünk, hogy az angliai kiköltözés, egyetemi tanulmányok, munka keresés, nem annyira egyértelmű, mint ahogyan azt mi innen látjuk. Előbb vagy utóbb arra is rájöttünk, hogy a mi magyar szülői tapasztalásaink nem minden esetben fedik, takarják Berta ‘valóságát'.

HARMONY: Én egy rendkívül vallásos családban nőttem fel. A hétköznapjainkat áthatják a kereszténység elvei, Édesapám is mindig arra emlékeztet, hogy Istent helyezzük előtérbe, ez pedig egy fontos motivációs forrás számomra. Ha Édesanyámra, vagy nagymamámra gondolok, ők hihetetlenül eltökéltek, akármit is hoz az élet. Úgy érzem, ez a szemléletmód automatikusan belém ivódott, hiszen láttam, hogy egy erős és önálló nő megállíthatatlan. A szeretet és áldozat, amit a családnak szentelnek minden motivációm és inspirációm forrása.

Harmony HK, Image Courtesy of Harmony Ilunga

Tisztelet és kölcsönös támogatás, valamint közösen vallott értékrend és elvek egyaránt segítenek inspirációt fellelni a családban töltött hétköznapokban. Néhol összefűzve egy-egy gyakorlatiasabb megközelítés móddal, máskor kikristályosodva, nemes egyszerűségében:

CLARISSE: Az én motivációm egyszerűen annyi, hogy jó édesanyja legyek a gyermekeimnek.

A lehető legnagyobb értéket a családban, a közösen eltöltött idő jelenti. Így, amikor lehetőség nyílik közös munkára a családon belül,azt mindennél jobban meg kell becsülni.

CLARISSE: Izgatottan várjuk a következő Harmony HK bemutatót, amelyet a lányom szervez. Közelről láthatom minden nap, hogy mennyi időt fektet az előkészületekbe, így alig várom, hogy láthassam majd a kollekciókat a kifutón. Az tesz igazán boldoggá, ha segíthetek neki, amiben csak tudok.

Harmony HK, Image Courtesy of Harmony Ilunga

HARMONY: Imádok Édesanyámmal közösen dolgozni, persze néha ez ‘elég sok munka',- ha tudjátok, hogy mire gondolok. Én is szívesen segítek neki az Art Womennel kapcsolatos teendőkben, például kitalálni, hogy milyen ruhadarabokat, anyagokat válasszon egy-egy workshophoz - ezek a legcsodálatosabb dolgok. Számomra a legfontosabb az együtt eltöltött idő. Értékes pillanatok, amikor lehetőségünk nyílik egymástól tanulni, amit minél jobban ki kell használni amíg tehetjük.

Ahogy a beszélgetés kibontakozik és egyre több részletet tudunk meg a közös családi projektekről, kiderül hogy mindkét család szerint a bizalom és a kölcsönös útmutatás teszi a családi köteléket erősebbé minden egyéb emberi kapcsolathoz képest.

PÉTER: Közös projektekről, vagy munkáról általában a globális pandémia alatt beszélni nehéz. Természetesen minden olyan plakátomat amelynek megtervezésében szabad kezet kapok Berta tervezi. Nem pusztán a családi kötelék miatt, de azt gondolom a kettőnk stílusa meglepő módon jól passzol egymáshoz.

Az egész pályafutásom során fontosnak tartottam hogy az anyagi, materiális biztonság soha se jelenthessen gondot. Kezdetben financiálisan, manapság inkább már szakmailag, életvezetés terén támogatom a lányokat.

BERTA: 2020-ban a legnagyobb közös projektünk a pandémia átvészelése , de az évek során többször dolgoztam együtt a szüleimmel, Apukámnak színházi plakátokat tervezek és édesanyám első könyvének borítóján is az én rajzomat látják az olvasók. Varázslatos pillanatokról talán nehéz beszélni az én munkám során, egész nap egy képernyő előtt sorvadok, de ha nekik tetszik amit csináltam, akkor én is boldog vagyok.
Gyakran beszélünk és mindig számíthatunk egymásra és ez a mi helyzetünkben nagyon fontos hiszen nem élünk egy országban.

Üvegfigurák, Valló Péter rendezésében, Image Courtesy of Valló Péter

HARMONY: A legtöbb, amit egymásért tehetünk, az egyszerűen az, hogy mindig ott vagyunk egymásnak. Vannak pillanatok, amikor elveszettnek érzem magam, és ilyenkor tudom, hogy Édesanyámra bármikor számíthatok, mint ahogyan ő is rám.

Ázsiában élni feketeként önmagában nem egyszerű. Egy olyan társadalomban, ahol az emberek többsége nincs hozzászokva a mássághoz, kihívás elérni azt, hogy elfogadjanak. Meg kell tennem, ami csak tőlem telik, hogy bebizonyítsam, hogy ide tartozhatok.
Háromszor annyit kell dolgoznom, mint másoknak csak azért, hogy elfogadjanak. Ezért álltam elő a Harmony HK platform ötletével, hogy megoldást találjak a problémákra, amikkel szembesülnöm kellett. Amikor kicsi voltam, senki nem mondta meg nekem, hogy a bőrszínem miatt máshogy fognak majd velem sokan viselkedni. Úgy gondolom sikerült megtanulnom, hogyan kezeljem ezeket a helyzeteket, de az biztos, hogy a gyermekeimet a jövőben jobban elő szeretném készíteni.

Harmony HK, Image Courtesy of Harmony Ilunga

CLARISSE: Ott lenni egymás számára, amikor csak szükséges, ez a lehető legtöbb, amit tehetek anyaként.

A lányomnak sok nehézséggel kell majd még szembenéznie a világban. Amennyire csak lehet, szeretném őt erre felkészíteni és támogatni.

Amikor azt kérdeztük, hogy mi az a legfontosabb dolog, amit a családtagok egymástól megtanultak, az egymásba és az elvekbe vetett hit és bizalom fontossága tükröződött egységesen az összes válaszból:

HARMONY: Soha senki nem fog téged annyira szeretni és támogatni, mint a saját családod. Efelől nincs kétségem.

BERTA: Nekem mindig is nagyon inspiráló volt anyukám lelki ereje és az újrakezdéshez való képessége életének legnehezebb időszakaiban is, és apukámnak hálás vagyok a munkához, hivatáshoz való alázat és kitartás átadásáért. Neki köszönhetem az irodalom iránti érdeklődésem is, bár mostanában nem olvasok annyit, mint kamaszként, az irodalmi élményeim mindig fontos alapját képezték a
munkafolyamatomnak. Nővérem, Lujza egy élő lexikon, hogy tőlem mit lehet tanulni, azt még nem tudom.

PÉTER: Azt gondolom, hogy a legfontosabb, amit tőlem tanulni lehet az a minden ellenére fenntartott hitem a szorgalomban és hivatástudatban, akármi is legyen az ember elköteleződése. Berta esetében jól esik látni, hogy mindezt sikeresen átadtam, a szakmájában, életében megfontoltan, tudatosan hoz döntéseket és a nehéz életszituációkban is kitartó képes maradni.

Karamazov Testvérek, Valló Péter rendezésében, Image Courtesy of Valló Péter

A beszélgetés vége felé arra kértük az interjúalanyokat, hogy osszanak meg olyan tanácsokat, amelyek a családi életet gördülékenyebbé teszik az ő esetükben. A válaszokból szembetűnő volt, hogy egy-egy szülő-gyermek páros mennyire hasonlóan viszonyul ehhez a kérdéshez. Így aztán arra jutottunk, hogy ez a beszélgetés egy jó motivációként szolgálhat ahhoz, hogy átgondoljuk és mérlegeljük, hogy saját családaink milyen alapvető elveket és értékeket taníthat nekünk, vagy éppen már tanított nekünk, anélkül, hogy ennek tudatában lennénk.

BERTA: Nehéz egy ilyen kérdést autentikusan megválaszolni egy ennyire privilegizált helyzetből, hiszen minden családban más problémákat kell áthidalni és mi nagyon szerencsések voltunk eddig.

Az én tapasztalataim szerint, ha az ember őszintén figyel és meghallgatja a másikat, azzal sokat lehet enyhíteni minden feszült szituáción és fontos, hogy nem mindenkinek tanácsra van szüksége, gyakran a puszta jelenlét elég. Ezen kívül pedig szerintem mindenkitől annyit szabad csak elvárni, amennyit ő adni tud, ha nincsenek reális elképzeléseink magunkról és egymásról, akkor komoly
kárt okozhatunk a kapcsolatban.

PÉTER: A szép, jó emlékekre kell támaszkodni minden olyan helyzetben, amikor kicsit hitehagyottan érezzük magunkat. Mostanában nehezen tervezünk, talán jobb ha nem is. Közösen próbáljuk a jelenből kihozni azt, amit lehet.

Zárszóként pedig egy tanács, hogy hogyan hozzuk ki a legtöbbet a családi kapcsolatainkból:

CLARISSE: A tanácsom nem más, mint, hogy legyetek türelmesek egymással.

HARMONY: A tanácsom nem más, mint, hogy legyetek türelmesek egymással.

Beszélgetés a Gyerekszobában. Írta és szerkesztette Horváth Júlia és Gennady Oreshkin. Fordította Horváth Júlia.

A #GAHSProom interjúsorozat a GAHSP Media által jött létre, melynek alapítói Horváth Júlia és Gennady Oreshkin. 2021.01.06.