Mi az oka, hogy a 21. századi nők is rajonganak Jane Austen regényeiért?

Bizonyos időközönként ismételten kiadják a könyveit és újabb filmek készülnek belőlük. Nincs olyan rajongó, aki ne látta volna az 1995-ös Büszkeség és balítélet Colin Firth-szel és Jennifer Ehle-lel. De ugyanilyen népszerű a 2005-ös remake is Keira Knightley-val és Matthew MacFadyennel. Ám nem feledkezhetünk meg a Hugh Grant és Emma Thompson főszereplésével leforgatott Értelem és érzelemről, ahogy a 2020-as Emmáról sem.

Egyik sem egy Szerelmünk lapjai vagy PS.I love you, mégis ugyanúgy imádjuk őket. Előszeretettel nézzük meg vagy olvassuk el őket újra meg újra. De mi Jane Austen titka? Miért érezzük azt, hogy amikor rossz passzban vagyunk, önbizalmi gondjaink vannak, durva szerelmi csalódáson vagyunk túl, akkor az egyik műve jelenthet gyógyírt a sebeinkre?

A feminista írónő

Jane Austen 1775-ben született egy nem túl tehetős családba. Nyolcan voltak testvérek, ő volt a hetedik. Akkoriban a következőképpen gondolkodtak a családok: kiházasítani a lányt. Minél előnyösebb házasságot kötött, annál biztosabb volt a sajátja és egyúttal a családja jövője. Ez jelentette a szegény családok túlélésének kulcsát.

Ezért természetesen már egészen kicsi koruktól kezdve tréningezték a lányokat, hogy minél kívánatosabbak legyenek a jövőben. Odafigyeltek a neveltetésükre, pallérozták az elméjüket és ha még szépek is voltak, akkor nyugodtan hátradőlhettek a szülők.

Ám Jane Austen nem tartozott azok közé, akik beálltak a sorba. Megvetette a szerelem nélküli érdekházasságokat. Az első olyan karrierista nő volt, aki egyedül kívánta megvalósítani önmagát, ami nem volt sétagalopp a férfiak uralta világban. Sokáig nem is akarták publikálni műveit, de ő nem hátrált meg. Beletelt egy jó tizenhat évbe, mire 1811-ben megjelent az Értelem és érzelem, majd 1813-ban a Büszkeség és balítélet. Mindkettő a nevének feltüntetése nélkül, viszont pozitív fogadtatásokra lelt a kritikusok körében.

Nők, akik a kezükbe veszik a sorsukat

Ha egyetlen mondattal kellene jellemezni Jane Austen főhőseit, az a következő lenne: nők, akik a kezükbe veszik a sorsukat. Minden regényben van egy humoros, eszes és független szellemű ifjú hölgy, aki igaz szerelemre vagy saját életre vágyik, miközben próbálja önmagát megismerni. Majd természetesen előkerül a házasság kérdése és elvi vitát kezdenek folytatni magukkal: hajtsák igába a fejüket, adják meg magukat a társadalmi szokásoknak vagy válasszák a nehezebb utat, ami a szabadságot ígéri? Férjjel vagy férj nélkül folytassák útjukat?

Ezek a kérdések pedig a mai nap is aktuálisak. Még mindig vannak, akik ferde szemmel néznek arra a harmincas nőre, akinek nincs férje vagy gyermeke. Továbbra is sokak szemében idegen a karrierista meg a tipikusan erős nő, aki képes anyagi függetlenségben élni és ezt ráadásul boldogan is teszi.

Pont ezeknek a nőknek adnak erőt Jane Austen kötetei, amelyek számos üzenettel rendelkeznek: sosem válhat a nő hátrányára a humor és az ész. Megéri várni az igaz szerelemre. Ne tegyenek olyat, amit nem szeretnének. Igenis merjenek szakítani a társadalmi normákkal és valósítsák meg önmagukat.

A jó hír az, hogy ma már elismerést, tiszteletet válthatnak ki az ilyen nők, persze nem a túlságosan konzervatív gondolkodású embereket köreiben.

Emiatt is olyan hiteles és remek példakép Jane Austen, aki mivel nem mehetett hozzá ahhoz, akit szeretett, inkább nem is házasodott meg. Ha pedig a szerelem így megtréfálta, az írásban lelt vigaszt és a munkájának élt.

Ugyanazokkal a problémákkal és figurákkal találkozhatunk manapság is

Regényeinek témái valódiak és még mindig relevánsak. Bár a szokások megváltoztak, Jane karaktereinek személyisége, aggodalmai és álmai ma ugyanolyan aktuálisak, mint akkoriban. A vágy a romantika és egy valamire való, erkölcsileg szilárd úriember iránt. Ma is ugyanúgy megtépázza a lelket a viszonzatlan szerelem fájdalma és napjainkban is képesek az emberek büszkeségből, illetve hiúságból hozni rossz döntéseket. Minden könyvében megjelennek a klasszikus női archetípusok és talán merész kijelentés, de van benne igazság: nem sok különbség van az akkori és a mostani hölgyek között.

Könyvei bölcsességektől hemzsegnek

Austen regényei tele vannak bölcsességekkel, amelyeket egy szerelmet kereső modern nő is megfogadhat. A Büszkeség és balítélet egyenesen bővelkedik belőlük. Ilyen például a ne ítéljünk első látásra, amelybe sikeresen beleszaladt Elizabeth és Mr. Darcy is. Napjainkban is hajlamosak vagyunk adni a látszatra, az első érzelmi benyomás alapján dönteni. Érdemes adni magunknak és másnak is még egy esélyt, különben könnyen megeshet: egy nagyszerű emberrel lesz kevesebb az életünk.

Az Érzelem és érzelem pedig mi mást taníthatna, mint azt, hogy törekedjünk a harmóniára, a szív és az elme összehangolására, amikor véleményt formálunk és döntést hozunk.

Jane Austen regényeinek különlegessége az, hogyha a szereplők felmerik vállalni önmagukat, a vágyaikat, és végig járják az útjukat, mindig meglelik a boldogságukat. Ezt a leckét ajánlatos lenne minden nőnek zsebre tennie, így talán kevesebb lenne a mérgező és lélekölő kapcsolat. Nem esne annyi hölgy áldozatul a nárcisztikusoknak, a gaslightingnek, és nem lenne annyi lelki sérült. Fontos lenne az olyan egészséges önérzet és önbizalom kialakítása, mint amivel Elizabeth Bennet is bír. Nem meglepő, hogy sok nő kedvence a Büszkeség és balítélet, mivel pont azt a példaképet lelik meg benne, amire maguk is vágynak: az erős nőt.