Mennyire volt balhés a Pesti balhé forgatása? - interjú a főszereplővel, Mészáros Bélával

Egy hete debütált a Pesti Balhé a mozikban. Milyen visszajelzéseket kaptál eddig?
Egész kellemeseket a nézőktől. Egy-két kritika nagyon lehúzta, meg volt egy-kettő, akinek tetszett.

Egyébként szoktál kritikákat olvasni?
Nem annyira, de most néhányat elolvastam. Még régen, amikor a Színművészetiről odakerültem a színházba (Katona József Színház), akkor néztem a kommenteket és a kritikákat. Nagyjából azért érzékelem, hogy milyen, amit csináltam. Meg ott vannak a visszajelzések a nézőktől, barátoktól, szeretteimtől. Igazából sokan elmondják a véleményüket, inkább azokat hallgatom meg. Persze, a kritikákat is tök jó néha olvasni, ha építő jellegű. Színháznál, ha olyan, jobban odafigyelek, mert azon még tudok változtatni. Itt most már mit csináljak? Ha el is rontottam, azt mondja az ember, hogy na ez van.

Ez Lóth Balázs első nagyjátékfilmje. Milyen volt a közös munka? Gyorsan összecsiszolódtatok?
Sokat beszélgettünk a karakteremről Balázzsal. Hihetetlen lelkiismeretes és nagyon-nagyon odafigyel. A gerinc mentén haladtunk, de rengeteget lehetett benne improvizálni. Leírta nekem konkrétan, hogy mikre gondol, milyen ez a karakter, mennyire szerethető, mennyire vágyik vissza a régi énjéhez.
Még a forgatás előtt is elküldött egy e-mailt, hogy szerinte elsőtől az ötödik oldalig Marcell itt tart, rengeteg dolgot leírt. Aztán itt tart hatodiktól a nyolcadikig. Csak kettő jelenet, mégis milyen vívódásokon megy át. Nagyon felkészült volt. Azonban sok olyan dolog van, ami benne sincs a filmben, csak kitaláltam, az ember ilyenkor kialakít egy kis háttértörténetet, hátha egy picikét meg tud jelenni valamiben.

A karaktered, Marcell menő építészmérnök, aki nagyon odafigyel a külsőségekre.
Márkás óráról, Armani öltönyökről, meg budai luxus villákról nincs fogalmam. De arról viszont van, hogy milyen érdekes hogy az ember, hogyan választja magának a munkáját, mint ahogy a Marcell is. Burzsuj, sznob férfi lett belőle. Kicsit ilyen becsvágyó, aki mindig arra törekedett, hogy elérjen valamit. Közben eltávolodott a gyerekkori énjétől, a saját énjétől. Hogy van-e értelme ezt feláldozni úgymond a pénz oltárán? Ezekbe bele tud fásulni az ember.

Azért mégis egy akció-vígjátékról beszélünk. Fizikailag keményebb felkészülést igényelt, mint az eddigi szerepeid?
Jobban odafigyeltem magamra. Egyébként néztem is, hogy mennyivel vékonyabb voltam akkoriban. Nem nagyon maradtam ki éjszaka, próbáltam sokat aludni, sok vizet ittam. A szállodai jeleneteket éjszaka forgattunk, és akkor egy hétig ott voltunk éjjel, reggel mentem egyből próbálni, aztán játszottam este. Fizikailag inkább így volt nehéz.
Érdekes volt, van az a jelenet, ahol bezárnak minket Alexával (a filmben Petrik Andrea játssza Alexát) egy ketrecbe és onnan egy egyméteres lyukon át kell kimásznom. Ezzel semmi különös nem lenne, de nem tudom már hány nap forgatás után, vagy hússzor kellett megcsinálni. Mire felvettük kék-zöld folt volt a testem meg kifordult a csuklóm is. Belegondoltam utána, hogy ha ez ilyen, milyen lehet a Keanu Reevesnek vagy Tom Cruisenak? Ők ezeket mind megcsinálják, sőt…

Kegyetlen örökségünk - A hét könyve: Asszony a fronton

Kegyetlen örökségünk - A hét könyve: Asszony a fronton

Ha jól tudom, nem tudsz úszni, mégis a film egyik központi jelenetében "bedobtak" a mélyvízbe.
Álltam ott az ˝egyhatvanas˝ vízben és mondtam, hogy egyébként nem tudok úszni. Szegény búvárok jól jártak velem (nevet). A filmben, amikor távolabbról látni a karaktereinket, azok nem mi voltunk, hanem hivatásos búvárok. A közelebbi felvételeknél, például amikor átmentünk a rács alatt, azok már igen. Rengeteg nehezítő körülmény volt. Nem zárt annyira jól a szemüvegem és bele is ment a víz az orromba. Mutatták nekem, hogy ha azt érzem, hogy gáz van, akkor jelezzek. Szorongtam is, mert volt, hogy beakadtam, de aztán csak sikerült.

Több mint 30 helyszínen forgattatok. Van olyan, ami kimondottan emlékezetes volt?
Az összes. A futások a városban, a lakásomban is tök jó jelenetek voltak, az éjszakai rohangálások a szállodában, ezek nagy élmények. Mindegyik nagy élmény volt.
Tatán gyönyörű helyen forgattunk, olyan, mintha Kanada északi részére mentünk volna, gyönyörű az az egész mocsaras láp. Ott kaptam egy testhez feszülő ruhát, belementem abba a sötét vízbe és abban mentem végig a festménnyel. Mindig éreztem, hogy valami állat van körülöttem, mindig ráléptem valamire, de semmit nem látsz egy ilyenben.

A stáb több tagja is említette, hogy voltak emlékezetes, vicces sztorik a forgatás alatt, például Elek Feri bárhol képes volt elaludni egy perc alatt. Rólad mit mondanának, mi volt a legjellemzőbb rád a forgatáson?

Szegény, igen, nekem is van róla egy ilyen fotóm (nevet). Rólam mit mondana el mindenki? Talán, hogy próbáltam mindig jó hangulatot teremteni, viccelődni a többiekkel. Nem szeretem, ha szomorúak az emberek. Aztán lehet azt mondanák, hogy idegesítő voltam.

2016-ban kerestek meg először a forgatókönyvvel. Milyen érzés ennyi idő után elengedni a filmet?
Azért még promotáljuk, de az más. Mindig, mikor vége van egy forgatásnak, olyan érzése van az embernek, mintha kiüresednél és az olyan rossz. Mint amikor elmész egy táborba kiskorodban és utána valami lezárul. Találkozol még ezekkel az emberekkel, de ennek vége, pedig fantasztikus volt.
Említetted, hogy Pesti balhé forgatása alatt többször extrém helyzetekbe kerültél, de mi lenne a legextrémebb, amit kipróbálnál egy film kedvéért?
Nincs tériszonyom, de kiugrani párezer méter magasból azért kemény lenne. A harmincadik születésnapomra kaptam egy ejtőernyős ugrást, de 10 éve nem váltottam be. Egy film miatt azért megcsinálnám.
Nagyon szeretek focizni. Mennyire jó lenne egy olyan film, amiben focistát játszhatok! Mondjuk, ahhoz teljesen le kéne fogynom. Focizni és forgatni, ez a kettő együtt csodálatos lenne.

Interjú: Horváth Rea