Telkes Mária az a magyar tudós, aki a napenergia úttörője lett Amerikában
Amikor a környezettudatosság és a fenntarthatóság még korántsem voltak kulcsfontosságú ügyek, élt Amerikában egy magyar tudós, aki nem kevesebbet tett egy élhetőbb jövőért, minthogy feltalálta a napenergia hasznosítását.
Ezeket láttad már?
Ő volt Telkes Mária, aki Magyarországon látta meg a napvilágot, és egészen az egyetem elvégzéséig itt is élt. Az élet azonban úgy hozta, hogy 24 évesen Amerikába költözött. Hogy ezek után mennyire lett külföldön elismert Telkes Mária, azt tökéletesen tükrözi, hogy 1934-ben a New York Times legsikeresebb nőinek listáján egyedüli tudósként kapott helyet.
Lelkiismeretes tanuló
Telkes Mária 1900-ban egy jómódú budapesti család első gyermekeként született, sorban pedig hét testvére követte. Mária mindig is szorgalmasan tanult, aminek meg is lett a gyümölcse: 1920-ban matematika-fizika szakos diplomát szerzett a Budapesti Tudományegyetemen, a mai Eötvös Loránd Tudományegyetemen, majd Rybár István professzor asszisztense lett. Tanulmányai eközben még korántsem értek véget, néhány évvel később kémia-fizika szakon doktorált.
Sorsfordító lehetőség
Bár Mária remekül végezte a munkáját, fiatal lányként, különösen tudományos körökben korlátozottak voltak a lehetőségei. Jól látta ezt nagybátyja, a Clevelandben konzulként dolgozó Ludwig Ernő is, aki Amerikába invitálta, hogy ott folytassa a munkásságát. Így költözött a fiatal lány külföldre, és kezdett el dolgozni a kor egyik leghíresebb professzora, George Washington Crile mellett a Biofizikai Intézet laborjában, ahol az agysejtek sugárzását kutatta.
Siker hátán siker
1934-re kutatói eredményeinek köszönhetően már olyannyira sikeres lett, hogy neves színésznők és sportolók között egyedüli tudósként választották be az év legismertebb női közé. Egy évvel később pedig a Cleveland Press legsikeresebb nőinek listáján is helyet kapott. Karrierjének csúcspontja kétség kívül az volt, amikor a Nap hőenergiájának hasznosítására olyan módszert talált fel, ami akkora jelentőséggel bírt, mint az autó feltalálása. Találmánya a napsütéses órák számának felhasználásán alapszik, és képes a Nap hőenergiáját az iparban és a mezőgazdaságban használható elektromos árammá változtatni. Telkes Mária célja ezzel az volt, hogy a városoktól és infrastruktúráktól távol élő emberek számára is biztosított legyen az áramellátás a Föld bármely pontján.
A „Napkirálynő”
Az 1930-as évek végén új utak nyíltak meg Telkes Mária előtt. Clevelandből Bostonba költözött, ahol kutatóként és tanárként továbbra is a napenergiára és annak felhasználására fókuszált. Nevét dicséri egy 1948-ban Doverben épült ház, amelyet Telkes Mária elképzelései alapján kizárólag napenergiával fűtöttek. A tudósnő ezzel megoldotta korának nagy problémáját, a hőtárolást. 1952-ben elsőként kapta meg az amerikai női mérnökök társaságának életműdíját, 1977-ben az Amerikai Tudományos Akadémia kitüntetését, majd az Amerikai Napenergia Társaság Charles Greeley Abbot-díját.
Utolsó évei és utóélete
Telkes Mária élete során összesen húsz találmányát szabadalmaztatta, amelyek többsége a napenergia hasznosításához kapcsolódik. Az ő tudományos szabadalma az is, hogyan tárolható a hideg, ami új fejezetet nyitott az épületek klimatizálásában. Az 1970-es évektől a University of Delaware kutatója lett. 1977-ben innen ment nyugdíjba, de tanácsadói tevékenységét az azt követő években is igénybe vették. 1995-ben, 70 év elteltével visszatért Magyarországra, ahol nem sokkal a 95. születésnapja előtt hunyt el. 2012-ben örök helyet biztosítottak neki a legnevesebb mérnököknek és feltalálóknak emléket állító Amerikai Feltalálók Dicsőségtermében.