Madeleine McCann előkerülhetett volna, de a farokméregetés fontosabb volt
A Madeleine McCann eltűnéséről szóló nyolcrészes Netflix dokumentumfilm-sorozatot a brit sajtó bukásnak nevezte. Ezt pedig azzal indokolták, hogy semmilyen új információ nem derült ki a sorozatból, az pedig csupán kizsákmányolja a szülők szenvedését. Igaz, valóban nem derült ki semmilyen új információ. Ezt nevezhetjük frusztrálónak és elkeserítőnek, de ezek a jelzők nem a dokumentumfilmet jellemzik, hanem az egész ügyet. A film elkészülésében egyébként Madeleine szülei szorosan együttműködnek az alkotókkal, hiszen ők még mindig hisznek benne, hogy tizenkét év elteltével jelentkezik egy tanú, akinek köszönhetően kiderül, mi történt a lányukkal.
Ezeket láttad már?
Elkeserítő. Végig gombóc volt a torkomban, amikor néztem. Annak ellenére is, hogy elég jól ismertem a történetet. A legrosszabb érzés azonban akkor fogott el, amikor pár nappal azután, hogy megnéztem a dokumentumfilmet, bejelentették, hogy letartóztattak egy férfit, akinek köze lehetett Madeleine elrablásához. Egy német férfi, aki kb. két utcával arrébb lakott attól az apartmantól, ahonnan a kislányt elrabolták. Én nem vagyok nyomozó, de józan paraszti ésszel az első gondolatom, hogyha eltűnik egy gyerek, akkor előkaparom akár a föld alól is a környék, az ország összes nyomorult pedofilját, és mindenkit, aki gyermekbántalmazást vagy szexuális erőszakot követett el valaha. Azonnal utána is néztem, hogy a portugál hatóságok miért hagyták ki ezt a kézenfekvőnek tűnő lépést. Gyorsan megtaláltam a választ. Nem hagyták ki. De ez a férfi nem volt a listán. És nem azért, mert korábban még nem követett el egyet sem az előbb felsorolt bűncselekmények közül.
Mit tegyek, ha szexuális zaklatás áldozata vagyok, de nem merek róla beszélni?
Mit tegyek, ha szexuális zaklatás áldozata vagyok, de nem merek róla beszélni?
Erről a férfiról érdemes tudni, hogy Németországban két pedofil ügy miatt is eljárást indítottak ellene. De a német rendőrség nem küldött a portugál hatóságok számára listát a Portugáliában élő német pedofilokról. Tessék? Tehát, ha valaki köztudottan pedofil, bűncselekményeket követ el, és elköltözik egy másik – nem is olyan távoli – országba, akkor kikerül a hatóságok látóköréből? Minden probléma nélkül éli tovább az életét, mint egy tisztességes állampolgár? Na, ne már!
Az ügy felderítésére lehetősége volt a portugál és brit hatóságoknak egyaránt, végül pedig egy amerikai magánnyomozó is beszállt a nyomozásba. És mit tettek ők? Ahelyett, hogy előre léptek volna 12 éven keresztül egymásra és a szülőkre mutogattak. A két ország egymással szemben való farokméregetése, és a portugál turizmus jóhírének megmentése fontosabb volt, mint egy kislány élete. Mert ugye, nem nehéz kitalálni, hogy a népszerű portugál üdülőkörpont elbúcsúzhatott volna a turistáktól, ha kiderül, hogy egy pedofil garázdálkodik a környéken, akit nem tudnak elkapni. Ezt pedig Portugália minden áron el szerette volna kerülni. Inkább megvádolták a szülőket, hogy megölték a saját gyereküket egy nyaraláson, ahová egy baráti társasággal érkeztek, majd az idegen országban – ahol korábban sosem jártak – sikerült úgy eltüntetniük a holttestet, hogy senki nem találta meg. A baráti társaság többi tagja pedig áldását adta a gyerek meggyilkolására és még asszisztáltak is hozzá. Mi van? Ez az elmélet, valljuk be, pszichológiai szempontból minden részletében sántít. De szépen eltelt pár hónap azzal, hogy a szülőket vádolják. A pedofil gyerekrabló pedig addig vígan élte az életét.
Madeleine McCann eltűnéséről és haláláról rengeteg elmélet terjed. A nyomozás jelenleg is zajlik. Madeleine életét már nem lehet megmenteni. Azzal, hogy elkészült ez a dokumentumfilm, nem lettünk okosabbak. Hogy megéri-e megnézni? Igen. Mert felháborít, mert arra késztet, hogy ne maradjunk csendben. Ne viseljük el, hogy a társadalomban jelen vannak ezek a dolgok. Hogy léteznek pedofilok. Hogy egy szülő nem hagyhatja magára a gyermekét, mert akár öt perc alatt is baj történhet. Ez a dokumentumfilm arra jó, hogy hangot adjunk annak, hogy nem tűrjük el, hogy ez a deviáns viselkedés, ez a mocsok megfertőzze az életünket. Ne mondja nekem senki, hogy Madeleine McCann elrablójáról soha senki nem feltételezte, hogy pedofil, és azt sem hiszem el, hogy Kaleta Gáborról nem tudta senki. Dehogynem. Függetlenül attól, hogy egy pedofil éppen a szomszédod, az apád, a nagybátyád, a testvéred a perui nagykövet, a tanárod, a szüleid barátja, a te legjobb barátod, mérlegeld, hogy valakinek tönkre fogja tenni az életét, és ezt nem engedhetjük. A legnagyobb fegyverünk az ilyen emberek ellen az, ha felemeljük a hangunkat. Nem minden pedofil rabol el egy kisgyereket, nem mindenki jut Madaleine sorsára. De az a pedofil, aki gyerekpornót néz, ugyanolyan bűnös, mint Madaleine gyilkosa. Hiszen amíg van kereslet az ilyen gyomorforgató dolgokra, addig lesznek, akik gyerekeket rabolnak, és gyerekeket kényszerítenek arra, hogy elkészüljenek azok a felvételek.