Exkluzív interjú az erotikus filmek új csillagával, Lizzy Caplannal
A Végzetes vonzerő az egyik legnagyobb filmklasszikus, amelyben Michael Douglas házasságtörő kapcsolatba kezd Glenn Close-zal, majd az események nagyon rossz fordulatot vesznek, mikor be akarja fejezni a kapcsolatot. Az 1987-es film alaptörténete most sorozatként, modernizálva tér vissza Joshua Jackson és Lizzy Caplan főszereplésével.
Ezeket láttad már?
A SkyShowtime felületén május 22-től lesz elérhető Magyarországon a Végzetes Vonzerő új, sorozatadaptációjának az első három része, majd hetente érkeznek az új részek. Az új sorozat a házasság és a hűtlenség időtlen témáit vizsgálja az erős nőkhöz kapcsolódó modern attitűdök, a személyiségzavarok és a kényszerkontroll lencséjén keresztül. A GLAMOUR olvasóinak a főszereplő Alex Forrestet alakító Lizzy Caplan mesélt erről, illetve arról is, hogy az eredeti film óta hogyan változott a narratíva a véletlenül hűtlenségbe keveredő férj és a szörnyeteg csábító szerepekről, és hogy hogyan tudott további mélységet adni a karakterének.
A Végzetes vonzerő hatalmas klasszikus. Milyen kihívások jutottak eszedbe, mikor kiderült, hogy megkapod a film újragondolt sorozat adaptációjának főszerepét?
A legnagyobb kihívás egy olyan filmmel kapcsolatban, amelyet az emberek ismernek és szeretnek, hogy nagyon védelmezőek tudnak lenni. Megértem, mert én is ilyen vagyok. Azonnal az szokott egy reboot bejelentésnél az emberek első gondolata lenni, hogy egészen egyszerűen nem lehet, hogy ezt a filmet újra elővegyék. Minek? Elsőre is tökéletes volt. Megértem, de a Végzetes vonzerő az egy kivételes példa, hogy igenis van létjogosultsága, hogy újragondoljuk. Engem például az érdekelt benne, hogy az alapsztorit meghagyva hogyan tudunk további mélységeket adni neki, miközben meghalljuk a nézők igényeit is, ami azért sokat változott az eredeti, 1987-es film megjelenése óta. 2023-ban már nem oké, ha csak megbélyegzünk egy nőt azzal, hogy ő egy szörnyeteg, míg a hűtlen férfi egy jófiú, aki véletlenül keveredett bele a házasságtörésbe. Ezt többé már nem lehet így leegyszerűsíteni a fejekben, és bár imádom, és tökéletesnek tartom az eredeti filmet, nagyon jó és nagyon kellett már az, hogy mélyíteni tudjuk a történetet és Alex Forrest karakterét, ami több már nem egyszerűen fekete vagy fehér lesz, hanem ennél sokkal árnyaltabb.
Az általad megformált Alex Forrest mentális problémákkal küzd. Hogyan tudtad megtalálni a tökéletes kombinációját, hogy megmutasd a karakter minden mélységét?
Beszélgettem a témáról törvényszéki pszichológussal, rengeteget beszélgettünk Alexandra Cunninghammel, a sorozat producerével, akivel hónapokon keresztül építettük fel, hogyan ábrázoljuk a karakterem mentális betegségét. Elolvastam minden létező könyvet, és rengeteg diagnózist áttanulmányoztam annak ellenére, hogy abban az elejétől kezdve biztosak voltunk, hogy nem szeretnénk egy konkrét diagnózisnak megfeleltetni, hiszen ez nem egy törvényszéki vizsgálat, hanem egy erotikus thriller. Neki el kell szabadulni, de fontos volt számunkra, hogy ezt finoman tegye. Nem akartuk, hogy az emberek egy bolond nő karakterét lássák benne, azt szerettük volna, hogy az emberekben az fogalmazódjon meg, hogy oké, itt egy fiatal nő, aki őrült dolgokat csinál, de miért teszi ezt? Mi történt vele, amitől ilyen lett? Ilyennek nevelték? Az agya működik máshogy? Vagy a kettő kombinációja? Nem azt mondom, hogy felmentem a karakterem tettei alól, mert azért nagyon durva és megbocsáthatatlan dolgokat tesz. De közben azt is érdekes látni, hogy van valami furcsa a kultúránkban, és meg van annak az oka, hogy az emberek miért válnak megszállotjaivá az ilyen tettekről szóló műsoroknak, sorozatgyilkosoknak és a megtörtént bűneseteken alapuló műsoroknak: Szeretnénk tudni, hogyan működik az emberek agya, és látni azt, hogy ugyanúgy működik-e, mint azoké, akiket a képernyőn lát. Mert félelmetes dolog belegondolni, hogy talán te is képes lennél megtenni olyan dolgokat, amelyeket ezek az emberek.
A film egy erotikus thriller, szükség volt emiatt valami különleges felkészülésre? Azt feltételezem, hogy a legfontosabb a bizalom volt a partnered és a rendezők irányába.
Azt hiszem, hogy a jelenetekbe csak bele kell menni, nem szabad azon gondolkozni, hogy esetleg nevetséges vagy kellemetlen vagy kényelmetlen a szituáció. Humorral és azzal, hogy a színésztársaid melletted állnak, és ha tényleg megbízol a rendezőben és azt érzed, hogy az egész stáb melletted áll, akkor nincs probléma, könnyen megy minden, és közösen átsegítenek egy olyan alapvetően furcsa szituáción, mint a fülledtebb jelenetek forgatása.
A thrillerekben mindig van egy főgonosz, itt is igaz ez?
Igen, mert bár sokat megtudunk, és jobban belelátunk, hogy miért lett a karakterem ilyen, azért mégiscsak gonosz.
A házasság és a hűtlenség egy örök téma, szerinted mit tud ehhez hozzáadni a Végzetes vonzerő sorozata?
Valóban ez az egyik legidőtállóbb téma, ami mindig aktuális marad. Azonban úgy gondolom, hogy az, mitől félünk igazán ezzel kapcsolatban, az változott 1987 óta. És szerintem csodálatos, hogy az egésznek van egy olyan oldala is, hogy akkor még eleve az az alapszituáció, hogy a nők jelen vannak a munkaerőpiacon, karriert építenek, az eleve veszélyesnek tűnik, hogy azok a nők, akik nem feleségek szeretnének lenni és anyák, nem háztartásbeliek lennének, hanem ezzel együtt a munkahelyükön karriert építenek és megállják a helyüket, őket körbelengte valamilyen veszélyes aura, egyfajta bizalmatlanság. Ez azóta nagyon sokat változott, miközben még mindig megmaradt az, hogy ha másik utat választasz nőként, mint feleségnek és anyának lenni, akkor nagyon sokat kell magyarázkodnod emiatt. Szóval történt előrelépés, de még mindig nem tartunk ott, ahol valójában kellene.
