Képesek vagyunk az igazi elköteleződésre? És megéri egyáltalán?

Ahogy minden, úgy az elköteleződés is rengeteget formálódott az elmúlt évtizedek során. Nagyszüleinknek egészen mást jelentett hűséget fogadni még akkor is, ha ezt a lojalitást sok esetben praktikus okok vezérelték. Attól még az adott szó szent volt. Egy döntés, ami kitart és összetart egy életen át. Számomra viszont az elköteleződés sokkal inkább egy döntéssorozat, hiszen ha a realitás talaján maradunk, emellett sokszor és sokféleképpen kell majd voksolnunk.

Miért félünk elköteleződni?

Nem titok, hogy a fogyasztói társadalmi tendenciák begyűrűztek a hálószobába is. A modern ismerkedési formáknak köszönhetően millió lehetőség közül válogathatunk, ha pedig valaki nem jön be igazán elég balra pöccinteni és már a nevére sem emlékszünk többé. Mind tudjuk, hogy egy jól működő párkapcsolat rengeteg munka. Érzelmi kiszolgáltatottság, kompromisszumok egész labirintusa, egzisztenciális összefonódás… Hát miért vinnénk vásárra a szívünket, ha innen-onnan össze lehet lopkodni a párkapcsolati örömöket?!

Nem kerülhetjük meg a szexualitás kérdését sem, hiszen a felszínes kapcsolatok legfőbb mozgatórugója. A pillanatnyi kielégülés hajlamos elhitetni velünk, hogy nincs szükségünk valódi kapcsolódásra és törődésre. Igen ám, viszont a sokadik partner után ennek a fajta „szerelemnek” is felfedezzük a végességét, és akkor talán ráébredünk, hogy hiába egyszerűbb nem felfedni magunkat a másik számára, ezáltal a partnerünkért sem kell felelősséggel lennünk, de összességében így lemaradunk a lényegről.

Fújjuk el a rózsaszín ködöt

Talán már elfogadtuk a tényt, hogy a szőke herceg nem nyargal a karjainkba fehér lovon. A nagy ő a nagybetűs életben sokkal inkább az az ember, akiért minden helyzetben megéri küzdeni, és ezt az energiabefektetést ő is viszonozza. Ráadásul a rutinos rókák tudják, hogy minden kapcsolatban eljön a kiábrándulásnak az a pontja, amikor a szerelmünkről is kiderül, hogy bizony ő is csak egy hétköznapi ember, utána pedig meg kell tanulni együtt konfliktust kezelni, összejátszani és elfogadni a másikat csomagostul.

De akkor mi az elköteleződés pontosan?

Megkérdeztem több ismerősömet, fiúkat és lányokat, szingliket és házasokat egyaránt:

A saját érdekeim megmérettetése egy közös ügy érdekében.

„Számomra az az elköteleződés, hogy jóban-rosszban együtt vagy valakivel. Jóban, mikor sokkal sikeresebb nálad, sokkal boldogabb nálad, sokkal gazdagabb nálad, sokkal jobb élete van, és minden téren csak irigyelned kéne, te akkor sem vagy képes erre. Helyette őszintén, rossz érzések nélkül együtt osztozol vele a sikerében. Rosszban is, sőt, akkor is, mikor úgy kellene érezned, hogy most a te problémád jelentősebb, mint az övé, de te mégis sokkal fontosabbnak érzed megoldani az övét a sajátodnál.”

„Félelem nélkül bízni a közös jövőben. Jóban-rosszban kitartani valaki mellet. Hűséget fogadni.”

„Biztonság, bizalom, kommunikáció. Biztonság, hogy kitartanak mellettem, ha baj van. Bizalom, mert megbízom a másikban, hogy kölcsönös az elköteleződés. Kommunikáció, mert mindent meg tudunk és akarunk beszelni.”

Megegyezhetünk tehát, hogy az elköteleződés valóban egy döntés, amit újra és újra meg kell újítani. Priorizálás, miszerint a kapcsolat minden körülmények között fontos marad. Ezáltal kompromisszum is, hiszen ez megannyi lemondással, energiával jár, mindkét irányba. Az elköteleződés stratégia, ami elősegíti a közös jövő tervezését és kivitelezését. Hűség és lojalitás, aminek köszönhetően minden más csalfa lehetőségről lemondanak a felek.

Megéri mindez?

A millió dolláros kérdésre mindenki saját maga tudja a választ. Egy viszont biztos, ha jól csináljuk, kaphatunk egy társat, akivel kölcsönösen egymásnak adjuk a szeretetünket és a törődésünket.

· Találkozhatunk valakivel, akinek megengedjük, hogy sokkal jobban ismerjen minket, mint akár mi saját magunkat.

· Akibe minden nappal szerelmesebbek lehetünk és a szex eddig nem ismert mélységeit (vagy magasságait) tapasztalhatjuk meg.

· Valakit, aki ott van életünk fordulópontjainál és közös kalandokat élhetünk át. Akár fájdalmas kalandokat.

· Egy támaszt, akivel a legfőbb kérdés nem az lesz, hogy „megoldjuk-e” hanem „hogyan oldjuk meg”?

· Egy társat, aki egész életünkben elkísér.

Többek között az elköteleződés témájáról is beszéltünk a Púdermentes Ismerkedés férfi szemmel című adásában:

Szerző: Havasi Virág