Aranyvérűek nemcsak a Harry Potterben, de a valóságban is léteznek
Ugye te is emlékszel arra a sok bántó szóra, amit a Harry Potter-filmek azon karakterei kaptak, akik nem aranyvérűek? A legtöbb rossz élményben talán Hermionénak volt része, de elragadó személyiségével tökéletesen tükrözte, hogy mennyire nem helyén való bárkit is kevesebbnek tartani a származása miatt. De tudtad, hogy aranyvérűek tényleg élnek köztünk?
Ezeket láttad már?
Míg az aranyvérűek a Harry Potter-filmekben azokat az egyéneket jelentették, akiknek a szűkebb családjában és a felmenőik között sincsenek muglik (varázstalanok), addig a való életben már egyáltalán nincs kirekesztő szándék ebben a szóban. Ami viszont a Harry Potter-filmeket és a valóságot illetően is igaz, hogy egy meglehetősen szűk rétegről van szó. Az igazi aranyvérűek pedig teljes mértékig a véletlennek köszönhetik, hogy azok lettek.
Kiket tekintünk aranyvérűnek?
A valóságban azokat az egyéneket tekintjük aranyvérűeknek, akiknek Rh-null vércsoportjuk van. Ez azt jelenti, hogy az ő vérük nem tartalmaz Rh-antigéneket (fehérjéket) a vörösvértestekben. Ez egyúttal a világ legritkább vércsoportja, és a feltételezések szerint kevesebb, mint 50 ember rendelkezik vele, és nem is régóta, 1961 óta ismerik, amikor is azonosították egy ausztrál őslakosnál.
Több szempontból is különlegesek
Azok az emberek, akik aranyvérűnek számítanak, több szempontból is különlegesek. Az már önmagában is érdekes, hogy tényleg elképesztően kevesen rendelkeznek ezzel a vércsoporttal. Ami viszont tényleg mondhatni „arannyá” teszi ezt a vércsoportot, hogy mivel hiányzik belőle az összes lehetséges antigén, bárkinek adható, akinek a vércsoportja jelentősen eltér a nyolc fő vércsoporttól (A+, A-, B+, B-, AB+, AB-, 0+, 0-).
Ami viszont hatalmas nehézség, hogy akinek Rh-null vércsoportja van, az csak Rh-null vércsoporttal rendelkező emberektől kaphat vért. Így ha esetleg bármilyen egészségügyi okból vért kellene kapniuk, akkor az borzasztóan nehéz lehet. De sok különféle kockázatot is rejthet még magában, mint például a vérszegénység vagy több nehézség a várandósság során. Vagyis aranyvérűnek lenni az életben aligha mondható kiváltságnak.
Min múlik, hogy milyen vércsoportunk lesz?
A történelmünk során rengeteg időbe telt megállapítani, hogy egyáltalán milyen szerepe is van a vérnek, és hogy különféle vércsoportok vannak. Alig több, mint 100 éve volt csak, hogy egy osztrák orvos, Karl Landsteiner elkezdett foglalkozni a vércsoportok osztályozásával, majd 1909-ben meghatározta az A, B, AB és 0 vércsoportokat. A munkásságával, amiért egyébként 1930-ban orvosi Nobel-díjat kapott, tehát rengeteget tett azért, hogy ma már széleskörűen átláthassuk a vércsoportok világát.
Manapság pontosan tudjuk azt is, hogy a vérünk mi mindenből tevődik össze: vörösvérsejtekből, fehérvérsejtekből, vérlemezkékből és plazmából. Mindegyik összetevő szerepet játszik a vérünk működésében, azért pedig, hogy milyen a vércsoportunk, a vörösvérsejtek felelnek. Ezeknek a sejteknek a felületét olyan fehérjék fedik, amelyeket antigéneknek szokás nevezni, és bizonyos antigének jelenléte vagy hiánya határozza meg, hogy milyen is a vércsoportunk.
Az A-típusban csak A antigének, a B típusban csak B antigének, az AB típusban mindkettő, a 0 típusban pedig egyik sincs jelen. A vörösvértestek tartalmaznak egy másik antigént is, az RhD fehérjét, ami ha jelen van, a vércsoport pozitív, ha hiányzik, negatív. Így az A, B és az RhD antigének tipikus kombinációiból tevődik össze a nyolc általános vércsoport, amelyek további fajtáiból az aranyvérűeké a legritkább.
Ahogyan pedig a Harry Potterben, úgy a való életben is bebizonyosodott, hogy az aranyvérűség nem feltétlenül jelent egyet a jóval. Hiszen míg a Malfoy-családnak az aranyvérűsége a gonoszságát erősítette, annak a kevés embernek, akinek ilyen vércsoportja van , nagyon valószínű, hogy az élete során számos ebből adódó egészségügyi nehézséggel kell szembenéznie.
Forrás: medicinenet.com, bigthink.com, harrypotter.fandom.com, blog.sciencemuseumgroup.org.uk
