Farkas Franciska: ,,Számomra a szabadság nem azt jelenti, hogy azt csinálsz, amit akarsz, hanem hogy nem kell csinálnod, amit nem akarsz.”
Farkas Franciskát legutóbb a Háromezer számozott darab című filmben láthattuk a mozivásznon, és munkatempója azóta sem lankad: jótékony célra rendez kisfilmet, forognak a saját projektjei, gyógynövény gyógyászatot tanul, mindeközben az egyik legönazonosabb kortárs színész.
Ezeket láttad már?
Farkas Franciskát a 2023-as őszi GLAMOUR Bookban egy gyönyörű beauty editorialban láthatod, most pedig az új szenvedélyéről, a fitoterépiáról és a skatulyákból való kitörésről kérdezhettük.
Mesélj, mivel foglalkozol mostanában? Milyen izgalmas projekt kapcsán láthatunk megint a képernyőkön vagy a mozivásznon?
Christian Winkler osztrák rendezővel és nemzetközi művészekkel létrehoztunk egy német-angol nyelvű előadást, Thesus Paradox címmel, amit Grazban és Hamburgban mutattunk be. Idén játsszuk tovább Grazban. Az előadásban színészként, íróként és dramaturgként is részt vettem, veszek. Sopsits Árpáddal készített nagyjátékfilmünk, a Mellékszereplők, idén október végén kerül a hazai mozikba. Tíz év után ezzel a filmmel végre sikerült kitörnöm a skatulyákból! Idén Pécs városába költöztem, és a Gandhi Gimnáziumban tanítok, mint drámatanár. Terveim szerint jövő áprilisban lesz egy előadás, amit én fogok rendezni és a diákok játszák. Illetve Pécsett most már felnőtt drámaképzéseket is tartok.
A Mellékszereplőkben alakított szerepedet miben érzed másnak a korábbiakhoz képest? Milyen szabadságot adott a karakter, ami miatt úgy érzed „végre sikerült kitörni a skatulyákból”?
Ez az első szerepem hosszú idő után, ahol az egyik női főszereplő vagyok, minden egyéb más jelző nélkül. Csak egy nő, aki egy gazdag férfihoz ment feleségül, marketingesként dolgozik, modellkarrierjét hátrahagyta a férje miatt. Nehéz forgatás volt, közel négy év telt el, és az elején még nem is nagyjátékfilmnek készült, de nagyon szerencsésnek érzem magam, hogy részt vehettem benne, és már alig várom, hogy lássák a nézők! Remélem ezzel megmutattam az új rétegjeimet is, és innentől nemcsak a hányatott sorsú szerepeket ajánlják nekem a rendezők.
Az Unicefnek készült rövidfilmed kapcsán már másodjára ülhettél a rendezői székbe. Hogyan érzed magad a rendezői szerepben? Tudatosan vagy intuíció alapján dolgozol ilyenkor?
Felszabadultan érzem magam, rendkívül hálásnak és büszkének is a rendezői székben. Ahogyan dolgozom, az inkább a kettő keveréke: igen tudatos, minden részletre kiterjedő tervezés előzi meg, és a helyszínen pedig intuíció alapján hozok döntéseket, észben tartva az eredeti tervet, úgy hogy közben a szereplők és az összes többi szakember munkájára is figyeljek.
Tanultál drámapedagógiát, van szociális munkás és jeltolmács végzettséged is, de ma már főképp a színházzal és a filmekkel foglalkozol. A szociális érzékenységedet hogyan viszed bele a művészetedbe?
Olyan témák, megmozdulások, projektek, egyesületek, események mellé állok, amik valamilyen szociális tevékenységet folytatnak.
A bibliai Sámson legendája szerint a férfi ereje a hajában volt – ebben a kontextusban mit mondanál, neked miben rejlik az erőd?
Nehéz kérdés. A mítosz szerint Sámson Istentől kapta erejét, hogy ellenségeit legyőzze, de csúnyán elárulták. Nekem nincsenek ellenségeim, és istenben sem hiszek, vagyis sajátságos módon, ezért nehéz elképzelni, hogy a legenda alapján mi lehet az én erőm.
Van olyan szépség vagy hajápolási bölcsesség a családodból, amit generációk óta tanítanak az anyák a lányaiknak?
Édesanyámtól és a mamától is mindig azt tanultam, hogy fogadjam el magam olyannak, amilyen vagyok. Nincsenek különleges praktikák, amiket örököltem volna, hacsaknem az, hogy lehetőleg természetes összetevőjű szereket használjak, kerüljem a kemikáliát, ne fessem a hajam, Anyu és Mama se festi; illetve hogy az esővízben mossam, ha tehetem, és ne túl gyakran. Megfelelő folyadékbevitel, a mindennapos vízivás mellett, a kellő mennyiségű alvás is fontos a szépség megőrzéséhez.
Nemrégen kezdtél el foglalkozni fitoterpáiával, azaz a gyógynövények gyógyító erejével foglalkozó tudománnyal. Honnan jött a gyógynövények iránti kíváncsiságod? Volt-e már azóta valami meglepő tanulságod?
Szeretném megtanulni a legősibb gyógyászati módot, mert úgy érzem, valahol megnyugtat engem ez a tudás. Mármint nem mintha problémáim lennének a nyugalommal, de hatalmas szabadságot jelent a gyógynövények beható ismerete. A micélium hálózatok, a gombák világa teljesen lenyűgözött! Meglepő mennyire szervesen részt vesznek a bolygó összes lényének nemcsak létezésében, de fenntartásában is. De hogy használható tanulságot is mondjak, megismertem a saponaria vagyis az orvosi szappanfű nevezetű gyógynövényt, amit gyógyászathoz és mosáshoz is használtak és használnak a mai napig! Ha vízzel bedörzsölöd a szép, lila, szegfű féle virágát, habzani kezd; bőrápolóként, lemosóként is használható.
Mit tartasz a legnagyobb erényednek? Mire vagy a legbüszkébb?
Egyedül, segítség nélkül, a nulláról lettem az, aki.
A mindennapokban hogyan foglalkozol a saját mentális egészségeddel?
A mantrám segít: szabad vagyok. Számomra a szabadság nem azt jelenti, hogy azt csinálsz, amit akarsz, hanem hogy nem kell csinálnod, amit nem akarsz. Nem kell csinálnom, amit nem akarok. Emellett törődőm magammal, a szeretteimmel, a barátaimmal. Szeretetet adok. Meghallgatok. Nyitott vagyok és kedves. Időnként ideges, akkor kiadom magamból és nem szégyellem magam miatta. A saját értékrendem szerint élek. Sosem bántok senkit. Adok magamnak időt. Türelemre és kitartásra törekszem.
