„Ez a történelem valaha volt legnagyobb rablása” - Igazságot követelnek a nézők, sokak szerint ő az Eurovíziós Dalfesztivál igazi nyertese
A 25 éves nem bináris Nemo, és vele együtt Svájc nyerte a 2024-es Eurovíziós Dalfesztivált, ezzel maga mögé utasítva az abszolút közönség kedvencnek számító Baby Lasagnát és Horvátországot. Az eredménynek viszont finoman fogalmazva sem örül mindenki.
Ezeket láttad már?
Úgy alakult a pontozás a 2024-es Eurovíziós Dalfesztivál során, hogy ha csak a zsűri pontszámait nézzük, akkor Svájc nyer, ha viszont a közönség szavazatait vesszük alapul, akkor egyértelműen Horvátország a befutó. Utóbbi ugyanis a maximális pontszámot (337) érdemelte ki a nézőktől, míg Svájc 226 pontot gyűjtött be a közönségtől, de a teljes pontszámok tekintetében végül mégis Svájc (591 pont) jött ki jobban, Horvátország (547) pedig így ezüstérmes lett.
Horvátország lenne az igazi győztes?
Bár a non bináris Nemo győzelme, megjelenése és médiareprezentációja egyértelműen fontos állomása lehet az érzékenyítésnek, az elfogadásnak és az összetartozásnak (és mi más lenne az Eurovíziós Dalfesztivál igazi célt és törekvése, ha nem ez?), sokak szerint azonban ez a politikai üzenet az igazi győztes, azaz véleményük szerint Horvátország rovására ment.
Az Eurovízió hivatalos Instagram oldalán ugyanis szembetűnően sok az elégedetlenséget tükröző komment. Volt, aki megjegyezte, hogy hiányzik az az idő, amikor a dalfesztivál valóban a zenéről szólt, míg akadt olyan, aki kommentjében azt sérelmezte, hogy az LMBTQ-közösség tagjai szerinte eleve jobb esélyekkel indulnak, mint más résztvevők.
De voltak olyanok is, akik a Robbed Victory (elrabolt győzelem) és a Cancel Jury hashtagek alatt fogalmazták meg kritikájukat a műsorral szemben, és hangsúlyozták, hogy valójában a közönség szavazata számít, és ennek fényében toronymagasan Horvátország a győztes. Szavazhatsz te, úgyis a zsűri fog dönteni
- olvasható egy másik, meglehetősen keserű hozzászólásban, sőt akadt olyan is, aki szerint a műsor és Európa sosem engedné, hogy egy olyan kis ország nyerjen, mint amilyen Horvátország. Ez a történelemben valaha volt legnagyobb rablása!
- szögezte le egy újabb kommentelő.
Értjük vagy félreértjük az Eurovíziós Dalfesztivál dinamikáját?
Az 1956-ban alapított dalverseny számos alkalommal kapta meg a kritikát, miszerint valójában nem a zenei teljesítmény számít, sokkal inkább a politikai kapcsolatok vagy épp konfliktusok alakítják a végeredményt. Örményország és Azerbajdzsán politikai szembenállása például olyan szinten eszkalálódott a 2000-es években, hogy több alkalommal is pénzbírsággal büntették őket, illetve fegyelmi eljárást indítottak mindkét ország műsorszolgáltatója ellen.
De az Izrael-Hamász háború kitörése után (2023. október 7.) is egy sor hangos felszólítás érkezett, miszerint Izraelt ki kell zárni a versenyből. Többek között Norvégia, Izland és Finnország nemzeti műsorszolgáltatójához is számos petíció jutott el, melyben azt követelték, hogy az egyes országok gyakoroljanak nyomást az Európai Műsorsugárzók Uniójára, hogy Izrael ne indulhasson a 2024-es dalversenyen, aki végül nem csak, hogy elindulhatott, de a 37 induló ország közül az 5. helyet szerezte meg.
Conchita Wurst 2014-es győzelme óta pedig sokan azt a kritikát fogalmazzák meg, hogy a versenyben abszolút előnyt élvez az, aki nem a többségi társadalom tagja.
Ami a sokak szerinti abszolút győztes Horvátországot illeti, Baby Lasagna a jelek szerint nem kíván olajat önteni a tűzre, és nem hergeli tovább az elégedetlen nézőket: felhőtlen hangulatú Instagram Story-jában üzent ugyanis a rajongóinak, megköszönte a támogatásukat, jól láthatóan büszke a második helyre, és megígérte, hogy amint megérkezik hazájába, újra kapcsolatba lép a közönséggel.
A babával egy új család is megszületik, de hogyan maradhat erős a párkapcsolat az első gyermek születése után? Beszélgetés Rády Eszter pszichológussal