Emilia Clarke és Jason Momoa minden egyes szexjelenetük előtt zokogtak a Trónok harca forgatásán
A 2011-ben induló fantasy eposz sok szempontból az elmúlt évtized egyik legfontosabb sorozata volt. Azt viszont nem mondhatnánk, hogy a Trónok harca forgatási körülményeihez, a nők reprezentációjához vagy mondjuk a szexjelenetek „megalkotásához” olyan borzasztóan progresszíven közelített volna.
Ezeket láttad már?
Erre pedig Emilia Clarke és Jason Momoa története ékes bizonyíték. A Trónok harca első évadának forgatásakor a színésznő mindössze 23 éves volt, frissen került ki a drámaiskolából, és boldog volt, hogy szerepet kapott egy ilyen fontos és nagy durranásnak ígérkező sorozatban.
Amikor viszont kézhez kapta a forgatókönyvet, valósággal összetört a sok meztelen jelenet láttán. A Dax Shepard podcastben (via Daily Mail) úgy emlékezett vissza arra az időszakra, hogy nem igazán volt más választása: jobban mondva úgy érezte, kezdőként nem méltó ahhoz, hogy kérjen, akár olyan körülményeket, melyek kevésbé méltatlanok. „Korábban soha nem voltam még ilyen kaliberű forgatáson, most pedig teljesen meztelenül dolgozom ezekkel az emberekkel, és fogalmam sincs, mit csináljak, nem tudom, mit várnak tőlem, és nem tudom, mit akarok.”
A helyzetet csak még nehezebbé tette, hogy nem szimpla szexjelenetről van szó: Khal Drogo karaktere, akit Jason Momoa formált meg, a nászéjszakájukon egészen konkrétan megerőszakolta Emilia Clarke karakterét. A színésznő elmondása szerint csak az tette elviselhetővé ezeknek a jeleneteknek a forgatását, hogy Momával csinálta végig. Ő volt az, aki a jelenetek befejeztével hangot adott annak, hogy jobban figyeljenek a színésznőre: „Hoznának neki végre egy rohadt köpenyt? Reszket!” – idézi fel Emilia Clarke Momoa szavait. „Olyan kedves volt és figyelmes, törődött velem, mint emberrel.” És bár a színésznő nem igazán tudta könnyek nélkül megállni a felkészülést, amikor a közös, meglehetősen tárgyiasító szexjelenetre készültek, szerinte férfi partnere még nála is többet sírt. (Igen, a férfiak is sírnak, a toxikus maszkulinitáshoz való ragaszkodás is pont egy olyan dolog, amit lehúzhatunk a WC-n.)
Honnan indultunk és hová érkeztünk?
10 év alatt rengeteget változott a filmipar, és ma már elképzelhetetlen, hogy egy ilyen kaliberű produkciónál ilyen helyzetbe kerüljön egy színésznő – kezdő és tapasztalt egyaránt. Intimitáskoordinátorok dolgoznak azon, hogy a jelenetek elkülönüljenek a pornó kliséktől, hogy intimnek és valóságosnak tűnjenek, ugyanakkor ne legyenek tárgyiasítóak, és a résztvevő színészek is a lehető legnagyobb biztonságban érezzük magukat.
Az öncélú meztelenkedésről ismert Trónok harca univerzum is kardinális változáson ment keresztül: a kizárólag férfitekintet kedvéért (male gaze) született szexjelenetek már a múlté, és a helyüket kifejezetten feminista szexjelenetek vették át az előzménysorozatként készült Sárkányok házában. A sorozatban egyébként ebből a szempontból markánsan elválik egymástól az utódot kihordó, a szexet elviselni kényszerülő nő, és a saját örömeit felfedező, azt bátran megélő nő. Utóbbi nem fél kezdeményezni, ezzel pedig borít mindent, ami korábban működött a sorozatban: bemutatkozik az erős nő, akinek igénye van a trónra, az örömökre, és inkább lovagol sárkányháton és csatázik, mint üldögél otthon passzívan, csak azért, mert nő.
Mindez a Sárkányok háza 7. részében csúcsosodik ki – az epizód nem véletlenül olyan sötét, ahogy azt sokan felrótták neki, dramaturgiailag igenis fontos szerepe van Rhaenyra és Daemon szexjelenetében, amit ugyancsak Rhaenyra kezdeményez: „Már nem vagyok gyermek. (...) Vágyom rád.” Ettől eleve kevésbé explicit, nyers, és összevetve a Trónok harca első évadának intim jeleneteivel, sokkal inkább egyfajta female gaze érvényesül a jelenetben, ami a női néző, karakter vagy rendező tekintetére utal. És bár az idáig vezető út hosszú volt, rögös és egyoldalú, de megérte várni a megérkezésre.
