„Egészségügyisnek lenni menő!” - Ismerd meg Keszthelyi Ágoston mentőtiszt hallgatót!
Az egészségügyi dolgozók fontosságára és megbecsülésére hívja fel a figyelmet az a fotósorozat, amely a Semmelweis Egyetem jelenlegi hallgatóiból és már végzett egészségügyi dolgozókból álló csapatról készült Egészségügyisnek lenni menő! címen. Minden egészségügyi dolgozó fontos szerepet tölt be a betegek ellátásában, bármely szakma hiánya negatívan befolyásolná, sőt korlátozná a betegellátás hatékonyságát. A projekt résztvevőit hivatástudatuk sodorta az adott területre és mindannyian rendkívül fontosnak tartják, hogy az egészségügyi dolgozók számíthassanak egymásra és tiszteljék egymást, végzettségüktől függetlenül. Cikksorozatunkban őket fogjuk bemutatni.
Ezeket láttad már?
Ismerd meg Keszthelyi Ágoston mentőtiszt hallgatót és orvostanhallgatót!
Jómagam 6 éve barátkoztam meg az egészségüggyel amikor az 50 óra önkénteskedés kapcsán elkezdtem szekundálni egy alapítványi mentőgépkocsin. A mentőzés és a betegellátás onnantól kezdve az életem részévé vált. Alapítványi mentőszolgálatok kötelékeiben dolgoztam éveken keresztül; mentőorvosi kocsin, mentőgépkocsin, rohamkocsin valamint rendezvényeken és forgatásokon is. Az előttem álló út így egyértelmű volt, hogy az egészségügyben fog folytatódni. Elvégeztem két évet a Semmelweis Egyetem mentőtiszt szakirányán, ezután kicsit nagyobb fába vágtam a fejszémet és tanulmányaimat az Általános Orvostudományi Karon folytattam, ám az iskola mellett sem hagytam abba a mentőzést.
A covid alatt a tesztelésben és betegellátásban is kivettem a részem, ám rá kellett jönnünk egy kedves kollégámmal, hogy a betegmennyiség, amely nagy mértékben leterheli a rendszert egyszerűen végtelen. Létrehoztuk ezért a Szent Balázs Egészségügyi Segítő Egyesületet, ami pusztán adományokból és apró támogatásokból tartja fenn magát. A mentőn dolgozó bajtársak önkéntesek, akik a szabadidejüket áldozzák a betegekért és azért, hogy segítsenek. A mentőszolgálat ünnepnapokon (és még plusz napokon, amennyi a támogatásokból kijön) segít az Országos Mentőszolgálatnak.
Amennyi szabadidőm van az orvosi egyetem mellett én is ezen az autón dolgozom. A betegeink nagy része covidos és oltatlan volt a kezdeti időszakban így a betegellátások elhúzódóak és nehézkesek voltak, ám az idő előrehaladtával ahogy az emberek rájöttek az oltás jelentőségére, ez a szám fokozatosan elkezdett csökkeni.
A tanulmányaim befejezte után is a mentőszolgálat kötelékeiben képzelem a jövőmet és remélem, hogy az addig vezető úton is tudok valami olyat adni a társadalomnak, ami lehet, hogy nem nagy dolog, ám hiszem, hogy apró változtatásokkal is szebbé és könnyebbé lehet tenni a betegellátást és az emberek életét.
Mi jelenti a legnagyobb kihívást számodra a mentőzés során?
A legnagyobb kihívás az adott helyzetben való improvizálás. Nincs két ugyanolyan beteg és nincs két ugyanolyan hívás. Sosem tudjuk, hogy mihez vonulunk és hogy a bejelentésnek mennyi köze van a valósághoz. Az esetek nagy részében nem szakdolgozó van a helyszínen és egy laikusnak elég nehéz megítélni az adott helyzet súlyosságát.
A másik kihívás, amellyel próbálok jelenleg megbirkózni az egy kollégámmal alapított egyesület. Létrehoztuk a Szent Balázs Egészségügyi Segítő Egyesületet amely az Országos Mentőszolgálattal karöltve egy mentőautóval vesz részt a mentésben Budapesten. Az egyesület csapatát önkéntesek alkotják – akiknek áldozatos munkáját ezúton is köszönöm –, ám az anyagköltség és az üzemanyag stb. tetemes összeget jelent az egyesületnek. A mentőszolgálat előszeretettel küldi feladathoz az egységünket és így nem ritka a folyamatos, egész napos munka. Itt a kihívást a pénzügyi háttér jelenti. Ehhez a célhoz adományozókat, támogatókat szponzorokat keresni és házalni, hogy ez egy kézzel fogható, nemes cél, igen nagy kihívás.
Mi volt a legkülönlegesebb szakmai szituáció, amelyben helyt kellett állnod?
A legkülönlegesebb szituációk általában azok, ahol vagy másik mentőegységekkel vagy a társszervekkel kell együtt dolgozni, mint tűzoltóság vagy a rendőrség. Ezek a feladatok álltalában valamilyen okból kifolyólag komplikáltabbak, mondjuk egy baleset vagy egy lakástűz. Ezek önmagukban szakmailag is nagyobb kihívások, ám van valahol egy megható része is, amikor különböző egyenruhában de ugyanazért az adott személyért, sérültért közösen, mint egy ember küzdünk.
Mivel ösztönöznéd a pályaválasztókat, hogy az egészségügyben helyezkedjenek el?
Az egészségügy a legszebb segítő szakma. Annál, mint hogy valaki a szemedbe néz és csak annyit mond, hogy köszönöm, kevés jobb érzés van. Itt idézném a Kowalsky meg a Vega együttes számának egy sorát „Egy hálás szív, na az a mennyország”. Ennél az egy mondatnál semmi nem kifejezőbb.
Kövesd Keszthelyi Ágostont az Instagramon!
Fotók: Mankovics Dávid
Smink: Vámos Vanda, Dobos Viktória, Glósz Gréta
Ruhák: sPirit Clothes Design, Bono Menswear Store, Mediwears
Yohji Yamamoto: „Az igazi divat eltűnőben van, de amíg élek, harcolok érte”