Az Isztambuli Egyezmény ratifikációját sürgeti az Európai Parlament

Az 500 szavazattal, 91 ellenszavazat és 50 tartózkodás mellett elfogadott, nem törvényerejű állásfoglalásban a képviselők felszólítják a tagállami szakminisztereket tömörítő Tanácsot: sürgősen zárja le a nők elleni erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló egyezmény, azaz az Isztambuli Egyezmény uniós ratifikációs folyamatát. A Parlament az egyezményt még nem elfogadó hét tagországot - Magyarországot, Bulgáriát, Csehországot, Litvániát, Lettországot, Szlovákiát és az Egyesült Királyságot - annak késedelem nélküli ratifikációjára szólítja fel.

A képviselők elítélik, hogy egyes tagállamokban támadják az egyezményt és kampányolnak ellene, mert a nyilvánosságot célzó kampányok az egyezmény tartalmának szándékos félreértelmezésén és valótlanságok állításán alapulnak.

A képviselők felkérik a Bizottságot, hogy az a következő Európai Társadalmi Nem Stratégiában helyezzen kiemelt hangsúlyt a nemi alapú erőszak elleni fellépésre. Arra is kérik a Bizottságot, hogy az nyújtson be a nemen alapuló erőszak minden formájára - tehát az online zaklatásra és erőszakra is - kiterjedő előterjesztést, és javasolja, hogy a nők elleni erőszakot vegyék fel az uniószerte bűncselekményként kezelt tettek sorába.

A tagállamoknak megfelelő finanszírozással és az érintett szervezetek emberi erőforrásainak biztosításával garantálniuk kell az egyezmény megfelelő végrehajtását és betartatását. Az áldozatokkal kapcsolatba kerülő szakemberek (bírák, orvosok, rendőrök, stb.) megfelelő képzése különösen fontos.

A Parlament végül ismét kiállt amellett, hogy a Jogok és értékek programon belül 193,6 millió eurót a nemen alapuló erőszak megelőzésére és az ellene való fellépésre kellene elkülöníteni.

Háttér

Az Európa Tanács nők elleni erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szóló egyezménye, azaz az Isztambuli Egyezményt 2011-ben fogadták el, az Unió pedig 2017 júniusában írta alá. Ez az első ilyen jellegű nemzetközi megállapodás a nők védelmében: az ezt ratifikáló államoknak átfogó, jogilag kötelező érvényű normákat kell követniük a nemen alapuló erőszak megelőzésére, az áldozatok védelmére és az elkövetők megbüntetésére.
Az Alapjogi Ügynökség 2014-es felmérése szerint az Unióban minden harmadik nő fizikai és/vagy szexuális erőszak áldozata lesz 15 éves kora után. A nők 55 százalékának kell szembenéznie valamilyen fajta szexuális zaklatással (11 százalékuk online). Húszból egy nőt megerőszakolnak.