Az én coming outom: „Leélni úgy egy életet, hogy nem vagyunk autentikus önmagunk, tragikus."

Az első cikk Dalma, egy leszbikus magyar nő történetét meséli el, aki másfél évvel ezelőtt coming outolt és azóta boldog párkapcsolatban él.

Dalma (28), Magyarország

„Nem értem, miért kellett ezt a sok mindent átélnem, hogy ide eljussak? Ugye itt lép életbe a társadalmi nyomás, mert nincs előttünk az a kép, hogy egy boldog leszbikus párt látsz. Ha hamarabb láttam volna ezt a mintát, akkor sok szenvedést megspórolhattam volna magamnak” – jegyezte meg Dalma a beszélgetésünk végén.

Tanulmányai során sokat foglalkozott pszichológiával – már itt megfogta Freud elmélete, miszerint minden ember biszexuális egy bizonyos szinten. Ő ezt személy szerint a nőkön vette észre, mikor mondjuk kísérletezésképpen vagy poénból csókolóznak egy buliban – amit egy heteroszexuális ember normális esetben nem csinálna. Sokáig ő is biszexuálisnak érezte magát, viszont úgy gondolta, legvégül egy férfi mellett fog megállapodni. Nagyon sok időt invesztált abba, hogy jobban megismerje önmagát, de mindig úgy érezte, hogy valami hiányzik. Volt több hosszú kapcsolata is, de ezek a kapcsolatok mindig „lakótársi viszonnyá” fejlődtek, nem szerelemmé – tehát egy nagyon közeli és szeretetteljes kapcsolatban volt az exeivel, viszont a szexualitás egyáltalán nem volt jelen az életükben. Azt a mély szerelemet kereste, mint amilyenről a versekben, irodalomban lehet olvasni. Sokáig kínozta annak a gondolata, hogy frigid és nem képes erős érzelmeket táplálni a párja iránt. Egy ideig próbálta magával elhitetni, hogy mindenki máshogy éli meg a szerelmet és talán csak ő működik máshogy – viszont jól tudta, hogy ez tudományos alapon is megcáfolható, hiszen ennek a mély kötődésnek az érzését mindenkiben ugyanazok a hormonok váltják ki. Másfél évvel ezelőtt ezen gondolkozva megszólalt benne egy „belső hang”, ami azt mondta neki, azért nem tud szerelembe esni, mert a nőkhöz vonzódik valójában. Ebben az időszakban már látott maga körül több példát is boldog leszbikus párkapcsolatokra, ezért valószínűleg könnyebben jött a felismerés. Legelőször az akkori barátjának coming outolt, aki ezt nem vette komolyan – viszont ezután találta meg azt az igaz szerelmet a mostani barátnője személyében, amire mindig is vágyott. Ezzel együtt a kényszeres önkeresése is teljesen eltűnt – úgy érzi, végre megtalálta az identitása hiányzó láncszemét. Szerinte az angolul beszélőknek meg van az az előnye, hogy a párjukra hivatkozva különösebb magyarázkodás nélkül kifejezhetik, hogy az illető milyen nemű. Az új munkahelyén nem igazán tudta eleinte, hogyan hozza fel a témát, hiszen mikor megemlítette a barátnőjét, mindenki csak egy közeli barátra asszociált. Mikor végre sikerült egyértelműen közölnie velük, hogy egy nővel él együtt és ráadásul párkapcsolatban is vannak, a munkatársai először látszólag egy kicsit meghökkentek – viszont nem változott a hozzá való viszonyulásukban semmi.

A családom igazából annyit reagált, hogy örülnek neki, hogy végre szerelmes vagyok

– számolt be a legközelebbi szerettei reakciójáról Dalma. Habár a családja nagyon elfogadó a szexuális irányultságát tekintve, arra figyelmeztetett, a közvetlen környezetünknek mégis lehetnek negatív reakciói más témákkal kapcsolatban.

Az édesapjával például kialakult közöttük egy feszültség a leszbikus családmodell témáját boncolgatva, mivel szerinte ha Dalma barátnője szül egy gyermeket, az neki nem lesz igazából az unokája – hiszen Dalmának nem vérszerinti gyermeke lenne. Az interjúnk lezárásául pedig üzenni szeretne olyanoknak, akik hasonló helyzetben vannak, mint ő:

Az önvalónk teljes megélése és felvállalása sokkal fontosabb, mint mások véleménye – teljesen mindegy, hogy itt a közeli családunkat vagy a társadalmat értjük. Leélni úgy egy életet, hogy nem vagyunk autentikus önmagunk, tragikus és felesleges elpazarlása mindannak, amiért megszülettünk.

Hogyha hasznosnak tartottátok Dalma történetét, akkor szeretettel figyelmetekbe ajánlom az elkövetkezendő cikkeket. A következő interjúban megismerhetitek egy fiatal, meleg fiú, Dani (18) nézőpontját a saját szexualitásával, sztereotípiákkal és előítéletekkel kapcsolatban. Az ezután következő interjúkban arról is szó fog kerülni, hogyan élik meg az LGBTQ közösség tagjai az ellenük irányuló előítéletet vagy erőszakot a mindennapjaikban. Meg fog jelenni a nemi identitás kérdése is – mikor jön rá egy transznemű vagy nonbináris ember arra, hogy nem tudja magát azonosítani azzal a nemmel, amivel született? Ha bármilyen kérdésetek van az interjúalanyok felé, akkor pedig a kerdesekglamour@gmail.com e-mail címre írhattok.

Szerző: Horváth Anett