´Az embereknek félniük kellene a robotoktól´- Exkluzív interjú a Westworld sztárjával
Tessa Thompson - a különleges szépségű amerikai színésznő – karrierje bő egy évtized alatt magasra szökött Hollywoodban. A Santa Monica Collage-ban végzett színésznőként egy indi-film, a Mississippi Damned hozta meg az áttörést 2009-ben, majd igazán ismertté a Marvel mozifilmje tette. Az HBO kiemelt sorozatában, a Westworld-ben kapott szerepe, (Charlotte Hale) még magasabbra emelte pályáján és most, a harmadik évad elején már úgy tudtunk leülni beszélgetni, hogy a szakma a főszereplővel, Evan Rachel Wooddal említi egy lapon a nevét. Tessa sorozatbeli karaktere szinte észrevétlenül nőtte ki magát és vált a tv-show legfontosabb szereplőjévé. A színésznővel együtt elemezgettük Los Angelesben, mi lehet a titka Charlotte-nak és hogyan reflektál a Westworld az ő mindennapi életére.
Ezeket láttad már?
Mit szeretsz leginkább Charlotte Hale karakterében?
Charlotte Hale rengeteg változáson ment keresztül az előző évadban és még most is mindig önmagát keresi, önmagát definiálja. Az első két évadban egy fiatal nő - android - volt, akiben megvolt a potenciál, hogy a jövőben erős karaktert formáljanak belőle az alkotók. Szeretem benne az emberi oldalát, hogy képes bocsánatot kérni, képes megbánni a cselekedeteit. Ebben az évadban olyan dolgokat tudtam meg róla, amelyeket eddig még nem is sejtettem, hogy valójában ő már nem is Hale, hanem Hale-nek egy változata. De tudom róla azt is, hogy próbálja visszahozni az eredeti Hale-t... Várj, mennyit mondhatok el...? (nevet) Tudom, hogy te már láttad az első négy epizódot, de azt hiszem többet nem árulhatok el... (nevet) Még annyit talán, hogy Charlotte a vállalat vezetője lett és szereti az embereket. Tele van szeretettel - ezt is nagyon szeretem ebben a figurában. Elfogadja, hogy az emberek nem vagy rosszak, vagy jók, hanem ennél sokkal összetettebbek. Szóval igazi rajongója lettem Charlotte Hale-nek.
Ha a való világban találkoznál Charlotte-al, mit mondanál neki?
Ez azért trükkös kérdés, mert gyakorlatilag már nem létezik az eredeti Hale. Elveszett, sajnos... Csak 'Halores' létezik – Hale-ből és Dolores-ből. Így bármit mondanék, tanácsolnék neki, csak szélbe kiáltott szó lenne. Bár még ezt nem érzem, mert nem tapasztaltam meg, talán azt mondanám, hogy tudom mennyire nehéz feladat dolgozó anyának lenni. Állandó lelkiismeretfurdalásban és aggodalomban telnek a napok. Pontosan tudom, testközelből ismertem meg az érzést, mert édesanyám egyedül nevelt fel és állandó lelkiismeret-furdalás gyötörte, hogy elég jó anya-e. Pedig én mindig úgy láttam, hogy ő is csak egy ember, akinek mindenféle napjai lehetnek, de ő mindig ostorozta magát. Nélküle nem lehetnék az, aki most vagyok.
Kiknek kell jobban tartania a másiktól: a robotoknak az emberektől vagy az embereknek a robotoktól?
Ez sem könnyű kérdés! Arra szavazok, hogy az embereknek félniük kell a robotoktól. Sokkal jobban, mint a robotoknak az emberektől. Óvatosnak kell lennünk...
Volt olyan jelenet a harmadik évad forgatása alatt, amire úgy emlékszel vissza, hogy ez volt a legnagyobb kihívás?
Volt egy jelenet az autó előtt. A kameraman a kocsi hátsó ülésén helyezkedett el, onnan vett minket. Részletesen meg kellett koreografálni egészet, különösen azért, mert egyben, megszakítás nélkül forgattuk le. Rengetegszer el kellett próbálnunk. Nagy kihívás volt, de legalább annyira élvezetes is. Ennek a jelenetnek lett a Pulp együttes Common People című száma a kísérőzenéje, ami szerintem telitalálat. De mindig is dicséretes volt a két showrunner - Lisa és Nolan – zenei ízlése. Az új évadok előtt mindig nagyon vártam, hogy milyen playlist-el rukkolnak elő. Ó igen és az is kihívás volt, hogy az első két évadban ténylegesen játszanunk kellett a zongorán és kezdtük érezni a határainkat... Úgyhogy örülök, hogy elektronikus zenére váltottunk.
A Westworld-ben körbevesz benneteket a csúcstechnika és úgy tűnik ösztönösen jól mozogsz ebben a közegben. A való életben mennyire a barátod a technológia?
Használok mindent. De azt hiszem, hogy még mindig elég analógnak számítok ebben a digitális világban. Most is vannak olyan funkciók a telefonomon, amin meglepődök, amikor felugranak, mert még sosem találkoztam velük, csak valahogy, véletlenül, egyszer csak megjelennek... Emlékszem, hogy Evan figyelmeztetett rá egyszer, hogy óvatosabbnak kellene lennem a laptopom kamerájával. Adott is valami matricát, hogy le tudjam takarni, ahogy ő is. Leragasztottam, aztán egy héten belül elhagytam... (nevet) Valami ilyesmi a viszonyom a technológiával...
Irigylésre méltó designer-jelmezeitek vannak az idei évadban. Nekem nagyon tetszik ez a minimalista-nőies irányzat, de volt olyan, amit esetleg nem akartál felvenni?
Olyan nem, de olyan volt, amit igen! Evan-nek nagyon tetszett a transzformer ruhája, amely egyetlen rántással alakult át egy kis egyszerű fekete koktélruhából gyönyörű, hosszú, csillogó estélyi ruhává. Arra irigykedtem egy kicsit. (nevet) Nem csak nekem tetszett, hanem anyukámnak is. Mondta, hogy ilyen ruhát szeretnék, de nagyon! (nevet) Arra nem emlékszem, hogy lett volna olyan jelmezem, amiben nem éreztem volna jól magam vagy nem akartam volna felvenni. És, legyünk őszinték, az a munkám része, hogy fel kell vennem mindent, amit a szereplőnek megálmodnak. Pedig nem feltétlenül érzem magam kényelmesen néhány jelmezben és jelenetben... De meg lehet szokni. Persze van egy határ, amit nem engedek átlépni.
És hol van az a határ?
Ha valamit igazán nem akarnék viselni vagy végrehajtani.... akkor szólnék. Nem venném fel és nem csinálnám meg.
A Westworld 3. évada megtekinthető az HBO GO-n.