Al Ghaoui Hesna: „Nincs bátorság félelem nélkül” - Nézd meg a GLAM Talks with Mérő Vera legújabb részét!

Egykori külpolitikai újságíróként vált ismertté Al Ghaoui Hesna a GLAM Talks with Mérő Vera podcast sorozat legújabb vendége. Bár nem vallja magát haditudósítónak, korábban többek között Afganisztánból, Pakisztánból, Észak-Irakból, Szudánból, Líbiából, Libanonból, Szíriából, Izraelből és a Gázai övezetből is tudósított.

Elfogadható-e, ha valaki fél? Lehet-e egy gyereknek, egy férfinak vagy egy vezetőnek félelme? Ezeket a kérdéseket különösen izgalmasnak tartja, és szerinte pozitív változás figyelhető meg ezen a téren. Jelenleg főként szervezeteknek tart előadásokat ebben a témában.

Példaértékű karrier

Al Ghaoui Hesna édesanyja magyar, édesapja szír származású. Szülei a Debreceni Orvostudományi Egyetemen ismerkedtek meg, majd a család Salgótarjánba költözött, ahol ő is felnőtt. Egy testvére van, aki a Nemzetközi Vöröskeresztnél dolgozik. Hesna pályafutása során kétszer nyerte el a Kamera Hungária-díjat, a Gázai övezetben készült riportja pedig a Monte Carlói Televíziós Fesztivál döntősei közé került. 2008-ban harmadik helyezést ért el a CNN World Report pályázatán, ahol a libanoni palesztin menekülttáborokból készített riportjával szerepelt.

Siker, empátia és esélyegyenlőség – Nézd meg a GLAM Talks with Mérő Vera legújabb részét!

2012 és 2017 között szerkesztő-riporterként és műsorvezetőként dolgozott saját fejlesztésű műsorában, a Bábel - Hesnával a világ című riportműsorban. 2017-ben felmondott a köztévénél, azóta szabadúszó újságíróként és íróként dolgozik. Félj bátran című könyve 2017-ben jelent meg, amelyet két mesekönyv követett, ezekben a gyerekeket tanítja a félelem kezelésére. Kutatásai és előadásai középpontjában a félelem, a reziliencia és a poszttraumás növekedés állnak.

Mit üzennek a félelmeink?

A videóban szóba kerül, hogy milyen veszélyeket rejt magában, ha valaki hosszú ideig egyetlen témára koncentrál, különösen, ha az előadásokra építi a munkáját. Felismerte, hogy ez könnyen kiégéshez vezethet, és bevallja, korábban ő maga is érzett már ilyesmit. Ahhoz, hogy ezt elkerülje, tudatosan és ösztönösen is igyekszik új témákat bevonni a munkájába, többek között ezért is kezdett el a poszttraumás növekedés, a reziliencia és a morális sérülés kérdéseivel foglalkozni.

Hesna szerint a félelem és a bátorság elválaszthatatlan egymástól. „Nincs bátorság félelem nélkül” - vallja. Kiemeli, hogy kulturálisan nagyon eltérő lehet, hogy egy adott társadalomban, közösségben vagy szervezeten belül hogyan tekintenek a félelemre. Úgy gondolja, hogy a vezetők felelőssége felismerni nemcsak a beosztottaik, hanem saját félelmeiket is, hiszen a munkavégzésre és a szervezeti hatékonyságra is komoly hatással van a mentális állapot.

Ha a munkáltatók nem foglalkoznak az alkalmazottak lelki egészségével, az előbb-utóbb a teljesítmény romlásához vezet. Hangsúlyozza, hogy az alapérzelmek - öröm, bánat, undor és félelem - evolúciós szempontból létfontosságúak, hiszen ezek segítenek eligazodni a világban. Az életünk legfontosabb döntéseit ezek az érzelmek befolyásolják: mikor kell menekülni, mikor kell párt választani, reagálni bizonyos helyzetekre.