Ahol a hatalom amoralitása tisztán felvillan: Nagy Katalin - A kezdetek című sorozatot ajánljuk

Az utóbbi években új erőre kapott a történelem iránti érdeklődés a filmezésben. Több kosztümös film, történelmi sorozatok garmadája készült és aratott sikert. Ékes példa minderre A kedvenc című film, amelyet mindenféle lehetséges díjra jelöltek, az Oscar-gálán végül Olivia Coleman haza is vitte érte, joggal, A legjobb női főszereplőnek járó díjat. A Stuart Anna udvarába kalauzoló filmet nem véletlen keverem ide, hiszen sok kapcsolódása van a Nagy Katalin-sorozattal, hiszen a két produkció írója megegyezik. Tony McNamara nem is sokat változtatott a bevált formulán, vagy felfoghatjuk persze úgyis, hogy a forgatókönyvírót szenvedélyesen érdekli a bomlás állapotában, politikai válságban evickélő, dekadens királyi udvar légköre. Ebben a tízrészes sorozatban igencsak sok lehetőség nyílik arra, hogy a furcsa, helyenként buja, máskor ordenáré cári udvartartáson, és annak szórakoztató és meghökkentő viselt dolgain elmerengjünk. A műfaj ezúttal is szatíra, de ez a szatíra sokkal vitálisabb, fesztelenebb, mint a helyenként komorabb, a zárlatában már-már filozófikus A kedvenc.

Normal People: Egy gyönyörű, de reális sorozat a szerelemről és a se veled-se nélküled kapcsolatokról

Normal People: Egy gyönyörű, de reális sorozat a szerelemről és a se veled-se nélküled kapcsolatokról

Mivel bűvöli el azonnal a nézőit a Nagy Katalin - A kezdetek? Nos, egészen páradésan sikerültek a karaktereket, és igazi jutalomjáték az őket megformáló színészek számára. A fiatal, élvhajhász, és amolyan "osztály bohóca" típust hozó Péter cár szerepében Nicholas Hoult (újabb kapcsolódás A kedvenccel) fergeteges, ahogy az eleinte naiv álmodozóként megjelenő Katalint alakító Elle Fanning is pompás. De kivételesen erős színészi alakításokkal találkozhatunk a kisebb szerepekben is; a szadista-aszkéta érseket (metropolitát) alakító Adam Godley képes könyörtelen, manipulatív és akár szinte törékeny és esendő is lenni. Az alkoholista, kéjsóvár Velementov tábornok szerepében Douglas Hodge a legszánandóbból tud felemelkedni a szinte hősiesig. Egészen csodás az intrikus Elizabeth hercegné szerepében Belinda Bromilow, aki imádnivalóan bogaras, kiszámíthatatlan és rejtélyes. Sorolhatnánk még tovább, hiszen mindenki kiveszi a részét a mókázásból, merthogy ez a sorozat valóban felhőtlen mókázás, még akkor is, ha időnként azért kellőképpen nyomasztó.

Felesleges lenne a történelmi hitelességet számonkérni a szérián, már a főcímben is jelzik, hogy ez csupán egy helyenként igaz történet. Péter persze valóban nem találta a helyét cárként a trónon, Katalin valóban felvilágosult volt, és a francia eszmék iránt lelkesedett, és ambicionálta, hogy átvegye a trónt. A szeretőkről, tivornyákról tájékoztató epizódoknak is mind-mind van valóságalapja, de minden egy kissé fel van nagyítva, el lett torzítva, de persze egy fordulatos, és kellőképpen szórakoztató történethez időnként kellenek lendületes lódítások is. A történet azzal veszi kezdetét, hogy Katalin szenvedélyesen vágyva a szerelemre, és vágyva arra, hogy egy mesebeli királyi páros életét élje, pillanatok alatt szembetalálkozik az orosz udvar kevéssé romantikus valóságával. Először bosszantó naivitással próbál alkalmazkodni, mígnem egyre inkább kezdi felismerni, hogy Péter alkalmatlan a trónra, és titokban a megdöntésére készül. A történet központi alakja Katalin, és a felszínen ez egy fejlődéstörténet, amely azt mutatja, hogy egy fiatal lány, aki hisz valamiben, kellőképpen okos és találékony, hogyan képes érvényesíteni az akaratát, egy olyan közegben, ahol látszólag semmi realitása nincs annak, hogy átvegye az irányítást a férfiak, az egyház és a katonaság szorításában, idegen jövevényként.

McNamara azonban sokkal rafináltabb annál, hogy pusztán a későbbi cárnő dicshimnuszát zengje. Miközben jókat derülünk a botcsinálta összeesküvők szerencsétlenkedésein, Péter váratlan őrültségein, a sorozat elég pontosan megmutatja, hogy mennyi megalázó áldozat szükséges (például a cár legjobb barátaitól), hogy valaki a hatalom kegyeltje maradjon. Nem is olyan halkan azért Katalinnal kapcsolatban is felteszi azt a kérdést, hogy vajon az őszintén jobbító szándékkal fellépők mikor veszítik el a realitásérzéküket, és kezdenek olyannokká válni, mint akik ellen harcolnak. Egyáltalán, hogy a hatalom, vagy annak közelsége mennyiben torzítja a jellemeket? Hogy a jobb világ megteremtéséhez mennyi áldozat, árulás, csalás megengedett? És vajon a jobb világ iránti igény kinek is jelent majd jobb világot? A sorozat készítői szimptizálnak a főhősükkel, Katalinnal és egyáltalán szimpatizálnak a női szereplőkkel. A nők sokkal inkább aktorok, cselekvők ebben a történetben, mint a férfiak, akik mennek a borgőzös fejük, vagy sokkal inkább a mennek a farkuk után. Ugyanakkor a nők sem kerülhetik el a kérdést, hogy mennyire adhatják fel önmagukat, a becsületüket, az emberségüket, a testüket a hatalomért?

Miért a világ egyik legsikeresebb sorozata a mai napig a Jóbarátok? A 90-es évek sitcomjáról szóló könyv igazi rajongóknak való

Miért a világ egyik legsikeresebb sorozata a mai napig a Jóbarátok? A 90-es évek sitcomjáról szóló könyv igazi rajongóknak való

A hatalom káosz, örökös harc, cselszövés, intrika, amiért jobbára ostoba, korlátolt, felelőtlen, elzüllött és lelkiismert nélküli férfiak (kisebb számban nők) csatároznak, és igen néhány álmodozó is akad, akik hamar besározódnak, ha állva akarnak maradni ezen a harctéren. Hogy miért ébredt fel újra az érdeklődés az olyan történelmi korok iránt, ahol a hatalom amoralitása tisztán felvillant, nem hiszem, hogy ezt ecsetelni kellene. Addig nevessünk rajta, amíg van még van kedvünk nevetni. Jöhet a folytatás! A sorozatbéli Péter kedvenc kifejezésével élve: Huzzah!

Íme a sorozat előzetese!