A nyolcvanas évek bűvöletében - Amerika kedvenc sitcomja bemutatkozik
Méltánytalanul kevés figyelmet kap a magyar médiában a 2013 óta töretlen sikerrel menetelő, a '80-as években játszódó sitcom sorozat, a Goldberg család. A családtagokat alakító zseniális színészek – Wendi McLendon-Covey, Jeff Garlin, Hayley Orrantia, George Segal, Sean Giambrone, Troy Gentile – pedig a sorozatot 2016 óta a magyar Comedy Central is sugározza. Az Egyesült Államokban más a helyzet, Goldbergéknek nagy rajongótábora van, olyannyira, hogy a sorozat jelmezeiből éppen a napokban nyílt látványos kiállítás Beverly Hills-ben, a Paley Centerben. A hely éppen egy kőhajításnyira van a Julia Robert által világhírűvé tett Rodeo Drive-tól (ha már '80-as évek...) és az impozáns környezetből természetesen maguk a sztárok sem hiányozhattak. Több főszereplővel beszélgettünk a zártkörű megnyitó vörös szőnyegén.
Ezeket láttad már?
A Sony Pictures által gyártott és forgalmazott sitcomnak valóságos alapja van. A sorozat producerének Adam F. Goldbergnek a gyerekkorát idézik fel az epizódok, amikor még a családi videókamera volt a high-tech netovábbja. A jó körülmények közt élő Goldbergék legkisebb fiának, az okostojás Adamnek valóban volt egy kamerája, amin családjának mindennapjait rögzítette és a felvételeket visszanézve pattant ki a sorozat ötlete a fejéből. A komikusabbnál komikusabb helyzetek mellett a sitcom bepillantást enged a - már nem is annyira- közelmúltba, azokba a '80-as évekbe, amikor nálunk R-Go koncert töltötte meg a Pecsát, Trabanttal hozták Bécsből a fagyasztókat a magyar Goldberg-családok, a fiúk C.C. Catch szexi fotóival, a lányok pedig a Modern Talking posztereivel plakátolták tele a szobájukat. Nem felejtettem el megkérdezni a sorozat szereplőit, hogy ők hogyan emlékeznek vissza a saját '80—as éveikre...
Nem kell Goldberg család-rajogónak lenni ahhoz, hogy Wendi McLendon-Covey neve ismerősen csengjen. A komikát számtalan Magyarországon is bemutatott filmben láthattuk, úgy, mint a Libabőr 2. – Hullajó Halloween, Hello, Doris vagyok, Kavarás, Flörti Dancing, Csak a testeden át. Legutóbb pedig a Mi kell a férfinak? című vígjátékban bukkant fel. A színésznő rengeteg mozi- és tévéfilmben szerepelt. Arról kérdeztem elsőként, hogy mennyiben jelent más kihívást egy vígjátéksorozatban szerepet vállalni.
"Úgy gondolom, hogy valóban más a kettő" – gondolkozott el a színésznő. "Más színészi eszközöket kell használnom, amikor élőkamerás vígjátékban szerepelek. Azt hiszem legnagyobb különbség a gyorsaságban van. Amikor mozi- vagy tévéfilmet forgatunk akkor mindenre van idő, az egy lassabb folyamat. A sitcom-ban viszont minden azonnal, real-time-ban történik. A nagyjátékfilmeknél többször fel tudjuk venni az adott jelenetet, ezért a másik nagy különbség színészi oldalról a memorizálás. Nem mindegy, hogy egyetlen jelenet szövegét kell fejben tartanod vagy egy teljes történetet. A sitcom inkább hasonlít a színházhoz" -mondta Wendi. Adódik a kérdés, hogy melyikben érzi otthonosabban magát. "Őszintén? A színházban. Mert azonnali visszajelzést kapok a közönségtől" – majd gyorsan hozzáteszi: "De mindkettőt nagyon szeretem. Csak az egyik dinamikusabb a másiknál." A '80-as évek Amerikájában a Fehér Házban még Reagen lakott és a koptatott-farmer-neon színű széldzseki összeállításnál nehezen lehetett menőbbet elképzelni. A lányok egy maréknyi (neon színű) hajzselével és fél doboz lakkal rögzítették a féloldalra és magasra fésült fru-frujukat... De hogyan emlékszik a saját '80-as éveire Wendi McLandon-Covey?
"Te jó ég! Én akkor már tinédzser voltam! Ezért aztán az emlékeim nagyon kaotikusak, mert ugye tinédzsernek lenni nem könnyű... Se akkor, se most. Akkoriban kezdtem olvasni a női magazinokat, a Glamourt(!), a Vogue-ot... Arra emlékszem, hogy például a politika egyáltalán nem érdekelt, viszont az megmaradt, hogy a zene nagyon jó volt és vagány elemei voltak a divatnak is, sok menő ruhánk volt. Na, nem azok a darabok, amiket rajtam látsz a sorozatban...!" - fejtegeti nevetve. "Beverly-ként anyukát alakítok és hát... azok a ruhák annyira nem irigylésre méltóak...ó, bárcsak olyan lenne a szerepem, hogy újra hordhatnám a kedvenc cuccaimat a korszakból! Emlékszem, állandóan kiöltöztünk. Mindenhová magas sarkúban mentünk, még a suliba is. Teljes sminket raktunk magunkra és rengeteg eltúlzott ékszert hordtunk. Most meg mindenki olyan slampos. Beleértve magamat is. Ellustultam, mindenhová jóganadrágban járok. Pedig milyen jó is volt kiöltözni!" – nosztalgiázik nevetve. Érzem a hangjában az elérzékenyülést, ezért megkérdezem: "Inkább élnél abban a korban?" "Nem, nem hiszem, hogy szeretnék visszamenni. Túlságosan lelassult világ volt, nem hiszem, hogy tudnék benne élni már, én végig éltem a '80-as éveket. Akkor még nem volt telefonunk, minden sokkal nyugodtabb és lassabb volt, ami ma már zavarna. De nagyon hiányzik néha az a naiv érzés, hogy azt gondoltuk, minden lehetséges, mindent el tudunk érni, a határ a csillagos ég" - mondja.
9 kultikus sorozat, amiből életre szóló barátságok születtek
9 kultikus sorozat, amiből életre szóló barátságok születtek
Hayley Orrantia más korosztályt képvisel, a Goldberg család egyik gyerekét, Ericát alakítja. Erica vagány és lázadó tinédzser, olyasmi, mint amilyen Wendi lehetett a valóságban. Hayley-nek így értelemszerűen nincsenek saját emlékei a '80-as évekről (a '90-es években született), de a szerepre való felkészüléskor leült beszélgetni a szüleivel. "Anyukám mindig emlegette a nyolcvanas éveket" – meséli. "Az öltözködést, azt, hogy mit kéne csinálnom a hajammal... Állandóan panaszkodott a kinézete miatt! A zenében pedig ott voltak a mai napig érvényes ikonok: Madonna, Whitney Houston, a sok musical... amikor hét éve kiválasztottak a szerepre, akkor tudatosan is utánanéztem a korszaknak. És ugye minden héten leültünk a stábbal olvasó próbázni és akkor rengeteget tanultam a korszakról. A technológia sokkal fejletlenebb volt, amit egyébként én nagyon élvezek, és szerintem ezerszer jobb lehetett, mert az emberek kénytelenek voltak szemtől-szembe kommunikálni egymással és nem a telefont bámulták folyamatosan, mint most... Sajnos én is telefonfüggő vagyok, szóval azt nem tudom, hogy ha most egy időutazás oda száműzne, mit tudnék kezdeni magammal" - gondolkodik el Heyley.
"Hogyan választottak ki a szerepre?" – érdeklődök. "Texasi lány vagyok és a 'pilot season'-ra (a sorozatokra való válogatás időszaka Hollywoodban- a szerk.) utaztam Los Angelesbe. Még éppen Los Angeles felé tartottunk kocsival, amikor kaptam egy üzenetet az ügynökségemtől, hogy el tudok-e menni erre a castingra. Elmentem. Két nappal később kaptam egy visszahívást, és ott már maga Adam F. Godberg is jelen volt. Ekkor már páros jelenetet kellett játszanom, aztán jött még két jelenet és egy képernyő-teszt. Egészen addig még sosem voltam képernyő teszten, úgyhogy nagyon izgultam. De valami volt Erica szerepében, ami nagyon megfogott és azonnal éreztem, hogy ezt rám írták, ezt meg akarom kapni... Ezelőtt soha nem éreztem ilyesmit. Soha nem éreztem szimpátiát egyetlen szereppel vagy forgatókönyvvel sem. Mindig voltak frusztrációim, hogy nem vagyok szőke, vagy nem vagyok elég magas az adott karakterhez. De akkor tudtam, hogy Ericát nekem kell eljátszanom" - mesélte a színésznő.
A hamar megkedvelhető karaktert, az Ericába fülig szerelmes Geoff-ot, Sam Lerner alakítja a sorozatban. Sam legalább olyan szórakoztató a való életben, mint a karaktere, Geoff a képernyőn. "Azt mondtad egy interjúban, hogy a karaktered elég buta. Hogy értetted ezt?" – kérdezem. "Nem, én nem mondtam ilyet!! Oké, mondtam. És szó szerint értettem. Mert nem egy géniusz, csak egy fiatal fiú, aki nem az okosság mintapéldánya" - mondja. "És te milyen voltál fiatal fiúként?" - érdeklődöm. "Egy zseni! Kitűnő tanuló voltam, na jó nem, szerintem elég átlagos srác lehettem. Kilencéves koromtól dolgoztam gyerekszínészként, de ennek ellenére teljesen normális gyerekkorom volt, mert a szüleim nagyon odafigyeltek arra, hogy megfelelő helyen kezeljük a színészetet" - meséli.
Ahogy ez lenni szokott mindenhol, Magyarországon is a rengeteg pozitív nézői visszajelzés mellett a negatív kommentek is megjelentek a sorozattal kapcsolatban. Kíváncsi voltam, mi a véleménye erről Samnek "Szerintem ez egy nagyon jó tv-show. Nekem szereplőként egy álom vált valóra azzal, hogy véglegesítettek. Először csak vendégszereplőként tűntem fel benne, de aztán állandó szereplővé léptem elő, és ma már Goldbergék mindennapjaiban élek. Én olyan nézői visszajelzéseket kapok, hogy egy nehéz nap után felüdülés nézni a Goldberg családot - általában szeretik a humorát az emberek. És igen, talán kell egy kis idő, hogy az ember ráhangolódjon a ‘80-as évek frekvenciájára, de aztán vigyázat! - függőség alakulhat ki!" - mondja nevetve.
A Goldberg család történetét a Comedy Centrálon követhetitek nyomon!
Vida Virág
A férfiakat nem az zavarja, ha a nő dolgozik, csak az a fontos, hogy ebből fakadóan nekik ne kelljen nagyobb részt vállalni a gyereknevelésből vagy a háztartásból