A nők feladata a férj kiszolgálása és a gyerekszülés - Unorthodox sorozatajánló
A Netflix négy részes minisorozata, Deborah Feldman 2012-ben megjelent önéletrajzi könyvét dolgozza fel. A rendezésért számos amerikai rendező versengett, de végül az írónő egy német stábot bízott meg. A sorozatban a visszaemlékezések, vagyis a williamsburgi történések a könyvön alapszanak, viszont a berlini jelenetek teljesen kitaláltak.
Ezeket láttad már?
A sorozat főszereplője Esther "Esty" Shapiro, a 19 éves szatmári zsidó lány, aki egész életét Brooklyn zsidónegyedében, Williamsburg-ben, és annak közösségében töltötte. Esty kilógott az átlagos haszid lányok közül, hiszen édesanyja elhagyta a zsidó közösséget és Berlinbe költözött, édesapja pedig alkoholista volt, ezért Esty-t a nagyszülei nevelik fel. Ráadásul érdeklődik a zene iránt és még zongora órára is eljár titokban, amit a család nem néz jó szemmel, hiszen a zene tanulása is tiltott a nőknek.
17 évesen hozzáadják Yank-hez, akivel az esküvő előtt összesen 1 órát tölthetett kettesben. Esther eleinte boldogan kezdi meg új életét a férjével, azonban a hálószobában nincsen minden rendben. A fiatal pár szexuális élete közügy lesz, az egész családnak beleszólása van. Az egyre növekvő családi és közösségi nyomás pedig odáig fajul, hogy Esty úgy dönt, megszökik a zárt közösségből és Berlinbe kezd új életet, ahol az édesanyja él. Hamar új barátokra tesz szert a német fővárosban, sőt még egy zenei ösztöndíjat is megpályázik a berlini konzervatóriumban.
Csakhogy az Amerikában hagyott férj, hatalmas botrányt okoz a közösségben, főleg miután kiderül, hogy Esty terhes. Ezért Yanky és az unokatestvére Berlinbe utaznak, hogy visszahozzák Esty-t a haszid közösségbe.
Veled is előfordult már, hogy depressziós lettél, ha vége lett egy sorozatnak? Van rá tudományos magyarázat
A sorozat bepillantást nyújt, a teljesen zárt szatmári haszidok életébe, szokásaiba. A szatmári zsidók az egykor Magyarországhoz tartozó Szatmárnémetiből származnak, holokauszt túlélők leszármazottjaik, akik Williamsburgban kezdtek új életet. Sokuk még mai napig is tud magyarul, de egymás között jiddisül beszélnek. Az ultraortodox zsidók nagyon szigorú szabályok között élnek, a világ egyik legnagyobb városában úgy, hogy szinte el vannak szigetelve a többi embertől. A nők 16 éves koruk után nem tanulhatnak tovább, nem dolgozhatnak, nekik egy feladatuk van, hogy kiszolgálják a férjüket és gyermeket neveljenek.
Az esküvő után a nők haját kopaszra nyírják és a férjes asszonyoknak parókát kell hordaniuk, vagy kendőt, mert nem láthatja őket a világ meztelenül, vagyis a saját hajukkal.
Az elrendezett házasság legnagyobb célja, hogy minél több gyermeket hozzanak a világra, ezzel növelik a holokauszt során lecsökkent számú zsidó népességet.
Nem használhatják az internetet, nem lehet okostelefonjuk, mert az nem kóser, azaz csak olyan telefont használhatnak, amin nincsen internet és a kapcsolatot is csak egymással tarthatják rajta. Nem olvashatnak világirodalmat sem, szóval így tényleg minden információtól el vannak szigetelve.
Nagyon érdekes azt látni, hogyan élnek ezek a közösségek a mai napig, úgy hogy a modern kort teljesen kizárják.
Szinte hihetetlen minden mai modern nő számára, hogy valakinek például a farmernadrág vagy az internet használata teljesen idegen és új dolog legyen. A sorozat elgondolkodtat mindenkit, hogy mennyire szerencsés helyzetbe is született bele. Megtanít értékelni a mindennapi aprónak tűnő dolgokat is körülöttünk.
Május eleje óta, magyar nyelven is lehet kapni Feldman könyvét: a href="https://www.lira.hu/hu/konyv/szepirodalom/memoar-eletrajz-interju/unortodox-a-masik-ut-hogyan-forditottam-hatat-a-haszid-kozossegnek?kampany=aw-visual=EAIaIQobChMIzMrig4ak6QIV1cqyCh3_ygt5EAQYASABEgIn_PD_BwE">Unorthodox: A másik út – Hogyan fordítottam hátat a haszid közösségnek
Szöveg: Tóth Gréta
A férfiakat nem az zavarja, ha a nő dolgozik, csak az a fontos, hogy ebből fakadóan nekik ne kelljen nagyobb részt vállalni a gyereknevelésből vagy a háztartásból