Esküvő után torta és gyilkosság - A hét könyve: Vendéglista
Augusztustól kapható Lucy Foley új pszichothrillere, a Vendéglista, mely csakis azoknak lehet érdekes, akik nem olvasták a szerző három éve megjelent Vadászparti című könyvét. A két mű ugyanis ijesztően egy kaptafára épül, még jó, hogy más a helyszín és a szereplőket sem ugyanúgy hívják.
Ezeket láttad már?
Lucy Foley írt már három regényt, amelyeket tizenhat nyelvre fordítottak le. Első thrillere, a Vadászparti 2018-ban látott napvilágot, és sikere minden képzeletet felülmúlt: világszerte több mint negyven kiadásban kapható, és hosszú időre kibérelte magának az eladási listák csúcsát. A most megjelent Vendéglista szerkezete és történetmesélési módja a Vadászpartiéhoz kísértetiesen hasonlít, annyi különbséggel, hogy most a helyszín egy Folly nevű kis ír sziget, és a történet a modern korban, pár nap alatt játszódik.
A szigeten készül házasságra lépni egymással a jómódban élő Jules és a tévésztár Will. A nagy eseményre szép számmal érkeznek vendégek, főleg a felső tízezerből. Köztük vannak Will barátai (Johnno, Duncan, Pete, Angus), pontosabban régi gimnazista cimborái és Jules rokonai is. Will haverjai kezdettől fogva ellenszenvesek, sznobok a javából. Hosszú évek óta barátok, de úgy tűnik, nem túlzottan szeretik egymást. Csak az emlékek – és mint később kiderül, a titkok – tartják össze őket, úgy-ahogy. A koszorúslány Jules testvére, Olivia, a vőfély Charlie, akit felesége, Hannah is elkísér az eseményre. Aofie és Freddy a „személyzet, akik jó ideje a szigeten laknak, ők szervezik meg a pár esküvőjét. Jules és Will alig vágják fel a tortát, máris holtan találják az egyik vendéget. A szerző leleményességét dicséri, hogy csak a történet vége felé derül ki, ki az áldozat, vagyis az olvasónak nem csupán azt kell megtippelnie, hogy ki volt a gyilkos, de azt is, hogy kit ölhetett meg.
A szerző borongós, vészjósló hangulatot teremt: a sziklákkal, mocsárral és fűvel borított Folly (már a neve is őrültséget jelent angolul) kellemetlen időjárási viszonyokkal rendelkezik és a szárazföldről sem közelíthető meg könnyen – igazi thriller-miliő. A szerző ügyesen rejti el a nyomokat a lapokon: mindenhol hagy egy-egy elszólást, egy kulcsmondatot, amiből akár a gyilkos kilétére is következtetnénk, ha nem lenne olyan iszonyúan nagy csavar a történet végén. Két idősík, jelen és múlt keresztezi egymást, és nagyon sok apró részlet, utalás és szál fonódik egymásba. A szerző minden egyes karakternek külön fejezetet szentel, a szereplők egyes szám első személyben mesélnek múltjukról, sötét titkaikról, egymáshoz fűzőfő viszonyukról és érzéseikről. A középpontban olyan ősi érzések állnak, mint az irigység, a bosszú és a féltékenység.
A karakterek ábrázolása és kidolgozottsága sokat ad hozzá a mű élvezeti értékéhez. Szinte mindannyian gazdagok és szépek, amitől egy részüknek felsőbbrendűségi komplexusa is van, belül persze mindannyian feszengnek valami miatt, belső konfliktusukat pedig alkohollal és droggal próbálják palástolni. Ilyen Will hű barátja, Johnno is, vagy Olivia, aki meglehetősen furcsán viselkedik: minden bizonnyal anorexiás, ittas állapotban pedig rendszeresen vagdossa magát pengével. Hannah beleszürkült a feleség- és anyaszerepbe, így nem csoda, ha szintén ivással, no meg flörtöléssel kívánja erősíteni önbizalmát. Férje Charlie a legvisszahúzódóbb az összes meghívott közül, állatias ösztönei csak fokozatosan törnek felszínre. Will a vőlegény már-már idegesítően tökéletes, sikeres és nárcisztikus, a társaság középpontja, csak épp a saját édesapja veti meg. Jules, a menyasszony temperamentumos, impulzív természet, olyan, mint egy akaratos óvodás, aki mindig meg kell kapja, amit akar.
„Agatha Christie klasszikusait idézi” – olvasható a könyv hátsó borítóján a New York Times véleménye, amivel én azért vitatkoznék: Foley sem stílusilag, sem a fordulatok terén nem törekszik a hasonlóságra. Megvan a maga védjegye, nem szorul rá a koppintásra. A könyv nagyon olvastatja magát, sőt, talán valamivel egyedibb, olvasmányosabb, mint a legtöbb kortárs krimi, de – és ez fontos – óva inteném a Vendéglista elolvasásától, azokat, akik már átrágták magukat a Vadászpartin, ugyanis mint már fentebb említettem, a két könyv szerkezetében és cselekményében is hasonló. Vajon miért érezte Foley úgy, hogy ez jó ötlet lesz? Hogy Coelhónak bevált, még nem jelenti azt, hogy neki is be fog, de meglátjuk, ezúttal mit mutatnak az eladási listák. Mindenesetre, ha valaki még nem olvasta a szerző egyik könyvét sem, bátran merüljön el a Vendéglistában. Borongós őszi napokra kiváló olvasmány.
Lucy Foley: Vendéglista, 21. század, 4490 Ft
Szerző: Jónás Ágnes
