6 alkalom, amikor ikonikus tervezők munkáit láthattuk a filmvásznon
Örökös kölcsönhatásban van a film és a divat. Inspirációs forrást biztosít a dizájnerek számára a filmvászon, ami pedig olykor visszatükrözi, máskor pedig új lendületet ad a legújabb öltözködési trendeknek. Sok-sok híres divattervező tett kirándulást a filmművészetbe, és sikerült maradandót alkotniuk a kosztümjeikkel. Íme néhány klasszikus!
Ezeket láttad már?
A NAP SZÉPE – YVES SAINT-LAURENT
Luis Buñuel 1967-es filmje – hasonlóan más alkotásaihoz – megjelenése idején kisebb botrányt okozott. A főszereplő Catherine Deneuve a korszak ünnepelt francia színésznője ugyan vállalt korábban is rizikós szerepeket, de a mazochista, szexuális vágyai miatt a prostitúciót választó Séverine karaktere még így is merész húzás volt. A divatvilágban ekkoriban Yves Saint-Laurent volt az uralkodó, a francia dizájner egy évvel a film megjelenése előtt haute couture márkától szokatlan módon ready-to-wear kollekcióval rukkolt elő, és megnyitotta az első boltját is, aminek a legendák szerint éppen Catherine Deneuve volt az első vásárlója, akit szoros barátság fűzött a tervezőhöz. Yves Saint-Laurent filmes pályafutása is hasonló legendával kezdődött, hiszen A rózsaszín párduc című filmben ő tervezte Claudia Cardinale ruháit. A nap szépe című filmben (talán a rizikós téma miatt) a stáblistán nem szerepel a dizájner neve, de valójában ő készítette Deneuve minden ruháját a filmhez. A munkakapcsolat megmaradt, több filmben is öltöztette a tervező a múzsáját.
TAVALY MARIENBADBAN – COCO CHANEL
Az 1961-ben készült álomszerű film Alain Resnais rendezésében egyszerre az avantgárd filmezés egyik csúcspontja, és a francia újhullám egyik klasszikus alkotása. Kevéssé ismert, hogy a gyógyszállóban játszódó szerelmi háromszög történetéhez Coco Chanel álmodta meg a kosztümöket. A legendás divattervező kapcsolata a filmezéssel némileg ellentmondásos volt. Az 1930-as években még két amerikai filmhez is készített ruhákat, de később Hollywoodról lesújtó véleménye volt; szerinte ott a rossz ízlés és a közönségesség uralkodott. Készített ruhákat Jean Renoir A játékszabály című filmjéhez, később az olasz rendezővel, Luchino Viscontival is dolgozott, de a legmaradandóbb filmes munkája a Tavaly Marienbadban. A női főszereplőn, Delphine Seyrigen megelevenedő ruhaköltemények tiszteletére ötven évvel később Karl Lagerfeld különleges Chanel kollekciót tervezett, amelynek a Marienbad nevet adta.
AMERIKAI DZSIGOLÓ – GIORGIO ARMANI
Giorgio Armani megszállott mozirajongó volt, eredetileg arról álmodozott, hogy filmrendező lesz. Rengeteg ihletet merített gyerekkorának nagy filmjeiből, filmsztárjaiból, például Cary Grant és Humphrey Bogart stílusából. Amikor 1975-ben saját márkát alapított, azonnal kereste a kapcsolatot a filmmel, így történt, hogy alig ismert tervezőként Giorgio Armani megkapta a lehetőséget, hogy az Amerikai dzsigoló című film kosztümjeit elkészítse. A főszereplő Richard Gere hollywoodi csillaga éppen meredeken emelkedőben volt, így aztán aligha volt jobb reklám az Armaninak annál, hogy az egyik legígéretesebb sztárt öltöztetik. Hála a filmnek, a Giorgio Armani egy csapásra a világ egyik legmenőbb márkája lett, és természetesen a dizájner megtartotta a jó kapcsolatát a filmmel. Öltöztette a 007-est és Bruce Wayne-t is. Többször dolgozott együtt például a legendás Martin Scorsesével, aki dokumentumfilmet készített róla Made in Milan címmel.
ÖTÖDIK ELEM – JEAN-PAUL GAULTIER
A francia sci-fi elsöprő sikeréhez a szövevényes sztori mellett hozzájárult a kilencvenes években egészen különlegesnek számító látványvilág és persze a szereplők emblematikus öltözékei. Nem véletlenül lettek annyira különlegesek a film kosztümjei, hiszen nem más, mint a francia divat kimeríthetetlen fantáziájú fenegyereke, Jean-Paul Gaultier dolgozott rajtuk egy teljes évig, és nyolcszáznál is több rajzot készített, hogy megtalálja a tökéletes darabokat. A Milla Jovovich által alakított Leeloo furcsa fehér topos, narancssárga bodys szettje például csaknem harminc évvel a megjelenése után is a jelmezes partik egyik kedvelt inspirációs forrása. Gaultier tökéletesen találta el, hogy mikor kell egyszerű, és mikor nagyon látványos, őrült jelmezeket kreálnia.
BARBARELLA – PACO RABANNE
A filmtörténet sok legendás filmje közül van néhány, ami attól híres, hogy annyira rossznak tartják, hogy ettől válnak szórakoztatóvá. A Jane Fonda főszereplésével készült francia sci-fi igazi paródiafilm, de már a saját korában, 1968-as megjelenése idején is inkább kínosan viccesnek tartották. Roger Vadim rendezése mindenesetre az évek során igazi kultfilmmé vált. A divat szempontjából pedig mindig is kivételesen különleges darabnak számított, hiszen Paco Rabanne fantasztikus víziói ebben a filmben keltek életre. A divatvilágban akkoriban debütáló, a hordhatóságra fittyet hányó tervező futurisztikus stílusa visszaköszön a kosztümökön, amelyeket Rabanne-hoz kötnek, de valójában Jacques Fonteray volt a jelmeztervező, aki egyrészt a dizájner, másrészt a film alapjául szolgáló képregényből inspirálódott a ruhák tervezése során.
RÓMEÓ ÉS JÚLIA – MIUCCIA PRADA
Az 1996-os Shakespeare-adaptáció egészen különlegesnek számított, hiszen Baz Luhrmann, a film rendezője úgy elevenítette fel a klasszikus szerelmi történetet, hogy abba kortárs elemeket vegyített. Ennek egyik legfontosabb eszköze a szereplők ruhatára volt, amelyen a fantasztikus jelmeztervező, Kym Barrett dolgozott, és sikerült igazán emblematikus szetteket alkotnia. A film egyik kiemelt pillanatában, az esküvői jelenetben Leonardo DiCaprio egy Miuccia Prada által, direkt erre az alkalomra tervezett öltönyt visel. Ugyan Prada szerepe ennyi volt a filmben, de Luhrmann kiemelte, hogy az olasz dizájner nagyon segítőkész volt, remek tanácsokat adott, és ez tette lehetővé, hogy a rendező és a tervező A nagy Gatsby című filmnél még szorosabbra fűzze a kapcsolatát, és Miuccia nem kevesebb, mint negyven korábbi Prada és Miu Miu darabot álmodott újra az újabb közös munkához.
A cikk eredetileg a GLAMOUR magazin 2022-es májusi lapszámában jelent meg.
