Mi lesz a barátsággal, ha szerelemmé alakul?
A Harry Potter legendás sorozat sok szempontból tanulságos. Számtalan aspektust fel tudnánk sorolni, de nem mehetünk el szó nélkül a három kulcskarakter, Harry, Hermione és Ron ikonikus barátsága mellett. Vajon milyen következményei lehetnek, ha egy jól működő barátságba bekúszik a szerelem?
Ezeket láttad már?
Harry, Hermione és Ron kapcsolata hatalmas ívet jár be Harry Potter egyes epizódjaiban, a szemünk előtt cseperedtek kisgyerekből fiatal felnőtté, ahogy az ilyen történetekre általában jellemző, főhőseinket most sem kerüli el Ámor nyila. Milyen érzést vált ki a harmadik személyben, ha két fél egymásba szeret? Fuller Bianka pszichológus segítségével megpróbálunk utánajárni ennek a sokakat foglalkoztató kérdésnek.
Minden ezen múlik
Legyen szó barátságról, párkapcsolatról, teljesen mindegy, hogy az adott felek milyen nexusban vannak egymással, minden jól működő kapcsolat alapja, ha minden körülmények között felvállaljuk önmagunkat, mindenféle játszmák, sérelmek nélkül vagyunk képesek az érzéseinkről beszélni másoknak.
„A legtöbb barátság azért vérzik el, mert sok esetben ahelyett, hogy őszintén megnyilvánulnának, inkább próbálnak szépíteni, nem osztják meg őszintén a felek egymással az igazi érzéseiket. Ez hosszú távon felszínességet idéz elő, ami eleve egy olyan állapot, amit nagyon nehéz visszacsinálni. Harry, Hermione és Ron kapcsolatát mindenképp érdemes közelebbről is megvizsgálni, ahogy haladunk előre az időben, úgy formálódnak egymáshoz a karakterek.” - magyarázza Bianka.
Mindannyian különleges személyiségek, akik tökéletesen kiegészítik egymást, nem félnek megmutatni a sérülékenységüket, az örömüket, nincsenek játszmák, szerepek, az őszinteségen és egymás támogatásán alapszik közöttük minden.
Barátságból szerelem?
A férfi és a nő közötti barátságok döntő többségében egy idő után fellobbanhatnak az érzelmek, van, aki szinte azonnal felismeri ezt, de elfolytja az érzéseit, míg mások viszonylag későn döbbennek rá, hogy megváltozott a viszonyuk a másikkal kapcsolatban. Egy szimpla férfi, nő kettősben sem egyszerű ezeket az érzéseket megélni és a továbbiakban megfelelően kezelni - gondoljunk bele, mennyi fejtörést és érzelmet válthat ki pluszban a szituáció, ha nevezetesen egy harmadik fél is az ’elszenvedője’ az eseményeknek.
„Nem feltétlenül kell az adott trió két tagjának ténylegesen összejönniük egymással, már az is féltékenységet, rossz érzéseket kelthet a harmadik félben, aki realizálja, hogy a másik két fél viszonya megváltozott, kvázi közelebb kerültek egymáshoz. Legtöbbször a cserbenhagyás megélése, az elveszettség, a kirekesztettség érzése és a jövőtől való félelem miatt az aggódás érzése uralkodik el harmadikon, ami teljesen természetes, hiszen minden változás, új dolog hozhat magával bizonytalanságot” -magyarázza Bianka, és egyúttal hozzáteszi, hogy az egymásra való figyelésnek és az őszinteségnek óriási jelentősége van egy ilyen szituációban.
Sok probléma mögött a bizonytalanság áll
Amikor egy baráti körben felüti a fejét a szerelem, a baráti körhöz tartozó többi félnél felmerülhet a féltékenység kérdése. A pszichológus szerint mindezt magába vetett bizonytalansága, saját értékességének elvesztése válthatja ki az egyénben. „Egy ilyen szituációban teljesen természetes a kezdeti fájdalom megélése, azt érezhetjük, hogy számunkra fontos embereket veszítettünk el, egy ilyen hármas barátságban az borzasztó nehéz, hogy nem csak egy, hanem egyszerre két embert is érint az életünkben, egy trióra épülő barátságban egyfelől nincs kit okolni, nincs kire konkrétan féltékenynek lenni a két fél közül, hiszen mindketten részesei az adott helyzetnek.”
Mégis hogyan kezelhetünk jól egy ilyen helyzetet? Nos, a megoldás szituáció és egyénfüggő, de a szakértő szerint minden esetben igaz, hogy az elfogadás kulcsfontossággal bír ebben a kérdésben. Folyamatosan változnak a dolgok körülöttünk, figyelni kell, hogy megőrizzük a kapcsolat dinamikáját.
„Ha valakik egy párt alkotnak, természetes, hogy jobban összezárnak, a harmadik fél azt érezheti, hogy izolálódva van. Nagyon nehéz megtalálni a határvonalat, hiszen mindannyian szociális lények vagyunk, ezért is hangsúlyos ilyenkor még jobban érezni, hogy van körülöttünk támogatás, van kihez fordulni, van kinek elmondani a problémáinkat, nehézségeinket. Ilyen tekintetben nem baj, ha függünk a párunktól, a barátunktól, a családunktól, ugyanakkor fontos az is, hogy ne legyen kizárólagos az adott személy vagy személyek az életünkben. Ennek hiányában azt érezhetjük, a kapcsolódás nélkül életképtelenek vagyunk, enélkül nem tudjuk megoldani a saját gondjainkat. Fontos ezeket a helyzeteket helyén kezelni, nem mindegy, milyen mértékben tesszük mindezt.”
