Csodaszarvas, Prikulics, Bányarém: Te ismered a magyar népi világ szörnyeit?
A bestiárium különleges gyűjtemény, amelyben akár több ezer évnyi képzeletvilág és természeti környezet keveredik, amelyben ott van a tudomány és a folklór, ezért népenként más. Nem egyszerű ismertető, hanem megjelennek az erkölcsi leckék, amelyek hatottak a művészet különböző területeire. Szörnyek keverednek kevésbé ismert vagy ritkán látható állatokkal, sőt akár növényekkel is. A magyar vonatkozású szörnyekről és természeti lényekről azonban kevés forrás maradt fenn.
Ezeket láttad már?
De aztán megjelent a Bestiarium Hungaricum című könyv, melyben Magyar Zoltán néprajzi és kultúrtörténeti leírásokban gyűjtötte össze 31 fejezetben a magyar történelemhez kapcsolódó mitikus lények eredetét. Csodaszarvas, turul, bányarém, markoláb, garabonciás vagy prikulics. Ikonikus alakok a magyar mese- és mondavilágból vagy azokból a rémtörténetekből, amelyekkel dédszüleink ijesztgették a rosszalkodó gyerekeket. Te tudod, honnan erednek ezek a lények?
Szörnyek, nem csak halloween idején
A magyar néphagyományból sem hiányozhatnak a szörnyek vagy a mitikus lények. Elég csak a betegségdémonra, a boszorkányra, ördögre vagy a tó ökrére gondolni. A turul vagy a csodaszarvas a magyar népi kultúrában rengetegszer megjelent az évek során, és számtalan alkotást ihletett, azonban most halloween alkalmából nézzük meg azt, hogy mit jelentenek a kísértetek a magyar néprajzban!
Kísértetek Magyarországon
Pócs Éva hiedelemkutató szerint a kísértetek a nyugodni nem tudó halottak szellemei, akik valamilyen bűn vagy sorsszerű esemény miatt ragadtak a két világ határán. Ezek a szellemek legtöbbször személytelenek, kivéve a híres történelmi helyszíneken, mint várak és kastélyok, ahol saját karakterük van. A kísértetek megjelenésének okai gyakran életbeli vétségek, például a gyónás hiánya vagy a kereszteletlenség.
Minden formában, néha teátrális belépővel
Bár a népszerű popkultúrában a kísértet egyenlő a fehér lepedős alakkal, azért a kísértetek ennél jóval sokszínűbbek a magyar folklórban. Lehetnek láthatatlanok, felvehetnek emberi alakot, megjelenhetnek fekete árnyként, tüzes vagy éppen fej nélküli alakként. Sőt, kifejezetten specifikus kísértetek is vannak, mint az elátkozott mérnök, aki gyertyafény formájában kísérti azokat, akiket életében megkárosított.
A halloween egy lehetőség a mulatságra és az új hagyományok megteremtésére - akkor mi a bajuk vele az embereknek?
A horrorfilmekből megszokhattuk, hogy egy-egy kísértet megjelenését valami sejtelmes zene előzi meg, ami már fokozza a félelmet és az izgatottságok. Érdekes látni, hogy a filmek előtt is voltak már feljegyzések hátborzongató hangokról, hogy mikor valakit ijesztgetni kell, jobb legyen a hatás. A kísértetek megjelenését gyakran kísérte a legenda szerint sírás, sikítás, kopogás vagy jajgatás, vagy más szokatlan jelenségek, mint mondjuk a hirtelen feltámadó szél. Főleg elhagyatott helyeken, például temetőkben vagy romok mellett bukkannak fel, számos felföldi monda szerint a kísértet hidak mellett jelenik meg, és mindaddig nem engedi átkelni a szekereseket, amíg földöntúli hatalma aznapra meg nem szűnik (éjfél után, esetleg kakaskukorékoláskor).
De mit csinálnak?
Rendben, a kísértetek megjelennek, ijesztőek, de mégis mi a szerepük? Fő jellemzőjük szerint passzív fenyegetést jelentenek, azaz csak a félelemre hajtanak, de vannak olyan kísértetek is, amelyek követik az embereket. Sőt, olyan kísértetekről is lehetett hallani a folklórban, amelyek galád módon felülnek a szekerekre, hogy a lovak jobban elfáradjanak. Ha konkrét ártó szándékról van szó, akkor a legnépszerűbb elképzelések szerint vagy szándékosan vezetik tévútra, hogy bolyongjanak, de a hiedelemtörténetben nagyon ritkán megjelennek olyan kísértetek is, amelyek tettleg bántalmazzák az embereket.
Tudod mi az a rekegő? Nos az egy olyan kísértet, amely a Keleti-Kárpátokban él. Ők olyan lelkek, akik valamilyen bűn miatt nem találtak nyugalmat, a jó princípiumát megtestesítő transzcendentális erők elutasították őket és aktívan keresnek megváltást. Ha sikerül félelembe kergetniük valakit, akkor az áldozat lelke válik rekegővé. Fő „fegyvere” a baljós, természetfölötti, a legtöbb elbeszélő szerint semmi máshoz nem hasonlítható hanghatás (rekegés), amellyel a lehető legváratlanabb helyeken és pillanatban csap le a kiszemeltre, és kíséri mindaddig, amíg az áldozatát „kétségbe nem ejti”, illetve folyóvízhez nem ér (ugyanis a vízen nem tud átkelni), illetve mindaddig, amíg az illető haza nem ér.
Kastélyok és főurak a legnépszerűbb kísértetek
Ha kísértetekről van szó, akkor nagyon sokaknak elsőre a kastélyok és régi, ódon helyszínek ugranak be. De honnan ered ez az egész? A magyar folklórban ez a paraszti szájhagyomány illetve az érintett nemesi nemzetségek családi históriái sok hasonlóságot és tematikus egyezést mutatnak a várak, várromok kísérteteiről szóló történetekkel. A kastély szelleméről szóló mondák Kárpát-medence-szerte ismertek, azonban a folklórgyűjtések által megörökített mondák többsége a Felföldről és Erdélyből került elő.
Gyakran fehér ruhában, kulcsokat csörgetve jelennek meg a kísértetek, néha fej nélkül. Bár sok esetben nem ártalmasak, néha félelmet keltenek az ott élőkben. Általában éjfél körül jelennek meg, kísérteties hangokkal, hirtelen feltámadó széllel, padlón megmaradó lábnyomokkal. Az kifejezetten izgalmas, hogy ezeket a hiedelmeket a modern korban a turizmus is táplálja, ma is mesélnek a kísértetekről, amelyek szerves részét képezik a magyar kultúrának, a várkisaszonyok és más természetfeletti lények történeteivel együtt. A kísértetek világa izgalmas és sokszínű, folyamatosan fejlődik a kortárs környezetben is.
Apropó tudod, hogy ki az a várkisasszony?
Már számtalanszor hallhattad egy-egy kastélyban, de azt tudtad, hogy ő is egy természetfeletti lény? Olyan, az általa elkövetett bűnök miatt elkárhozott fiatal nőt jelöl, aki a halála után egy vár romjai között vagy környékén kísért – vagy azért, mert eredendően is ott lakott (a várúr lánya volt), vagy mert átok miatt került oda. A várkisasszony hiedelemkörének legszínesebb szövegváltozatai a tornai folklórból ismertek. De népszerű alakjai több várhoz köthető legendának is, amelyet ma is mesélnek az oda látogatóknak.
Ismerd meg a magyar természetfeletti lényeket!
Ha többet olvasnál a magyar mondavilág és néprajz lényeinek pontos eredetéről, akkor mindenképpen szerezd be a Bestiarium Hungaricum című könyvet, amelyben a magyar hiedelemvilág lényeit Németh Gyula színes grafikái, P. Szathmáry István fekete-fehér linómetszetei és Magyar Zoltán néprajzi és kultúrtörténeti leírásai jelenítik meg, így könyvespolcod olyan féltett darabja lesz, amely a következő generációk számára is izgalmas kiadvány lesz.
