Imádunk rettegni, és a tudománynak magyarázata is van rá
Szponzorált tartalom
Ismerős az érzés, amikor egy horrorfilm rémisztő képkockái láttán borzongás járja át a tested minden porcikáját? Ilyenkor mindig felmerül a kérdés, hogy miért is esik ennyire jól félni, miközben nyilvánvaló, hogy szörnyű dolgok elevenednek meg a szemeink előtt. A tudomány most megadja a választ.
Ezeket láttad már?
Tisztában vagy vele, hogy teljesen kiborít az adott film, sorozat vagy bármilyen más videó, mégis nézed, és még csak meg sem tudod magyarázni, miért? Megnyugtatunk, semmi baj nincsen veled, a félelem élvezetének hátterében ugyanis egy valós biológiai és pszichológiai jelenség áll. Nézzük is, milyen magyarázatot ad nekünk a tudomány arra, hogy miért szeretünk rettegni.
Félelem után megkönnyebbülés
Egy ijesztő film izgalma hatalmas adrenalin-löketet tud adni és eufórikus állapotba hozhat. Kutatók szerint egy enyhe “horrorélmény” a tartós pszichológiai ellenálló képességet is fejlesztheti. Biztos észrevetted már, hogy amikor a félelem alábbhagy, megkönnyebbültnek érzed magad, és az sem kizárt, hogy hálát adsz, amiért túlélted - például egy őrületes hullámvasutazást követően.
Küzdj vagy menekülj
Az amygdala, más néven mandulamag az agyban helyezkedik el, és többek között a félelem szabályozásáért felel. Egy veszélyt jelentő helyzetben stimulálja a hipotalamuszt, így aktiválódik a “Küzdj vagy menekülj” reakció bennünk. Ilyenkor az agyunk automatikusan két alternatívát állít fel: vagy futunk az életünkért, vagy pedig maradunk és megharcolunk a fenyegető veszéllyel. Mindeközben a félelem hatására az adrenalin az egekbe száll, ami fokozza a szervezetünk éberségét. Szívverésünk, légzésünk felgyorsul, a létfontosságú szerveink körüli vérerek pedig kitágulnak, hogy eláraszthassák azokat oxigénnel és tápanyagokkal. A vér glükózszintje megugrik, gyors energialöketet adva ezzel a szervezetünknek – készen állunk rá, hogy cselekedjünk.
Találkozás a kollektív félelmeinkkel
A félelem ősi érzelem; az ijesztő történetek beleivódtak az emberiség történelmébe. A korai társadalmakban a félelmet keltő meséket arra használták, hogy felkészítsék a gyerekeket az esetleges veszélyekre, például a farkasok és más ragadozók támadásaira. Ma viszont a filmek egyfajta tükröt mutatnak a társadalom kollektív félelmeire. Az 1954-es sci-fiben Godzillát nukleáris sugárzás hozta létre, felszínre hozva ezzel a második világháborús atomtámadások miatti közös aggodalmat.
A horrorfilmekben gyakran szerepel a technológia is – olyan robotok, amelyek fellázadnak feltalálójuk ellen, mint például a Westworld című sorozatban vagy a Star Wars II. rész – A klónok támadása című filmben. Ami pedig szintén ezt az elméletet támasztja alá, az a pandémia időszaka, amikor ugrásszerűen megnőtt a Fertőzés című film nézettsége. Vajon miért akarnak az emberek olyan horrorfilmeket nézni, amelyek valóságos dolgokról szólnak? Marc Malmdorf-Andersen professzor és munkatársai úgy gondolják, hogy a horrorfilmek tanulási potenciállal rendelkeznek a bizonytalanság kezelésében.
Eligazodni egy kiszámíthatatlan világban
„Az ezekben a fantáziabirodalmakban eltöltött idő egyfajta lehetőség arra, hogy a legrosszabb forgatókönyvekhez saját használati utasítást készíthessünk el” – mondja Malmdorf-Andersen, a dán Aarhusi Egyetem docense. Egy, a Covid-járvány idején végzett tanulmány kimutatta, hogy azok az emberek, akik szívesen néznek ijesztő filmeket, pszichológiailag ellenállóbbak, mint nem horrorrajongó társaik. „A félelem rekreációs formái általában segíthetnek az érzelmek szabályozásában és a megküzdési készségekben."
A szakember ugyanakkor hangsúlyozza, hogy a félelem élvezetének akkor van értelme, ha úgy tekintünk rá, mint egy a játék egyfajta formájára. „Az ijesztő ingerek élvezete összefügg a kiszámíthatatlan helyzetek megragadásával” – teszi hozzá Malmdorf-Andersen. „Ugyanígy a gyerekek játékát is az jellemzi, hogy bizonyos mértékű bizonytalanságot, meglepetéseket keresnek annak érdekében, hogy aztán megérthessék azokat." Az Exeteri Egyetem kutatói szerint ha a gyerekek játéka kockázattal és félelemmel jár, az védőfaktorként működhet a szorongással szemben, segítségével ugyanis megtanulhatjuk kezelni az ismeretlen helyzeteket, és kiszámíthatóvá tenni a kiszámíthatatlant.
Félelemből is megárt a sok
A kutatók arra is rávilágítottak, hogy mint az élet sok más területén, itt is nagyon fontos a mértékletesség. A jól eső adrenalin-löketet még pont az a szintű félelemérzet adja, amennyit elbírunk, és ez természetesen mindenkinél más és más. Ilyenkor a félelem utáni pillanatokat gyors megkönnyebbülés követi, amely jó érzést keltő vegyi anyagok – endorfinok és dopamin – felszabadulását eredményezi az agyban. Az eufórikus érzést azonban pillanatok alatt szorongás és pánik veheti át, amint a félelmet keltő ingerek átlépik azt a bizonyos határt.
Fontos, hogy tudjunk különbséget tenni az ártalmatlan szórakozás és a zsigeri rettegés között, a túl sok félelem ugyanis szorongáshoz és működési zavarokhoz vezethet. Világszerte körülbelül 275 millió ember küzd szorongással, amelyek jelentősen befolyásolhatják a mentális jólétünket, beleértve a depresszió kockázatának növelését is. Ne feledd, ami az egyik ember számára izgalmas lehet, az a másik számára túlontúl is félelmetes, szóval merj nyugodtan ijedezni halloweenkor - de kizárólag csak a megfelelő mértékben.
Forrás: theguardian.com
