Már kezdesz begolyózni? Így birkózhatsz meg a stresszel
Bár nem mindenki tapasztal szorongást, a stressz életed bizonyos pontjain egészen biztosan téged is érint. Számos stressztényező van, némelyek mellett könnyen elsiklasz, de ha valami mélyen megérint, egészségedet is veszélyeztetheti. A legújabb kimutatás szerint a 15-21 év közötti korosztály kezeli a legnehezebben a rá zúduló stresszt, de bármely életkorban jól jön, ha tudod, hogyan küzdj meg vele.
Ezeket láttad már?
7+1 GIF, ami tökéletesen kifejezi, mit érzel szakítás után
7+1 GIF, ami tökéletesen kifejezi, mit érzel szakítás után
A stressz azonosítása
A stressz olyan mentális vagy érzelmi feszültségállapotként határozható meg, amely kedvezőtlen vagy nagy bonyodalmat jelentő körülményekből ered. Okozhat koncentrációhiányt, fejfájást, izzadó tenyeret vagy talpat, túlzott aggodalmat, ingerlékenységet vagy gyors szívritmust is. A stresszt minél előbb fel kell ismerni, megakadályozva a súlyosabb szintre emelkedését.
Melyek a stressz különböző típusai?
Fontos tudni, hogy minden embernél különféle módokon jelentkezik a stressz, így gyakran nehéz azonosítani. A stressz, bár szinte mindig negatívan tekintenek rá, néha jó is lehet. Többféle fajtája létezik, többek közt az eustressz, a helyzeti stressz vagy a krónikus stessz.
Az eustressz egy olyan, jó típusú stressz, amelyet általában olyan események okoznak, amelyek idegességet váltanak ki belőled. Ilyen lehet egy állásinterjú, egy osztály előtti beszéd elmondása vagy akár egy beszélgetés olyasvalakivel, akit szeretsz. Ez a fajta stressz hozzáadódik az adrenalinhoz, amire szükséged van a bátorsághoz és a jó teljesítményhez.
A helyzeti stressz olyan körülmények közt jelentkezik, amelyeket már korábban tapasztaltál és mindig hasonló hatást vált ki belőled. Gyakran apró fizikai tünetei vannak, mint a heves szívverés a légszomj vagy az izzadás, ami röviddel a helyzet vége után eltűnik.
A krónikus stresszt már nehezebb azonosítani. Általában szélsőséges fizikai tünetekhez vagy szorongáshoz vezet. Úgy érezheted, hogy túlterhelt vagy, egyszerűen kicsúszik az irányítás a kezeid közül. Végső soron érzelmi kimerültséget eredményezhet, ami erős hangulatingadozáshoz, gyakori sírógörcsökhöz, zsibbadáshoz, szomorúsághoz - vagy haragérzethez vezethet.
Hogyan kezelheted a stresszt?
Az, hogy ki számára mi a megfelelő stresszkezelési mód, egyénenként nagyon eltérő. Rajzolás, festés, naplóírás, jóga, egy séta a friss levegőn, ezek mind segíthetnek. A lényeg, hogy olyan tevékenységet végezz, amit valóban szívesen teszel. Fontos, hogy sokat elmélkedj, így próbáld elengedni a stresszes gondolatokat. Az is segít, ha a problémáidat megosztod néhány közeli barátoddal. Lehet, hogy a környezetedben többen is hasonló problémákkal küzdenek, együtt pedig mindig könnyebb megoldást találni, ne félj elmondani, hogy érzed magad.
Attól függően, hogy mi okozza a feszültséget, az is segíthet, ha egyenesen szembe mész vele. Ha például egy közelgő vizsga, prezentáció okoz benned félelmet, akkor azzal tudsz magadon segíteni, ha minél előbb beleveted magad, és felkészülsz rá, ahelyett, hogy csak tologatod magad előtt az utolsó pillanatig. Vannak azonban, akiknek az segít, ha elfoglalják magukat valami teljesen mással, hogy elvonják a figyelmüket, és ezzel sincs semmi baj. Kinek mi működik.
A hírekben elhangzó megrázó, felkavaró dolgok is igencsak stresszesek lehetnek egyesek számára, ha kicsit kizárod a külvilágot, a politikát, pár napig nem mész fel a közösségi oldalakra, azonnal érezni fogod a pozitív hatását.
A terapeuták szerint az is hatásos lehetsz, ha beszélsz magadhoz – úgyis mindenki beszél magában, nincs ebben semmi nagy dolog -, és megnyugtatod magad, a saját hangod is jó hatással lehet rád egy feszült pillanatban. Ha bizonyos gondolataid okoznak benned feszültséget, akkor próbáld őket elismerni, köszönteni, majd mondani nekik, hogy jöjjön vissza inkább máskor.
Azonban, ha úgy érzed, hogy a stressz már kezelhetetlenül befolyásolja az életed, fordulj orvoshoz vagy terapeutához. Ne feledd, a mentális egészséged legalább annyira fontos, mint a fizikai.
Mi a különbség a stressz és a szorongás között?
Bár a stressz egy teljesen valódi érzés, nem ugyanaz, mint a szorongás vagy a klinikai szorongás. Amikor stresszes helyzetbe kerülsz, ugyanúgy tudod folytatni a normális életviteled még akkor is, ha időközönként fokozott állapotba kerülsz. A stressz gyorsabban múlik el, mint a szorongás, azonban ha nem tudsz megszabadulni tőle, szorongássá vagy más mentális betegségekké alakulhat át, ami az egyik oka annak hogy megtanuld, hogyan kell kezelni.
6 tipp, hogy kevésbé legyenek stresszesek a reggeleid
6 tipp, hogy kevésbé legyenek stresszesek a reggeleid
A stressz helytelen kezelése szorongásos zavarhoz vezethet. A valódi szorongásos zavar, legyen szó általános szorongásos rendellenességről vagy szociális szorongásról, azt jelenti, hogy az egyén aggodalma kihat a cselekedeteire: a szorongás az iskolában, a munkában vagy az emberi kapcsolatokban is kárt okoz.
A stressz, ha figyelmen kívül hagyod szorongást, depressziót, öngyilkossági gondolatokat válthat ki, vagy olyan fizikai betegségekhez vezethet, mint az irritábilis bélszindróma (IBS) vagy a stresszfekély. A stresszt soha nem szabad semmibe venned, mindenképp találd meg a számodra legmegfelelőbb megoldást a kezelésére, és ha nem sikerül ne félj segítséget kérni.
