4 apró szemléletváltó gondolat, ami túlzás nélkül megváltoztatja az életedet
Számtalan dolog van az életben, amit nem tudunk megváltoztatni, vagy amire nincs ráhatásunk. Amire viszont van, az a gondolkodásod és a reakcióid a különböző jelenségekre, történésekre és élethelyzetekre. Hatásod van arra, hogyan szemléled a világot.
Ezeket láttad már?
A sztoicizmus és a self-leadership, vagyis én-vezetési modell egyik alapvetése az a gondolat, hogy nem tudod kontrollálni a történéseket, de képes vagy irányítani, vezetni önmagadat, és képes vagy befolyásolni azokat a történeteket is, amelyeket magadnak mondogatsz. A szemléletmódod átkapcsolásának a képessége egy erőteljes eszköz a mentális szerszámosládádban. Ezt angolul mindset shiftnek nevezik.
Ebben a cikkben összegyűjtöttem néhány olyan szemléletváltó gondolatot, ami a te perspektívádat is megváltoztathatja:
A bőség és a hiány nem csak materiális
Számos olyan gazdag ember van, aki a gazdagsága ellenére nem él kiteljesedett, kiegyensúlyozott és elégedett életet. A kapitalista és materialista fókuszú világunkban elhitették veled, hogy csak az anyagi szegénység vagy gazdagság létezik, vagy egyszerűen azt, hogy csakis ez számít. A bőségnek és a hiánynak valójában több dimenziója van: a fizikai vagy anyagi dimenzión kívül beszélhetünk még mentális, érzelmi és spirituális szintű gazdagságról/bőségről és szegénységről/hiányról.
Ha te is szeretnél bőséget teremteni az életedben oly módon, hogy úgy érezd, a helyeden vagy, akkor érdemes lehet mindegyik dimenziót alaposabban feltérképezned és fejlesztened. A valódi bőség az, amikor valamennyi dimenzióban megéled az elégedettséget.
A szorongás elől nem lehet elmenekülni, de elvetni igen!
A pandémia idején sokan kezdtek el home office-ban dolgozni, illetve sokaknak megnőtt a szabadideje is. Azok, akik addig gyakran üzleti úton voltak és reptérről reptérre élték az életüket, hirtelen sokkal kevesebbet kellett sietniük és így aggódniuk is. Sokan nem csinálták azokat a dolgokat, amelyekről korábban úgy gondolták, hogy a szorongásaik okai.
Nem kellett küzdeni a forgalommal, hogy időben odaérjenek valahová. Nem kellett felkészülni erre vagy arra a beszélgetésre, legfeljebb beülni a legkényelmesebb pizsamanadrágodban a számítógéped képernyője elé a kedvenc kávédat vagy teádat szürcsölgetve. Azt gondolhatnánk, hogy a szorongás sok esetben jelentősen lecsökkent - de nem így történt.
A szorongás ugyanis nem függ a külső körülményektől. Nem a repülőtér, a forgalom vagy a fontos értekezletek a hibásak. Marcus Aurelius így ír erről a Elmélkedések című könyvében: Ma megmenekültem a szorongástól. Vagyis nem, elvetettem, mert bennem volt, a saját felfogásomban - nem pedig kívül.
Nem a szüleid, a kollégáid vagy a külső körülmények frusztrálnak téged. Te vagy a frusztráció forrása. Ez egy kicsit frusztráló gondolat, de egyben felszabadító is. Mert ez azt jelenti, hogy meg tudod állítani! Dönthetsz úgy, hogy elveted.
Élő idő vagy halott idő?
Robert Greene, híres amerikai szerző egyszer azt mondta egy interjúban, hogy az életben kétféle idő létezik: Az “élő idő” és a “halott idő”. A halott idő az, amikor tehetetlen vagy, amikor csak ülsz és vársz, amíg a dolgok megtörténnek veled. A másik, az élő idő az, amikor az időt produktívan vagy aktívan használod. Tegyük fel, hogy a reptéren ragadtál és több órát késik a géped. Te döntöd el, hogy ez élő vagy halott idő lesz.
Például ez idő alatt olvashatsz egy könyvet, sétálhatsz egyet, felhívhatod a nagymamádat. Te döntöd el, hogyan választod meg az idődet. Érdemes még itt megjegyezni, hogy az élő időnek nem kell feltétlenül a munkáról és a teljesítményről szólnia. Sokkal inkább azt jelenti, hogy azt teszed, ami az adott pillanatban a leginkább hozzátenne az életedhez.
A halál nem a jövőben van - most történik
Könnyű úgy tekinteni a halálra, mint valami távoli jövőben bekövetkező, nem várt eseményre. Egy olyan biztos eseményre, ami egyszer megtörténik velünk. Seneca szerint tévedés azt hinni, hogy előre tekintünk a halál felé. A halál nagy része ugyanis már elmúlt. Ami idő eltelt, azt a halál birtokolja.
- írja. Jobb, ha úgy gondolunk a halálra, mint folyamatra - valamire, ami minden pillanatban történik.
Még akkor is, amikor ezt a cikket olvasod, idő telik el, amit soha nem kapsz vissza. Ez az idő, Seneca szerint már a halál tulajdona. Erőteljes gondolat, igaz? A halál nem a távolban van. Most is velünk van és minden eltelt pillanatot magának követel. Mit kellene tennünk ellene? A válasz: élni.
Élj, amíg lehet és tedd valamennyi pillanatodat örömtelivé, emlékezetessé, elmélyültté vagy jelentőség-telivé. Ne halogasd az igazán értékes és fontos dolgokat az életedben. Vedd elő és használd a kedvenc tárgyaidat vagy ruháidat! Ünnepelj! Éld meg a szeretetet és a a kiteljesedést!
Melyikről olvasnál szívesebben?
Szerzőnk, Kertész Lilla szervezetpszichológusként és business coach-ként dolgozik, hogy startupokat, kis-és középvállalkozásokat, valamint azok vezetőit támogassa a fejlődésben, az üzleti és egyéni hatékonyság növelésében. Fő területe az én-vezetés, vagyis annak kérdése, hogyan tudjuk irányítani saját életünket, illetve hogyan válhatunk csapatok, egész szervezetek, valamint önmagunk eredményes és tudatos vezetőivé.
