8 jel, hogy nem vagy elég rugalmas mentálisan
Annyira felgyorsult a világunk mind a magánéletünkben, mind pedig a munkánkban, hogy vannak olyan készségek és tulajdonságok, amelyeknek jelentősége megsokszorozódott. A rugalmasság pont ilyen. Benned megvan?
Ezeket láttad már?
De mit is értünk alatta pontosan? A rugalmasság az a tulajdonságod, hogy nem ragaszkodsz mereven az elképzeléseidhez, hanem képes vagy alkalmazkodni a változó körülményekhez, és könnyebben venni az eléd táruló akadályokat. Még akkor is, ha szükségszerűen meg kell változtatnod a napirendedet, a terveidet vagy a nézőpontodat.
Honnan tudod, hogy érdemes rugalmasabban hozzáállnod az élethez és annak kihívásaihoz? Ha a követező állítások igazak rád, akkor érdemes több rugalmasságot csempészned az életedbe:
- Egy meghatározott napi és heti rutint követsz, és ha bármilyen okból kifolyólag változtatnod kell ezen a rutinon, szorongani kezdesz.
- Túlzottan merev vagy a gondolkodásodban, és fekete-fehéren látod a dolgokat. Például: vagy mindenki szeret vagy mindenki utál? Vagy jó ember vagy, vagy rossz? Vagy tökéletesen megcsinálsz valamit vagy sehogyan sem?
- Ha a dolgok nem az elképzeléseid szerint alakulnak, gyakran kiborulsz és impulzívan reagálsz egy látszólag apró stressztényezőre is.
- Ahelyett, hogy építő megoldást találnál a mindennapi stressz levezetésére, inkább az a típus vagy, aki összegyűjti magában a frusztrációt, az pedig egyszer csak kirobban.
- Perfekcionista vagy és elérhetetlenül magas standardokat állítasz fel saját magad számára. Semmi sem elég jó, vagy ha valamit elértél, kipipálod, és azonnal jöhet a következő feladat vagy cél.
- Nehézségeid adódnak az emberi kapcsolataidban: kihívást jelent számodra, hogy alkalmazkodj mások szükségleteihez és igényeihez, és az érdekütközések gyakran konfliktusba vagy neheztelésbe torkollnak.
- Folyamatosan ellenállsz a változásnak, ez pedig krónikus stresszhez vezet, illetve már a kiégés tünetei is tapasztalatod magadon.
- Bár nem kapcsolódik közvetlenül a rugalmatlansághoz, mégis a hosszú távú rugalmatlanság fizikai tünetekben is megmutatkozhat: ilyenek lehetnek a fejfájás, az izomfeszülés, az emésztési problémák vagy a legyengült immunrendszer is.
Ha a fentiek közül több is igaz rád, akkor érdemes lehet rugalmasabban hozzáállnod az élethez. De mit tehetsz ennek érdekében? Ha fejleszted a mentális rugalmasságodat, segíthet, hogy a hirtelen változások során is nyugodt maradj, eredményesebben felvedd a harcot a kihívásokkal, és még a céljaidat is elérd. Nézzünk néhány tippet, mit tehetsz, hogy rugalmasabb legyél.
Fogadd el, amin nem tudsz változtatni!
Ha hajlamos vagy a merev gondolkodásra, akkor lehet, hogy te is nagyrészt fejben élsz és mindent kontrollálni szeretnél. Ez a fajta kontroll azonban a biztonság hamis képét fogja kelteni benned, ami aztán további frusztrációhoz vezet. Ha képes vagy elfogadni azt, hogy korlátozottan tudod kontrollálni a körülményeket, akkor nagymértékben elengedheted a szorongást és az aggodalmaidat is.
Elengedni azt, amit nem tudsz kontrollálni, jelentős bátorságot igényelhet, hiszen ez azzal jár, hogy ki kell lépned a bizonytalanságba. Lehet, hogy félsz attól a sebezhetőségtől, amit ez a lépés megkíván, azonban gondolj csak bele abba, mennyi felesleges, haszontalan, mérgező, neheztelő és aggodalmat adó gondolatot levehetsz ezzel a válladról!
Kerüld el a fekete-fehér gondolkodást!
A pszichológia fekete-fehér gondolkodásnak hívja azt a kognitív, vagyis gondolati torzítást, amikor valaki csak a szélsőségekben tud gondolkodni, és nincs átmenet, nincsenek árnyalatok. Kezdd el gyakorolni az alternatívák keresését! Hogyan teheted ezt meg? Ahelyett, hogy azonnal reagálnál egy hirtelen bekövetkező helyzetre, hozz létre egy “légüres teret” a gondolataid és a cselekedeteid között!
Mielőtt azonnal automatikus módon reagálnál le egy helyzetet, lépj egyet vissza, és adj teret alternatív, új gondolatok számára is. Biztos vagy benne, hogy például egy konfliktus esetén a másik személy csak egyetlen bizonyos okból cselekedett úgy, ahogy? Milyen egyéb alternatívák lehetségesek? Kerüld el a feltételezéseket, és így a fekete-fehér gondolkodást is.
Ha valamiben nem vagy biztos, de frusztrációt okoz, akkor inkább kérdezz rá nyílt végű kérdésekkel, ahelyett, hogy csak fekete és fehér lehetőségeket látnál magad előtt. Sok esetben vagy élethelyzetben az “igazság” vagy a “valóság”teljes más, mint az, amit te legelőször feltételezel.
Jelen vagy? Nem mindegy!
Tudom, hogy ez már közhelyesen hangzik, de mikor vagy jelen valójában? Ha őszinte vagy önmagadhoz, akkor nagy valószínűséggel legtöbbször a múltban vagy a jövőben élsz, ahelyett, hogy megélnéd a jelen pillanatait. Sokat segíthet a jelen-tudatosságod fejlesztésében, ha például a nap folyamán több időpontban emlékeztetőket állítasz be, és ezekben a percekben tudatosítod, mit élsz éppen át a jelenben.
Talán éppen az irodában dolgozol egy irodai székben egy feladatra fókuszálva? Lehet, hogy kényelmesen bekuckóztál a kedvenc takaród alá, és a társaddal összebújva néztek egy filmet vagy sorozatot? Talán éppen reggelizel és élvezed a kedvenc croissant-od textúráját, és érzed, ahogy a gőzölgő kávéd koffeintartalma felébreszti az érzékeidet? Figyeld meg alaposan a környezetedet:
- Milyen színeket látsz?
- Milyen szagokat érzel?
- Milyen hangokat tapasztalsz?
- Mennyire érzed magad kényelmesen?
Figyelj az öt érzékszerved tapasztalataira. Azáltal, hogy a jelenre fókuszálod a figyelmedet, elkerülheted az elméd csapongását, és csökkentheted a túlterheltségedet. Ez pedig segít a tisztánlátásban, és így a rugalmasságod fejlesztésében is.
Nézd a teljes képet!
Jártál már úgy, hogy egyetlen apró dolog, ami nem az elképzeléseidnek megfelelően alakult, elrontotta az egész napodat? Lehet, hogy nem jól sikerült a sminked vagy elaludtad a hajadat, és most sehogyan sem áll? Lehet, hogy egy rendezvényre megérkezve úgy érezted, hogy nem megfelelően öltöztél fel? Talán rosszul indult a reggeled, és ez azt jelenti, hogy az egész napodnak annyi?
Ha mereven állsz hozzá az élet apró kihívásaihoz, elvághatod saját magadat másoktól és attól is, hogy teljességében megéld a pillanatokat. A társas összehasonlítás bizony a merev önmeghatározáshoz vezethet. A fenti helyzetek elvághatnak attól, hogy kifejezd például a társas szükségleteidet, és valóban kapcsolódhass másokhoz, sőt, elkerülő viselkedési minták is kialakulhatnak.
Ha szeretnéd gyakorolni, hogy lásd a teljes képet, próbáld ki, hogy ugyanazt a szituációt elképzeled egy másik perspektívából. Ha például egy üzleti értekezleten ülsz, akkor, amellett, hogy az elhangzottakat a saját nézőpontodból is megfigyeled, képzeld el azt, hogy a munkatársad vagy a főnököd szempontjából is megnézed a helyzetet.
A tervedben legyél rugalmas, ne a céljaidban!
Gondolkodj úgy, mint egy GPS! Ha használod a GPS-t, például vezetés közben, akkor láthattad, hogyan működik. Ha valamilyen oknál fogva félrenéztél egy kanyart vagy egy kijáratot, esetleg letértél a megtervezett útról, a GPS azonnal gondolkodni kezd, majd újratervezi az útvonalat. A cél változatlan, de az útvonal más lett.
Ha valami közbejön, és nem tudsz a terveidnek megfelelően haladni a céljaiddal, ne ess kétségbe! Egyszerűen csak tarts egy kis szünetet, és tervezd újra az utadat. Ez különösen fontos, ha hosszútávú célokat tűzöl ki. Ugyanis ebben az esetben sosem tudhatod, hogy útközben milyen akadályok érkeznek, amelyek lelassíthatnak, vagy arra kényszerítenek, hogy alternatív megoldásokban gondolkodj.
Légy rugalmas a tervezésben. Ehhez segítséget nyújthat az, ha nem tervezel túl! Készíts egy egyszerű, “minimalista” tervet annak tudatában, hogy szinte biztos, hogy nem fogod lépésről lépésre végrehajtani a tervedet. Legyen inkább egy minimalista terved, és láss hozzá bátran a cselekvésnek és a megvalósításnak!
