5 tudományosan bizonyított módszer, ha végre feloldanád a kreatív blokkokat
Sokan azt gondolják, kreatívnak lenni olyan privilégium, ami kizárólag a kiváltságosok jutalma, holott fejleszthető, és egy sor tudományosan bizonyított technika létezik, ami segít ebben. Kertész Lilla szervezetpszichológus összeszedte őket.
Ezeket láttad már?
A kreatív blokkok rendkívül frusztrálóak lehetnek, akár író, tervező esetleg probléma-megoldó vagy bármilyen területen. Szerencsére léteznek tudományosan bizonyított technikák, amelyek segíthetnek átlépni ezeken a blokkokon és újra felélénkíthetik a kreativitásodat. Ebben a cikkben ezért összegyűjtöttem öt olyan módszert, amelyek mindegyike kutatásokon alapul és amelyek segítenek, hogy visszatérhess a kreatív flow-állapotba.
Fogadd el a korlátokat a magasabb szintű kreativitás érdekében
Lehet, hogy ez elsőre furcsán hangzik, de ha tudatosan korlátokat állítasz a munkád elé, az fel is pezsdítheti a kreativitásodat. Ezt a koncepciót kreatív korlátozásnak nevezik, és a tanulmányok azt mutatják, hogy ha kevesebb erőforrással vagy lehetőséggel rendelkezel, akkor önmagad “sarokba szorítása” meglepő eredményeket hozhat, hiszen ezzel a módszerrel az elmédet kreatívabb gondolkodásra kényszerítheted.
Egy 2016-ban közzétett tanulmány szerint, amikor az embereknek kevesebb erőforrás vagy korlátozottabb lehetőségek álltak rendelkezésükre, a megoldásaik innovatívabbakká váltak. Hogy miért? Mert a korlátozások csökkentik a széles választási lehetőségek túlterheltségének érzését (a kognitív disszonanciát), és arra kényszerítenek, hogy új, szokatlan szemszögből közelítsd meg a kihívásokat.
Próbáld ki a következőket!
- Határozz meg egy időkorlátot egy adott, konkrét munkamenetre, és törekedj arra, hogy ezen időtartam alatt végezd el a feladatodat! Tedd fel magadnak a következő kérdést: „Ha csak 20 percem / egy órám / egy hónapom lenne erre a feladatra / projektre, mit tennék?”
- Használj korlátozott számú eszközt, anyagot vagy színt!
- Állíts fel konkrét szabályokat a feladat vagy projekt elvégzésére, például írj egy történetet csak öt mondatban!
Az ilyen és ehhez hasonló tudatos korlátozások arra késztethetnek, hogy kreatívabban gondolkodj és alternatív megoldásokat keress.
Vegyél részt a gondolat-vándorlásban!
Észrevetted már, hogy a legjobb ötleteid általában akkor bukkannak fel, amikor valami olyasmit csinálsz, aminek semmi köze a munkádhoz vagy a megoldandó kihíváshoz? Például zuhanyozol vagy sétálsz, esetleg a barátaiddal beszélgetsz. Ez nem véletlen - ez az “elme-vándorlás” vagy jelenségének eredménye. Kutatások kimutatták, hogy a koncentrált munkától való elszakadás és a gondolatok elkalandozása kreatív áttörésekhez vezethet. Ez a jelenség azért következik be, mert amikor tudatosan elhatárolódunk egy problémától, a tudatalattink a háttérben folytatja annak feldolgozását.
Tippek a gondolat-vándorlás alkalmazására:
- Sétálj egyet a természetben vagy a környéken!
- Foglalkozz egyszerű, ismétlődő feladatokkal, például mosogatással vagy a mosott ruhák összehajtogatásával!
- Tölts 10 percet firkálással vagy álmodozással, konkrét célok és fókusz nélkül!
Ez a tudatos leállás lehetővé teszi az agyad számára, hogy olyan kapcsolatokat hozzon létre, amelyekről esetleg lemaradnál, ha intenzíven, szünet nélkül, egy adott feladatra koncentrálnál.
Használd a jelen-tudatosságot a mentális blokkok csökkentésére!
Ha a stressz és a szorongás felgyülemlik benned, elhomályosíthatja a kreatív gondolkodás és a tisztánlátás képességét is. Itt jön a képbe a mindfulness, vagyis a tudatos jelenlét gyakorlata. Tanulmányok kimutatták, hogy a mindfulness és a meditáció csökkenthetik a szorongást és segíthetik a koncentrációt. A Creativity Research Journal 2012-es tanulmánya szerint azok, akik nyílt megfigyelésű meditációt gyakoroltak – egy olyan technikát, amelyben ítélkezés nélkül figyeljük meg a gondolatainkat –, fokozott divergens gondolkodást mutattak, ami a sok különböző ötlet létrehozásának képességét jelenti. Ez a gyakorlat lehetővé teszi, hogy az elme elkalandozzon anélkül, hogy egy adott gondolatra rögzülne, elősegítve a nyitottság és az új ötletek iránti fogékonyság állapotát.
Próbáld ki a következő technikát!
- A kreativitást igénylő feladat megkezdése előtt szánj 5-10 percet a meditációra.
- Koncentrálj a légzésedre, és amikor gondolatok merülnek fel, ítélkezés nélkül figyeld meg azokat, majd térj vissza a légzésedhez. Ne ragaszkodj egyik gondolathoz sem.
- A nyugodt, koncentrált állapot megteremtésével feloldhatod a stresszt, és mentális teret teremthetsz a kreativitás áramlásához.
Változtass a környezeteden, hogy kiszabadulj a rutinból!
Az emberi agy az újdonságoktól virágzik és a kutatások is alátámasztják, hogy a környezet megváltoztatása fokozhatja a kreativitást is. A Stanford Egyetem egyik tanulmánya kimutatta, hogy a séta – különösen a szabadtéri környezetben – akár 60%-kal is fokozza a kreatív teljesítményt. Ez összhangban van azzal az elmélettel, hogy a fizikai mozgás és az új, vizuális ingerek ösztönzik a divergens gondolkodást, ami segít több és jobb ötletet generálni. Emellett az a természetes fény, a növények látványa vagy akár a műalkotások is pozitívan befolyásolhatják a kreatív teljesítményt.
A módszer alkalmazása:
- Költöztesd munkádat egy másik környezetbe, például egy kávézóba vagy parkba.
- Rendezd át a munkaterületedet vagy az irodádat, vagy adj hozzá természetes elemeket, például növényeket.
- Ha nem tudsz máshol dolgozni, változtasd meg a perspektívádat azáltal, hogy megváltoztatod az ülésed pozícióját vagy állva dolgozol, esetleg változtatsz a digitális “környezeteden”, ha sok időt kell a kijelző előtt töltened.
Ezek a változtatások új perspektívákra ösztönözhetnek, ezáltal kreatívabb megoldásokra is.
Használd a kreatív probléma-megoldás technikát (KPM-t)!
A kreatív problémamegoldás technika egy strukturált folyamat, amely elősegíti a kreatív gondolkodást. Az Alex Osborn és Sidney Parnes által kifejlesztett KPM az ötletgenerálás és az értékelés szétválasztására ösztönöz, ami segíthet feloldani a kreatív folyamatot. Ezt a technikát széles körben tanulmányozták és alkalmazták különböző területeken és pozitív hatást találtak a kreativitással kapcsolatban. A folyamat alapja a divergens (szabad) és a konvergens (finomító és szelektáló) gondolkodás váltakozása. Egy kutatás megállapította, hogy a KPM-t alkalmazó emberek több és jobb ötletet hoztak létre, mint a strukturálatlan ötleteléssel dolgozók.
Hogyan alkalmazd a technikát?
- Fogalmazd meg a problémát! Határozd meg a lehető legkonkrétabban a kreatív kihívást, amellyel szembe kell nézned. Például ahelyett, hogy azt mondanád: „Szükségem van egy jó ötletre”, fogalmazd meg úgy, hogy „Milyen innovatív / kreatív módon lehetne bemutatni ezt a projektet?”.
- Generálj ötleteket (divergens gondolkodás): Ötletelj szabadon, anélkül, hogy bármilyen ötletet megítélnél vagy cenzúráznál. A cél az, hogy minél több ötlet szülessen, még a legvadabbak is kerüljenek a listára. A mennyiség a kulcs ebben a szakaszban.
- Finomítsd az ötleteket (konvergens gondolkodás): Miután számos ötletet összegyűjtöttél, kezdd el értékelni azokat. Keress mintákat, kapcsolatokat vagy a különböző ötletek kombinálásának módjait. Határozd meg, hogy melyek a legígéretesebb ötletek, amelyeket tovább lehet fejleszteni.
- Valósítsd meg a megoldást! Válaszd ki a legpraktikusabb vagy leginnovatívabb megoldást és kezdd el annak megvalósítását. A végrehajtás gyakran további kreatív meglátásokhoz vezethet.
Ez a lépésről lépésre történő megközelítés lehetővé teszi, hogy számos lehetséges megoldást generálj, miközben csökkentheted a nyomást, hogy azonnal elő kell állnod a tökéletes ötlettel.
A kreatív blokkok természetes részei az alkotási folyamatnak, de nem kell, hogy megállítsanak. Tudományosan alátámasztott módszerek alkalmazásával feloldhatod a kreativitás blokkjait és újra beindíthatod az áramlást. Legközelebb, amikor úgy érzed, hogy elakadtál, ne feledd, hogy a kreativitás nem arról szól, hogy vársz az ihletre, hanem arról, hogy olyan feltételeket teremtesz, amelyek lehetővé teszik, hogy új és innovatív módon gondolkodj.
