Visszavennéd az irányítást az életed felett? Segítünk, hogyan kezdj hozzá!
Don Miguel Ruiz 1997-ben írta A négy egyezség című könyvét, amely mai napig nagy népszerűségnek örvend. A rövid, de velős könyv fontos üzeneteket tartalmaz bármely kor olvasója számára azzal kapcsolatban, hogyan vehetjük vissza az irányítást az életünk felett, és érezhetjük úgy, hogy valóban értékesek vagyunk.
Ezeket láttad már?
Mi számít egyezségnek? Az egyezség Don Miguel Ruiz értelmezésében sokszor egy tudattalan hiedelem, ami annyira erőteljesen az énképed részévé vált, hogy befolyásolja a gondolkodásmódodat, az érzelmeidet és a viselkedésedet is. Az egyezségek, vagyis ezek a tudattalan mechanizmusok és minták, az egész életutunkat megváltoztathatják egy egészséges, adaptív vagy egy maladaptív, destruktív irányba. A jó hír az, hogy képes lehetsz arra, hogy ezeket az egyezségeket tudatosan felülírd és új egyezségeket köss saját magaddal, majd gyakorlással és ismétléssel beépítsd azokat az életedbe, hogy olyan módon változtassák meg a működésedet és a gondolkodásmódodat, hogy az pozitív hatással legyen életed valamennyi területére. Lássuk, mi a négy egyezség!
Legyenek makulátlanok a szavaid!
Don Miguel Ruiz úgy gondolja, hogy azok a szavak, mondatok, amelyeket másoknak és saját magadnak mondogatsz, befolyással vannak a világnézetedre, az önmagadról alkotott képedre és a viselkedésedre is. Ilyen értelemben a szó lehet "fekete vagy fehér mágia” is, vagyis lehet mérgező, pusztító, de gyógyító és építő is. Az író azt javasolja, hogy írd át a mérgező szavaidat, vagyis beidegződéseidet, egészségeidet, amelyek azt akarják veled elhitetni, hogy nem vagy elég jó, nem vagy szerethető, nem figyelnek rád stb.
Csípd nyakon ezeket az elszólásaidat és a negatív gondolati mintázataidat, és formáld át ezeket a gondolatokat pozitív, konstruktív módon. Beszélj magadhoz úgy, mintha egy edző vagy coach lennél, vagy a legjobb barátod, aki arra bátorít, hogy a legtöbbet hozd ki magadból. Ha becsmérled magad és negatívan beszélsz magadhoz, akkor nem fogod a legjobb formádat hozni, sőt, elveszítheted a lehetőségedet is, hogy kiaknázd erőforrásaidat. Miguel így ír az első egyezségről:
„Az emberi elme olyan, mint egy termékeny talaj, ahol folyamatosan magokat ültetnek el. A magok a vélemények, az ötletek és a fogalmak. Elültetsz egy magot, egy gondolatot, és az növekszik. A szó olyan, mint egy mag, és az emberi elme olyan termékeny! Az egyetlen probléma az, hogy túl gyakran termékeny a félelem magjai számára. Látva a szó félelmetes erejét, meg kell értenünk, milyen erő jön ki a szánkon. Egyetlen félelem vagy kétely, amelyet az elménkbe ültetünk, végtelen drámai eseményeket hozhat létre.”
Ugyanígy, ha elületünk pozitív, erőteljes, bátorító szavakat az elménkben, azok pozitív és erőteljes cselekedeteknek és viselkedéseknek adnak táptalajt. A pszichológia is alátámasztja a megerősítések szerepét. Az én-vezetés pszichológiai modellje is magában foglalja a pozitív belső monológok gyakorlásának stratégiáját. Ha észreveszed és átfogalmazod az elbátortalanító, félelem és kétség által vezérelt gondolataidat, új lehetőségeket teremthetsz meg saját magad számára.
Semmit se vegyél magadra!
Ruiz kiemeli, hogy az ego, pontosabban a személyes fontosság-érzésünk jelentős mértékben befolyásolja az életünket, sokszor hibás következtetésekhez vezetve: „A személyes fontosság, vagyis az, hogy magunkra vesszük a dolgokat, az önzés maximális kifejeződése, mert azt feltételezzük, hogy minden "rólam" szól. Az oktatásunk és a felnevelkedésünk során megtanuljuk, hogy mindent személyesen, vagyis magunkra vegyünk. Azt gondoljuk, hogy mindenért mi vagyunk a felelősek. Én, én, én, én, mindig én! Semmi, amit mások tesznek, nem miattad van. Hanem önmaguk miatt. Minden ember a saját álmában, a saját elméjében él; ők egy teljesen más világban élnek, mint mi. Amikor valamit magunkra veszünk, azt feltételezzük, hogy tudják, mi van a mi világunkban.”
Pedig nem. Ha magadra veszed a másik mondanivalóját, lehet, hogy dühös leszel, haragra gerjedsz és megsértve érzed magad. Úgy gondolhatod és érezheted, hogy megtámadtak és neked védekezned kell. A második egyezség tehát az, hogy semmit se vegyél magadra. Ha képes vagy elválasztani mások szavait attól, aki te vagy, jelentős mértékben csökkentheted a stresszt és a szorongást az életedben, valamint megküzdhetsz az alacsony önbecsüléseddel is.
Ha ugyanis tudod, hogy a másik viselkedése és szavai a másikról szólnak és az ő belső világát tükrözik, akkor szét tudod választani az értékességedet attól, hogy ki hogyan bánik veled és ezzel fejlesztheted az önértékelésedet is. A kognitív viselkedéses terápia során is azt találták, hogy azok a személyek, akik nem veszik magukra a kritikát és a külvilág eseményeit, sokkal eredményesebben menedzselik a stresszt és magasabb a pszichológiai jól-létük is.
Ne feltételezz semmit!
Hajlamosak vagyunk arra, hogy alaptalan feltételezéseket gyártsunk az alapján, ahogyan a világról gondolkodunk, valamint amilyen tapasztalatokat szereztünk eddigi életünk során. A feltételezésekkel csupán az a probléma, hogy kérdés nélkül elhisszük, hogy ezek lefedik a teljes igazságot. Talán neked is ismerős egy olyan szituáció, amikor írtál egy üzenetet valakinek és a másik fél órákig vagy egy teljes napig nem válaszolt. Benned elindult a szorongás, majd az aggodalom, és elkezdtél történeteket kitalálni, vajon miért nem írt vissza a másik.
Talán odáig is eljutottál, hogy azt nézted, elérhető volt-e online és már azon morfondíroztál, mi van, ha baleset érte. Ha félsz utánajárni az igazságnak, feltételezésekbe fogsz bocsátkozni. Ha szeretnéd elkerülni a felesleges aggodalmat és a kétségeket, tegyél fel inkább tisztázó kérdéseket és járj utána, hogy a feltételezéseid valóban igazak-e, mielőtt például támadni kezdesz valakit amiatt, mert nem az elvárásaidnak megfelelően cselekedett.
Mindig tedd meg a tőled telhető legjobbat!
Végezetül Ruiz arra tanít meg minket, hogy egyik egyezség sem lehet teljes a negyedik nélkül. Míg az első három egyezség megváltoztatja a gondolkodásodat és a hozzáállásodat, addig az utolsó cselekvésre buzdít és arra sarkall, hogy minden helyzetben tedd meg a tőled telhető legtöbbet és legjobbat és akkor nem fogsz megbánással élni vagy megbánással visszatekinteni. A szerzőnek két fontos kiegészítése van ehhez az egyezséghez: az első, hogy mi a legjobb, amit tehetsz, folyton változik.
Más a legjobb, amikor kipihenten és energikusan kelsz fel reggel, és más a legjobb, amikor szomorú és csalódott vagy. Mindig az adott helyzetnek és szituációnak megfelelően tedd meg a tőled telhető legjobbat. A második kiegészítés az, hogy a legjobb akkor számít legjobbnak, ha szeretettel és örömmel teszed azt meg. Amikor rákényszeríted magad a küzdelemre, szenvedsz és túlhajtod magad, akkor nem a legjobbat tetted meg, mert megsérülhetsz, kiéghetsz vagy elveszítheted az energiádat, ahogyan az sem a legjobb, ha nem teszed meg a fontos lépéseket, megragadsz a tehetetlenségben és akadályozod magadat a cselekvésben.
Tedd fel magadnak a következő kérdéseket:
- Te mennyire alkalmazod a négy egyezséget az életedben?
- Egy 1-től 10-ig tartó skálán mennyire vannak jelen az alábbi egyezségek az életében, ahol a 10-es az, hogy teljes mértékben jelen vannak, az 1-es annak teljes ellentéte?
Szerzőnk, Kertész Lilla szervezetpszichológusként és business coach-ként dolgozik, hogy startupokat, kis-és középvállalkozásokat, valamint azok vezetőit támogassa a fejlődésben, az üzleti és egyéni hatékonyság növelésében. Fő területe az én-vezetés, vagyis annak kérdése, hogyan tudjuk irányítani saját életünket, illetve hogyan válhatunk csapatok, egész szervezetek, valamint önmagunk eredményes és tudatos vezetőivé.