Azonnal menekülj, ha meglátod ezt a szót egy álláshirdetésben
Legalább 3 év szakmai tapasztalat, önálló és gyors munkavégzés, határidők betartása, multitasking. Ha utóbbit kiszúrod egy álláshirdetésben, és nem szeretnél nagyon gyorsan parancsra kiégni, akkor Képes Judith HR-vezető szerint jobb, ha be sem adod a jelentkezésed. A multitasking ugyanis csak elméletben hangzik olyan jól, és nem véletlenül mondják, hogy a többféle feladat egyidejű végzése olyan az idegrendszered számára, mintha drogoznál.
Ezeket láttad már?
Időre beérni a munkahelyre, felkészülni a meetingekre, jelen lenni a megbeszéléseken úgy, hogy annak érdemi eredménye is van, válaszolni az e-mailekre, felkészülni egy prezentációra, megtartani egy prezentációt, haladni a napi feladatokkal, mindezt lehetőleg most, azonnal. Hogy minél hatékonyabbak legyünk, figyelmünket megosztva, egyszerre igyekszünk menedzselni mindezt. Hiába fúrta meg a tudomány számos irányból, joggal lehet az az érzésünk, hogy a multitasking, ez a multi bullshit csúcsragadozó még mindig él, virul és könyörtelenül rombolja a figyelmünket.
Marilee Springer neurológus szerint a multitasking 50 százalékkal növeli a hibázás lehetőségét, és ugyanilyen arányban lassít is minket, miközben megcsapolja a kreativitásunkat, és bizonyítottan rosszabb döntéseket hozunk, mint az elmélyült, lassabb, és sokkal hatékonyabb munkavégzés során. És hiába állunk ott nap végén a lehalt operációs rendszerünkkel a nyakunkon, olyan érzésünk lesz, mintha semmit nem csináltunk volna.
A multitasking legnagyobb csapdája ugyanis arra az illúzióra épül, hogy elhisszük: a tevékenység hatékonyságot is jelent, holott a legtöbb energia valóban a figyelmed váltogatására és az eredménytelen kapkodásra forgácsolódott el. Szakértőnk - nagyon találóan - kognitív zsonglőrködésként írja le a fogalmat, ami „fokozott stresszhez és csökkent általános teljesítményhez vezethet, mivel az agy értékes mentális erőforrásokat fordít a feladatváltásra. Bár úgy tűnhet, hogy ezzel növelhető a hatékonyság és az eredményesség, a kutatások szerint az emberi agy nem képes a multitaskingra. Valójában váltogatja a figyelmet a feladatok között, ami a hatékonyság csökkenéséhez és potenciális hibákhoz is vezethet.” - magyarázza Kertész Lilla szervezetpszichológus.
Mese az emberről, aki fejre állt, de legalább elmondhatja, hogy tudott rohanni
Byung-Chull Han A kiégés társadalma című írásában néhány fokkal dühösebben közelít a multitaskinghoz. Szerinte ez a folyamat átalakította mind a figyelmünket, mind az azzal való gazdálkodást, miközben megtanultunk szétszórt és töredezett észleléssel szemlélni a világot. Bár a 21. század abszolút menőségeként tartjuk számon, szerinte a multitasking nem más, mint evolúciós visszalépés.
„A multitasking ugyanis a vadon élő állatok hétköznapi kelléke. Olyan figyelmi technika, amely elengedhetetlen a vadonban való túléléshez. Az az állat, amelyik éppen táplálkozik, ezzel egyidejűleg számos más feladattal is kénytelen megbirkózni. Például, távol kell tartania az ellenséges ragadozókat a zsákmányától. Táplálkozás közben folyamatosan ügyelnie kell, nehogy saját maga is táplálékká váljon. Mindemellett őrködnie kell utóbbi fölött, és szemmel kell tartania a párját. Egy vadon élő állat rá van szorítkozva arra, hogy a figyelmét számos eltérő tevékenység között ossza meg.”
A multitasking Han értelmezésében tehát nem tesz mást az emberrel, mint monitor előtt kuporgó, vadon élő állattá változtatja, legalábbis figyelem és észlelés szinten. Ez a típusú fejetlenség szerinte nem vezet sehová: csak újratermeli és felgyorsítja a már meglévőt.
Elkezdeni elkezdjük, de sosem zárjuk le
Képes Judith HR-vezető is úgy gondolja, hogy a multitasking nem vezet eredményre, kizárólag a munkahelyi kiégést támogatja. Hogy akkor mi a megoldás? A szakember több dolgot is javasol:
- A time blocking módszerének az a lényege, hogy fókuszáltan osztod be a napodat - például reggel héttől nyolcig elmész futni, kilenckor becsekkolsz a munkába, ahol két órát szánsz a prezentációd elkészítésére, a következő blokkban csak a leveleid megválaszolása a cél, és így tovább. A lényeg, hogy az arra szánt időben kizárólag az adott feladattal foglalkozol. A HR-vezető szerint nem érdemes szétválasztani a munkát és a magánéletet, amikor a time blocking mentén haladunk, hiszen, ahogy mondja, egy életünk van. A munkahelyi blokkok mellett tehát kapjon külön időblokkot a sport, a barátokkal való közös program és az énidő vagy épp az olvasás is. Legyél nagyon konkrét, tehát amikor azt írod, énidő, akkor határozd meg, mit jelent számodra egészen pontosan, milyen cselekvéssel jár, hogy tényleg jól használhasd fel a neki szentelt időt.
- A pomodoro kisebb egységekben, húsz perces etapokban dolgozik a figyelmeddel, az előzőhöz hasonlóan szigorú szabályokkal. Ehhez persze kétségtelenül szükséges, hogy ne csábulj el, és ne nyiss meg egy újabb böngészőt, ne nézz rá a Messengerre, ne kezdj el telefonálni, hanem fejezd is be az elkezdett tevékenységet. (Hidd el, a lezárás érzésénél nincs jobb és békésebb.)
- Kösd össze a célkitűzést és a módszert a következményekkel és a jutalommal a Forest app segítségével. Vagyis valahányszor megvagy egy pomodóróval, a tiéd egy virtuális bokor/fa, és így építheted, szépítheted a virtuális kertedet. Ha viszont valami eltereli a figyelmed, és megzavarja a pomodoród, kipusztul egy növényed.
Kertész Lilla szervezetpszichológus is a fókuszált figyelemben hisz, pláne a digitális figyelemelterelés korában. Szerinte a monotasking, vagyis amikor egyszerre egy dologra figyelsz, mind a hatékonyság, mind a jólléted szempontjából is esszenciális.
Figyelem haladóknak
Joggal vetheted fel, hogy ez mind szép és jó, de mi van akkor, ha a cég, ahol dolgozol, a meglévő rendszere, működése és kultúrája miatt egyfajta kapkodó üzemmódban dobálja rád a feladatokat, ezért hiába használod a time blocking módszerét, mindig megzavar valami. Ahogy azt a GLAMOUR Karrier Kedd sorozatunkban is írtuk, nem kell vezetőnek lenned ahhoz, hogy változást érj el egy cég életében. Az igazi vezetés ugyanis azt jelenti, hogy hatással vagy a környezetedre. Kezdd kicsiben, és javasolj olyan változtatásokat, melyek szerinted csapatszinten lennének jótékony hatással a produktivitásotokra. És ne felejtsd el, hogy amíg asszertív vagy, figyelembe veszed a másik fél nézőpontját és megoldásra törekszel, addig bármit jelezhetsz a feletteseidnek.
Reed Hastings, a Netflix társalapítója például egyenesen úgy fogalmazott könyvében (Az a szabály, hogy nincs szabály), hogy amíg sok cég kirekeszti azokat az embereket, akik őszinte visszajelzést adnak, azokat a Netflixnél megbecsüli. Állítását azzal támasztotta alá, hogy sokkal kevesebb egy cégen belül az intrika és, ahogy ő fogalmaz, hátbadöfés, ha az emberek azt érzik, nyíltan vállalhatják a véleményüket, mert nem jár negatív következményekkel. És ami nem utolsó szempont, hogy a visszajelzéseknek köszönhetően az emberek gyorsabban tanultak, és gorsabban is haladtak.
Nagy levegő, kezdd el!
Nem ígérjük, hogy könnyű lesz multitasking nélkül élni, de sokkal több sikerélmény ér, ha megpróbálod mélyebben és tudatosabban kiaknázni a figyelmed, ami a legnagyobb kincsed. Kevin Horsley olyan tökéletesen fogalmazza meg Emlékezz mindenre című könyvében, hogy itt is hagynánk a retinákba égni: „Élesítsd az intellektusod azzal, hogy visszaszoksz az egyszerre egy dologgal történő foglalkozáshoz. Fedezd fel újra a soron következő feladatok megoldásának értékét, ahelyett, hogy a minőséget a szimultán feladatmegoldásban hígítanád. A kiemelkedő eredmény mindig visszatérő, elmélyült koncentrációs időszakokból születik. A szétszórt figyelem még soha nem szült kitűnő munkát. Amikor teljes személyiségeddel ott vagy, a szellemi erőd és más erőforrásaid is teljes egészükben ott lesznek.”
