6 tévhit, aminek mindenki bedől, ha érzelmi intelligenciáról van szó
Az utóbbi években az érzelmi intelligencia (EQ) témája jelentős népszerűségnek örvend és nem csak pszichológiai körökben. Az EQ-t ugyanis a személyes és szakmai siker egyik fontos összetevőjeként emlegetik, mivel befolyásolja, többek között, a társas helyzetekben való eligazodást, a jelentőségteljes kapcsolatok kialakítását és fenntartását és a megalapozott döntéshozatal képességét is.
Ezeket láttad már?
Népszerűsége ellenére azonban továbbra is számos tévhit él az érzelmi intelligencia fejlesztésével kapcsolatban. Ezek a félreértések akadályozhatják a fejlődésünket és zsáukutcákba vezethetnek bennünket. Ebben a cikkben ezért néhány gyakori tévhitet gyűjtöttem össze, és azt, mit tehetünk helyette, hogy valóban fejlesszük érzelmi intelligenciánkat.
1. tévhit: Az érzelmi intelligencia veleszületett tulajdonságunk
Az egyik legelterjedtebb mítosz az, hogy az érzelmi intelligencia veleszületett tulajdonságunk - valami, amivel vagy születünk és megadatik számunkra, vagy nem. Ez a tévhit gyakran arra készteti az embereket, hogy azt higgyék, azok, akik a társas interakciókkal vagy az érzelmi szabályozással küzdenek, egyszerűen alacsony érzelmi intelligenciájú életre vannak ítélve.
Mit tegyünk ehelyett?
Értsd meg, hogy az érzelmi intelligencia, az általános intelligenciához hasonlóan fejleszthető és tanulható. Kezdd az önreflexióval és az önismereted elmélyítésével. Rendszeresen fordíts időt arra, hogy felismerd, beazonosítsd és értékeld az érzelmi reakcióidat, és azok hatását a gondolataidra és a viselkedésedre.
A naplóírás praktikus eszköz erre, mivel segít nyomon követni a mintákat, és azonosítani a fejlesztendő területeket. Emellett kérj visszajelzést megbízható barátoktól vagy kollégáktól, esetleg egy pszichológustól, hogy külső szemszögből is megismerhesd az érzelmi interakcióidat.
2. tévhit: Az érzelmi intelligencia arról szól, hogy kedvesnek és empatikusnak kell lenni
Sokan az érzelmi intelligenciát egyszerűen azzal azonosítják, hogy kedvesek, empatikusak vagy kellemesek vagyunk. Bár az empátia az érzelmi intelligencia egyik alapvető összetevője, az érzelmi intelligencia csupán erre a tulajdonságra való redukálása figyelmen kívül hagyja annak összetettségét. Az érzelmi intelligencia nemcsak az érzelmeink kezelését foglalja magában, hanem mások érzelmeinek megértését és kezelését is.
Mit tegyünk ehelyett?
Daniel Goleman, híres amerikai pszichológus az EQ-nak öt fő komponensét határozta meg, melyek a következők:
- önismeret
- önszabályozás
- empátia
- társas készségek
- motiváció
Koncentrálj arra, hogy az empátia mellett a többi összetevőben is meghatározd, hol tartasz. Továbbá, az empátia túlmutat azon, hogy kedves legyél; magában foglalja a másik ember érzéseinek valódi megértését és az együttérzést is. Gyakorold az aktív hallgatást, ami azt jelenti, hogy teljes figyelmedet a beszélőnek szenteled, elismered az érzéseit és átgondoltan válaszolsz.
Emellett dolgozz az asszertivitásodon, hogy világosan és tiszteletteljesen kifejezhesd igényeidet és határaidat, ami elengedhetetlen az egészséges kapcsolatokhoz.
3. tévhit: Az érzelmi intelligencia az érzelmek elfojtását jelenti
Gyakori félreértés, hogy az érzelmi intelligencia azt jelenti, nem mutatjuk ki az érzelmeinket, különösen a negatívakat. Ez a hiedelem abból az elképzelésből ered, hogy az érzelemszabályozás inkább az ellenőrzésről és az elfojtásról szól, mint a megértésről és a kifejezésről.
Bár az érzelmi intelligencia egyik alappillére az önszabályozás és az önkontroll, ez nem azonos azzal, hogy elnyomjuk az érzéseinket vagy nem fejezzük ki azokat. Ez sokkal inkább azt jelenti, hogy olyan módon tesszük ezt meg, amely adaptív és nem okozunk ezzel kárt se magunkban, sem másokban.
Mit tegyünk inkább?
Tanuld meg pontosan felismerni a reakcióid mögött rejlő érzelmeidet, gondolataidat. Az érzelmi szabályozás a reakcióid kezeléséről szól, nem pedig az érzelmeid kiiktatásáról. Amikor úgy érzed, hogy túlterhelt vagy, gyakorold a mindfulness technikáit, hogy a jelen pillanatban tudj maradni.
Az olyan technikák, mint a mély légzés, a meditáció vagy a progresszív izomlazítás szintén segíthetnek feldolgozni és konstruktívan kezelni az érzelmeidet. Emellett keress építő módokat az érzelmeid kifejezésére, azok átcsatornázására akár egy barátoddal való beszélgetés, kreatív tevékenységek vagy testmozgás révén.
4. tévhit: Az érzelmi intelligencia gyorsan elsajátítható
Az érzelmi intelligencia fejlesztése nem a gyors megoldásokról vagy az egyszeri erőfeszítésekről szól, sokkal inkább egy folyamatként érdemes elképzelni. Lehet, hogy azonnali eredményeket várnál egy workshopon való részvételtől vagy egy könyv elolvasásától a témában, azonban a valódi eredmények és változás akkor következik be, ha gyakorlod a megismert technikákat változatos társas helyzetekben.
Mit tehetünk?
Ismerd fel, hogy az érzelmi intelligencia fejlesztése egy egész életen át tartó, ám jelentőségteljes utazás. Folyamatos erőfeszítést és gyakorlást igényel. Kezdd apró, következetes változtatásokkal a napi rutinodban. Gyakorold például azáltal, hogy rendszeresen megállsz egy pillanatra a nap során, és tudatosítod magadban, hogyan érzel most és min gondolkodsz. Vezess naplót a felismeréseidről, hogy nyomon tudd követni a fejlődésedet.
5. tévhit: Az érzelmi intelligencia a pozitív gondolkodásról szól
Egy másik gyakori tévhit, hogy az érzelmi intelligencia egyet jelent a pozitív gondolkodással. Bár a pozitív gondolkodás hasznos lehet, nem fedi le az érzelmi intelligencia teljes körét, amely magában foglalja az érzelmek széles skálájának megélését, felismerését és kezelését.
Mi a teendő?
Az érzelmi rugalmasságot úgy lehet fejleszteni, hogy megtanulod elfogadni a különböző érzelmi tapasztalatokat, mind a pozitívakat, mind a negatívakat. Fejlessz ki megküzdési stratégiákat a stressz, a szorongás, a düh és a csalódottság kezelésére. Ez magában foglalhatja a terapeuta segítségét, egy erős szociális támogató hálózat kiépítését vagy olyan egészséges szokások kialakítását, mint a rendszeres testmozgás és a megfelelő alvás.
A rezilienciád, vagyis a lelki ellenálló képességed kialakításával jobban felkészülhetsz az élet kihívásainak kezelésére anélkül, hogy a negatív érzelmek elhatalmasodnának rajtad és teljesen kibillentenének az egyensúlyodból.
6. tévhit: Az érzelmi intelligencia csak a személyes kapcsolatokban hasznos
Vannak akik úgy vélik, hogy az érzelmi intelligencia csak a magánéletben és a személyes kapcsolatokban fontos, és kevésbé befolyásolja a szakmai sikert. Ez a nézet korlátozza az EQ potenciális hatását.
Mi a teendő?
Alkalmazd az érzelmi intelligencia elveit a szakmai életedben is. A vezetés, a csapatmunka és a konfliktusok megoldása mind-mind eredményesebbé válik a magas érzelmi intelligencia előnyeit kihasználva. A munkahelyeden is gyakorold az empátiát azáltal, hogy figyelembe veszed a kollégáid és a csapattagok nézőpontjait.
Használd az érzelmi tudatosságodat az irodai politikában való eligazodáshoz és az erős szakmai kapcsolatok kiépítéséhez. Ha az érzelmi intelligenciát beépíted a szakmai eszköztáradba, javíthatod a karrierlehetőségeidet és hozzájárulhatsz egy pozitívabb munkahelyi környezethez.
Az érzelmi intelligencia fejlesztése jelentősen javíthatja mind a személyes, mind a szakmai életed minőségét. Ha túllépünk a gyakori tévhiteken és gyakorlatias, folyamatos fejlesztési stratégiákat alkalmazunk, magasabb szintű érzelmi intelligenciát alakíthatunk ki. Ez az út türelmet, gyakorlást és a sikerekből és kudarcokból való tanulásra való hajlandóságot igényel. Végső soron az érzelmi intelligencia fejlesztése önmagunk és mások mélyebb megértését jelenti, ami teljesebb és harmonikusabb kapcsolatokhoz vezet.
