Mit tud pozitív fegyelmezés, és miért jobb egy gyereknek, mint a jutalomközpontú nevelés?
A pozitív fegyelmezés módszere nem büntetés- és jutalomközpontú, hanem szeretetorientált, és arra helyezi a hangsúlyt, hogy fontos készségeket tanítson meg a felnövekvő gyerekeknek.
Ezeket láttad már?
A pozitív fegyelmezésnek nevezett gyereknevelés alapelveit Jane Nelsen neveléskutató, családi és párkapcsolati tanácsadó, gyerekpszichológus foglalta össze, és tette a gyakorlatban is jól használható nevelési módszerré, de a szeretetteli, büntetéstől mentes szülői fegyelmezés előnyeivel már a híres osztrák pszichológus, Alfred Adler és az amerikai gyermekpszichiáter, Rudolf Dreikurs is sokat foglalkozott. A pozitív fegyelmezés lényegéről és hasznáról beszélgettünk Kepes-Végh Júlia pozitív fegyelmezés tanácsadóval és oktatóval.
Ne ridegen
„Sokan attól tartanak, hogy a büntetésektől mentes, pozitív fegyelmezés azt jelenti, hogy mindent megengedünk a gyereknek, pedig ez egyáltalán nem igaz. Ebben a nevelési stílusban benne van a fegyelmezés szó, és hangsúlyozott is, hogy a szülőnek fontos feladata a határszabás. Mindez azonban nem ridegen, erőből történik, hanem szeretettel és tisztelettel” – mondja a szakértő. A pozitív fegyelmezési technikának jól oktatható módszertana van, amelyet Kepes-Végh Júlia tanfolyamain szülőknek és pedagógusoknak is oktat.
Kapcsolódás és tanítás
A szakértő szerint a nevelés tanítás, melynek legfőbb célja, hogy a gyerekeinkből magabiztos, sikeres felnőttek legyenek, akik megállják a helyüket a világban. Ehhez többek között olyan készségekre van szükségük, mint az önfegyelem, a jó konfliktuskezelés, az érzelmek szabályozásának képessége, az együttműködési készség. Fontos tehát, hogy szem előtt tartsuk, mit tanítunk a gyerekünknek, amikor fegyelmezzük. Ez a nevelés büntetés-, megfélemlítés- és megszégyenítésmentes, egyszerre kedves és határozott, hosszú távon hatékony, fontos szociális készségeket tanít, azt üzeni a gyereknek, hogy képes megtenni, amit elvárnak tőle, és hogy a szülő szereti őt, és összetartoznak, akkor is, ha hibázik. „Azt már több neurológiai és pszichológiai kutatásból tudjuk, hogy a bántalmazás – legyen az testi, érzelmi bántalmazás vagy elhanyagolás – súlyos és hosszú távú pszichés károkat okoz, még az agy szerkezetét is átalakítja” – mondja Kepes-Végh Júlia.
A szeretet üzenetét hordozza
A pozitív fegyelmezés legfontosabb része az, hogy a gyerek szeretet iránti igénye sose sérüljön. „A gyerek és a szülő közti együttműködés alapja a kapcsolódás, a megbízhatóság és következetesség, a szavahihetőség, egymás és önmagunk tisztelete. Az is fontos, hogy elfogadjuk a gyerekünk érzelmeit, és képesek legyünk kapcsolódni. Nagyon gyakori például, hogy egy gyerek feszült – fáradt, éhes vagy túl sok inger érte –, és ezt valahogyan kifejezi. Ilyenkor ösztönösen feszegetni kezdi a határokat vagy jelentéktelen apróságokon akad ki. Ez természetes dolog. Ha egy ilyen helyzetben a gyerekünk dührohamot kap, zokogni kezd, fontos megérteni, hogy nem mi vagyunk rossz szülők és nem is a gyerek rossz, hanem egyszerűen csak meg kellett szabadulnia valamilyen belső feszültségtől.”
Kepes-Végh Júlia tanfolyamain szinte folyamatos a szerepjáték: a szülőknek bele kell helyezkedniük a gyerek szerepébe, meg kell érteniük, mi játszódik le benne, amikor „rosszalkodik”, és hogy hatnak rá a szülői reakciók. „Nagyon fontos, hogy a szülő a gyerekének és saját magának is engedje meg a hibázás lehetőségét. Pozitív légkört akkor lehet teremteni, ha elfogadjuk magunkat. Ha a szülő rossznak érzi magát, akkor bűntudata van, amitől ingerültebb, türelmetlenebb lesz, erre a gyerek hasonlóan reagál, és kialakul egy ördögi kör, ami fenntartja magát. Szerencsére ezen lehet változtatni a pozitív fegyelmezés módszereivel.”
A cikk eredetileg a GLAMOUR magazin 2022-es szeptemberi Mami-mellékletében jelent meg.
Még több Mami-olvasnivaló:
- Az endometriózisban szenvedő nők számára jó döntés lehet a korai lombik
- Illegális mellek, avagy szoptass nyugodtan bárhol
- Mi lesz a barátságunkkal a gyerekszülés után?
