Biztonságos-e a sport a gyerekeknek, vagy nettó abúzus?
Szerencsére változnak az idők, ma már nem tekintjük normálisnak azt, ami a hetvenes-nyolcvana években még teljesen normális volt, hogy üvöltöznek a gyerekekkel, adnak nekik egy jó nagy taslit, bezárják őket a technika szertárba, ha rosszul viselkednek és a többi. Nyilván minden mostani anyukának, apukának van egy-két sztorija a gyerekkorából arról, hogyan bántalmazták, alázták meg őket nap mint nap.
Ezeket láttad már?
Cseppet sem állunk azonban jól továbbra sem. Egymás után hullanak ki a csontvázak mindenféle szekrényekből, megszólalnak az abúzust elszenvedett sportolók, felnőttek, alkotók, és a közvélemény egy része még mindig az áldozatot hibáztatja. A Hintalovon Alapítvány és persze a GLAMOUR sem adja fel ennek ellenére, mert hiszünk abban, hogy a nyílt kommunikáció, a párbeszéd segíteni fog abban, hogy javuljon a helyzet.
A Hintalovon Alapítvány ezúttal azt a kérdést teszi fel mindannyiónknak, hogy vajon biztonságos-e a sport a gyerekeknek, és más, igen fontos kérdéseket is megfogalmaznak.
Mi a legfontosabb a sportolásban? Az eredmények, a mozgás, a test formálása, vagy a közösségi élmény? Milyen nehézségekkel találják magukat szemben a gyerekek? Kihez fordulhatnak segítségért, ha nem érzik magukat biztonságban? A Hintalovon Alapítvány Nemecsek Sport Programja “Gyerekek biztonsága a sportban” címmel online kutatást indít, hogy feltérképezze a gyermekkori sporthoz kapcsolódó élményeket, tapasztalatokat Magyarországon.
A rendszeres testmozgás, a csapatban sportolás, a fizikai teljesítőképességben való fejlődés fontos része a gyermekkornak. Nem kérdés, hogy az örömteli sportélmények meghatározó, pozitív részei az egészséges testi és lelki növekedésnek. Azonban a sportolásnak is – mint minden más gyermekek részvételével zajló tevékenységnek – biztonságosnak kell lennie, és a gyerek legfőbb érdekét kell szolgálnia, hiszen a gyermekkor egyszeri és megismételhetetlen. Ha egy gyerek támogatás helyett bántalmazással, motiváció helyett megalázással, jó élmények helyett zaklatással vagy visszaéléssel szembesül, az megengedhetetlen, akár osztályteremben történik, akár egy edzőtáborban.
A sport világában a felnőttektől és a kortársaktól érkező bántalmazásnak is fokozott veszélye van. Ennek a hátterében meghúzódó okok közül talán a legfontosabb az, hogy a sportban elérhető siker, győzelem sokszor elhomályosítja a sport más, fontosabb örömforrásait: a mozgást, a fejlődést, a közösséghez tartozást. A fizikai teljesítőképesség határának kitolása, a határok feszegetése magában hordozhatja a bántalmazás lehetőségét akkor, ha a szereplők között nagy a hatalmi különbség – mint például edző és sportoló, mester és tanítványa között. Magyarországon az érvényben lévő jogi szabályozások, a sportegyesületek, az intézményi szabályozások, valamint a gyerekekkel foglalkozó szakemberek, edzők képzése nem vagy csak elvétve foglalkozik a gyerekek jogaival, a gyerekvédelem alapvető szabályaival.
"Ahhoz hogy változást tudjunk elérni, elengedhetetlen annak kimondása, hogy a sportoló gyerek is elsősorban gyerek, és csak másodsorban sportoló. A gyerekek igényeire és szükségleteire az edzéseken és a versenyeken is oda kell figyelnünk, a gyerekek jogait akkor is tiszteletben kell tartanunk, amikor egy sportegyesület mezében, vagy a nemzeti válogatott szerelésében látjuk őket. Nagyon fontos lenne a sporteredmények és a teljesítmény mögött meglátni a gyereket. A kutatás célja, hogy világosabb képet kapjunk arról, hogy mennyire elterjedt probléma a gyerekek bántalmazása a sportban. A teljesítmény, a kimagasló eredmény nem lehet előbbre való, mint maga a gyerek. Fontos a gyerekek jólléte, fontos a gyerekkor, és az ebben az időszakban átélt élmény. A kutatással azt szeretnénk alátámasztani, hogy nagyon sok olyan felnőtt van, akik küzdenek a gyerekkorban elszenvedett bántalmazással, amely sportolás során érte őket. Elengedhetetlen rendszerszinten ránézni a problémákra és közös megoldásokat találni. A sportoló gyerekek extrém fizikai és mentális terhelésnek vannak kitéve. Az edző más eszközöket használ, mint egy pedagógus, például a fegyelmezésre. De sokszor valóban más eszközöket kell használnia, hiszen akár egy balesetet kell megelőznie." – mondja Stáhly Kata, gyermekpszichológus, a NEMECSEK Program vezetője
A Hintalovon Alapítvány új kutatása arra kíváncsi, hogy mit gondolnak az emberek már felnőttként a gyerekkori sportolás közben átélt tapasztalataikról. A kutatás lehetőséget ad arra, hogy a felnőttek elmondhassák véleményüket, gyermekkori tapasztalataikat, „kihangosítsák” saját, illetve általában véve a sportoló gyerekek véleményét. A kutatás célja, hogy a problémák feltérképezése után olyan speciális, a gyereksportra szabott gyerekvédelmi irányelvek elkészítésével támogassa a gyerekekkel foglalkozó sportszervezeteket, amelyek biztonságos kereteket adnak minden résztvevő számára és megelőzhetővé teszik a bántalmazást. A kutatás egy két éves program része, amelyet 2021 őszén indított útjára az Alapítvány Nemecsek Sport néven.
"Fontosnak tartom, hogy a lehető legpontosabb képet lássuk, hogy hazánkban milyen élményekkel gazdagodunk a sportolás által. Vajon vannak-e olyan esetek, amiktől féltjük, óvjuk gyermekeinket, ha igen, arra mindenképpen fel kell hívnunk a figyelmet. Minden résztvevő együtt felelős a sportoló gyermekek testi és lelki egészséges fejlődéséért." – Drávucz Rita, világ- és Európa-bajnok vízilabdázó, a MOB Esélyegyenlőségi Bizottság tagja
A “Gyerekek biztonsága a sportban” kutatás április 24-ig tölthető ki, és tizennyolc éven felüli felnőttek válaszait várják. A kutatás eredményeit 2022 nyarán publikálják az alapítvány weboldalán. Az adatok összehasonlíthatósága, a magyarországi változások, tendenciák feltárása érdekében a kutatás az UNICEF 2014-ben készített ”Gyerekek tapasztalata a sportban" kutatás kérdéseit vette alapul.
A kérdőív aktualizálásához sportolók, edzők és más sportszakemberek véleményét vették figyelembe, akikkel a NEMECSEK Sport program Tanácsadó Testületében dolgoznak együtt. A Testület a kutatás kiértékelésében és feldolgozásában is aktívan részt fog venni.
Itt tudod kitölteni a kérdőívet.