Az amszterdami egyetemi élet távolról sem könnyű

Zsófi blogjának előző részét, amelyben az amszterdami lakásbérlés nehézségeiről beszél, ide kattintva olvashatjátok!

Közeleg a vizsgaidőszak! Ez csupán annyit jelent, hogy a kávé, arcpakolás, kották írása hármasból nem igazán kacsintgatok ki az elmúlt napokban.

Hogy találj vissza a káros emberi kapcsolatból önmagadhoz

Hogy találj vissza a káros emberi kapcsolatból önmagadhoz

Itt ugyanis az összes vizsgám a karácsonyi szünet előtt lesz. Ennek nyilván megvan az a pozitív oldala, hogy az ünnepek alatt nem lesz más dolgom, mint Édesanyukám bejglijét habzsolni, majd sírni, hogy mikor fogom én ezt lefutni. Ugyanakkor a szörnyű valóság az, hogy már nincs túl sok időm készülni, és a legtöbb tárgyból a diákok 90 százalékát meghúzzák.

Egyébként nem lesz mindenből vizsgám. Sőt, például a főtárgy (ének) vizsgám nem is vizsga lesz, hanem egy "eseménysorozat". Az első feladatom, hogy elkészítsek egy kottás könyvet, amiben az általam meghangszerelt, megarranzsált jazz standardeket gyűjtöm össze, legalább tízet, mindegyiket úgy, hogy ha a kottát odaadnám egy hangszeresnek, akivel még soha nem találkoztam és még a dalt sem ismeri, könnyedén el tudja játszani. Szerintem ez nem könnyű feladat – főleg a mennyiség miatt –, de majd meglátjuk. A másik, hogy egy általam összeállított zenekarral játszanom kell két dalt egy énekes koncert keretein belül az egyetem koncerttermében. Ettől nem félek, inkább várom, mert szerintem elég jó zenekart sikerült összeraknunk. A harmadik pedig, hogy egy klasszikus énektanárnak el kell játszanom egy klasszikus darabot és egy jazz standardet, melyekben egyértelműen érzékeltetnem kell, majd össze kell hasonlítanom a különféle technikákat, amiket használok a két stílusban. Ha ezekkel megvagyok, akkor januárban lesz egy elbeszélgetésem a főtárgy tanárokkal, akik az egészet véleményezik. Ha nem elégedettek, akkor figyelmeztetnek, de jegyet még nem kapok, azt majd csak tanév végén.

A zenekari gyakorlat vizsgámon egy saját szerzeményemet kell megtanítanom a zenekarnak, és arról felvételt készíteni a suliban. Ez sem kimondottan vizsgának van nyilvántartva, inkább félévi "összegző" arról, hogy van e csapatmunka a zenekarban, vagy nincs.

A többi tárgyam a szokásos vizsgarend szerint megy, azaz egy megbeszélt időpontban be kell mennem, és írásban/ szóban vizsgáznom.

Magyarországon a vizsgaidőszakokat egy általános stressz felhőben szoktuk tölteni. Itt viszont a tanáraink nem engedik, hogy parázzunk. Minden lehetséges következménnyel szembesítettek minket, tehát innentől tényleg rajtunk áll, hogy mi lesz a végeredmény. Elég megnyugtató, hogy érezhetően mindenki mellettünk van, és senki nem akar senkivel izmozni vagy megleckéztetni.

Ugyanakkor mindez még nem ok arra, hogy hátradőljek, úgyhogy szurkoljatok!