Nem olyan vészes, mint gondolnád: őszintén a rákszűrésről
Sokakban él félelem a nőgyógyászati rákszűrés hallatán, és már az első lépéseket sem merik megtenni. Talán te is azok közé tartozol, akik folyamatosan halogatják a vizsgálatot attól félve, hogy az fájdalommal, kellemetlenséggel jár. Esetleg az eredménye miatt aggódsz. A szó tényleg kissé ijesztő lehet, de valójában megelőzésről van szó, épp ezért fontos, hogy ne hanyagold el a rendszeres ellenőrzést, amely az egészségmegőrzés fontos része. Megmutatjuk, mire számíthatsz a rendelőben, így felkészülten és bátran jelentkezhetsz be orvosodhoz.
Ezeket láttad már?
Ha fodrászról, kozmetikusról vagy manikűrösről van szó, szívesen áldozunk időt arra, hogy jobban érezzük nőként magunkat a bőrünkben. A nőgyógyásszal kapcsolatban már kevesebb a lelkesedésünk, és hajlamosak vagyunk tologatni a rutinvizsgálat időpontját. Pedig a kiegyensúlyozott élethez hozzátartozik az intim egészség megőrzése is, ami ráadásul kihat a párkapcsolatunkra, családi életünkre is. Mégis nehezen szánod rá magadat a rákszűrésre? Érthető, hiszen esetleg azt sem tudod, mi zajlik egy ilyen vizsgálat során. Ne várd meg azonban a panaszokat, mert az akár komoly következményekkel is járhat! Hazánkban évente közel 1 500[1] új méhnyakrákos esetet diagnosztizálnak, sajnos sokszor előrehaladott állapotban, a szűrés így nemcsak hasznos, de létfontosságú is lehet. A kezdeti stádiumban felfedezett betegség ugyanis nagy eséllyel gyógyítható eredményesen. Ha rendszeresen jársz szűrővizsgálatra, automatikusan beépül a teendőid közé, és évente csak fél órát kell rászánnod. Ráadásul nem is olyan rémisztő, mint hiszed.
Mi is az a rákszűrés?
Megnevezésétől eltérően a rákszűrés célja a megelőzés, hogy feltérképezze, elindultak-e esetleg olyan folyamatok a szervezetedben, amelyek beavatkozás nélkül rosszindulatú daganat kialakulásához vezethetnek. A méhnyak jóindulatú sebei, egyes elváltozásai és a kezdeti, még gyógyítható stádiumban lévő rák könnyen felismerhető a rendszeresen elvégzett nőgyógyászati szűrővizsgálattal. Kezelőorvosod alaposan megvizsgál, hogy az esetleges egyéb problémák vagy kezdődő betegségek tüneteit is észrevegye. Akkor is keresd tehát fel rendszeresen orvosodat, ha panaszmentes vagy!
Mi történik a vizsgálat során?
Miután elhelyezkedtél a székben a nőgyógyász először megnézi a külső nemi szerveket és a végbélnyílást. Ezután következik a hüvely feltárása az ún. Cusco eszközzel, közismert nevén kacsával, amikor az orvos egy apró, speciális kefével mintát vesz a méhszáj felszínéről és a külső méhszájból. A mintát egy lemezre keni, majd fixáló oldatba helyezi. A kenet citológushoz kerül, aki értékeli azt, az eredményt pedig általában maximum 10 napon belül visszaküldi az orvosodhoz. Ezt a citológiai vizsgálatot vérzésmentes napokon tudják elvégezni, ezért bejelentkezés előtt mindenképpen számold ki a ciklusodat: a ciklus első napjától számított 10-20. nap között a legideálisabb a vizsgálat.
Tipp: Ma már külön ciklus-követő applikációk is léteznek (pl. Hölgynaptár), amelyekkel könnyedén számontarthatod azokat a bizonyos napokat.
A folyamat következő lépése az úgynevezett kolposzkópia. Ez lényegében egy kis nagyítású mikroszkópos vizsgálatot jelent. Ennek során a nőgyógyász kétszer nézi meg a méhnyak felszínét: először természetes állapotában, majd hígított ecetsavoldattal való ecsetelést követően. Célja szintén a hüvely, illetve a méhnyak rákmegelőző és rákos állapotainak korai felismerése.
Ezek után következik a két kézzel végzett (bimanuális) vizsgálat. Az orvos két ujját bevezeti a hüvelybe, a másik kezét pedig ráhelyezi az alhasra. Tapintással ellenőrzi a méh méretét, formáját és mobilitását, így észreveszi, ha érzékeny vagy gyulladt. A cisztákat könnyen ki tudja szűrni ezzel a vizsgálattal. Egyre több nőgyógyász csinál hüvelyi ultrahangot is, amellyel jól látható a méh nyálkahártyája, és felderíthetők a petefészek elváltozásai vagy az esetleges daganatok.
Az emlővizsgálat a szűrés elengedhetetlen része. Az orvos általában a vizsgálat végén szokta finoman áttapintani a melleket, hogy megnézze, vannak-e benne csomók vagy egyéb fizikai elváltozások. Emellett 40 éves kor fölött műszeres vizsgálat (mammográfia, ultrahang) is javasolt.
Hogyan értelmezd a szűrés eredményét?
A kenetek értékelésére általában a Papanicolau-féle (Pap) beosztást használják, amely egy ötfokú skálán mutatja meg az eredményt.
P0: nem értékelhető
P1 és P2: nem merül fel a tumor gyanúja
P3: egyszerűen kezelhető állapotot vagy abnormális sejtosztódást jelent, esetenként felmerül a tumor gyanúja
P4: már nagymértékben jelen vannak a kóros sejtek, erős a gyanú a tumorra
P5: minden jel tumorra utal
P3: vagy afölötti érték esetén mindenképp konzultálj nőgyógyászoddal, aki segít a konkrét lelet értelmezésében, és tanácsot ad a megfelelő gyógymóddal kapcsolatban.
Ragaszkodj hozzá - Tippek:
Jelentkezz be rendszeresen időpontra! Minden nemi életet élő, tehát szexuálisan aktív nő részére minimum évente javasolt a rákszűrés. Ennél gyakrabban olyan esetekben ajánlott a vizsgálat, amikor rosszindulatú nőgyógyászati betegség gyakoribb előfordulása várható. Ilyen például a korábbi kóros rákszűrés eredménye, családban, egyenes ági felmenők között előforduló nőgyógyászati rákos megbetegedés vagy egyes fertőzések.
Ellenőrizd magad otthon! Tapintsd át a melleidet minden menzesz után, hogy időben észrevedd az esetleges elváltozásokat. Kérdezd meg a nőgyógyászodat, mire érdemes odafigyelni az önvizsgálat során.
Vedd komolyan az eredményt! Kövesd orvosod utasítását, aki a rákszűrés eredményétől függően javasol eljárást. Ha például hámelváltozást azonosít, vagy csak gyanús eredményt mutatnak a leletek, a következő vizsgálatig a méhnyak immunitását erősítő kezelésre lehet szükség. Ezekben az esetekben a hámszövet helyreállítását elősegítő, de a további elváltozások megelőzésére is szolgáló hüvelygélt írhat fel nőgyógyászod.
Figyelj a jelekre! Amennyiben gyanús tüneteket vagy bármilyen rendellenességet észlelsz magadon, ne várd meg az éves esedékes vizsgálatot, hanem fordulj azonnal nőgyógyászhoz!
