Nem borotválkoznak, és boldogabbak, mint valaha: két aktivista története

Te gondolkoztál már azon, mennyi külső elvárásnak kell megfelelned, csak azért, mert nő vagy? Vajon ezek mindegyikét olyan fontos betartani, vagy megtalálhatod magadban azt a belső szabadságot, ami engedi, hogy olyan légy, amilyen lenni szeretnél? Reméljük, Laura és Maya története inspirál, hogy el tudd fogadni magad a saját természetességében is.

Mikor és miért döntöttél úgy, hogy felhagysz a borotválkozással?
Laura: Először egy performansz miatt hagytam megnőni a szőrzetem. Én írtam és adtam elő a darabot, mely arról szólt, hogy a társadalomban ki számít ideális nőnek. Ez 2018 májusa volt. Kánikula. Én pedig hosszú ruhákat hordtam, hogy eltakarjam a szőrzetem. Kihívás volt számomra, de felnyitotta a szemem és rájöttem, hogy hatalmas tabu a női testszőrzet. Ahogy teltek a hetek, egyre jobban megbarátkoztam a sajátommal. Élvezni kezdtem, hogy nem kell bajlódnom a borotválás okozta kellemetlenségekkel, és ez óriási szabadságot és magabiztosságot adott.
Maya: Emlékszem, tizenöt éves koromban nagyon feszélyezett a testszőrzetem. Nyáron szoknyát vettem fel, és észrevettem, hogy rosszul borotváltam le egy kis területet a lábamon. Teljesen bepánikoltam, hogy valaki meglátja. Sötét hajam és erős, sötét szőrzetem van, és a külső befolyásolás hatására sokáig azt gondoltam, hogy csak az a nőies, ha valaki teljesen szőrtelen. A tizenötödik születésnapomra ezért lézeres szőrtelenítést kértem. Anyukám azt mondta, hogy gondolkozzak el rajta, miért olyan fontos ez számomra. Ekkor jöttem rá először, hogy ezt nem magam miatt akarom, hanem, hogy megfeleljek másoknak. Sokat olvastam arról, hogy a nők régebben nem szőrtelenítettek, és a borotválkozás igazából csak a kozmetikai cégek propagandája. Én már nem akartam utálni és kínozni a testem azért, hogy mások zsebét tömjem. Fotókat néztem azokról a nőkről, akik köztudottan nem borotválkoztak: Sophia Loren, Lisa Bonet, Grace Jones, csodálatosak, és magabiztosak voltak szőrösen is! Úgyhogy én sem szőrtelenítettem többé.

Laura, mesélnél az Instagram profilodról? Mi volt a célod a Januhairyval?
Úgy gondoltam, ha már a show miatt úgyis megnövesztettem a szőrzetem, kipróbálom, hogy utána is van-e kedvem megtartani. Felemelő volt a gondolat, hogy egy olyan nő vagyok, aki eldöntheti, mit tesz a testével. Mindenki megérdemli ezt az érzést. Fontos, hogy felfedettük magunkat, és elfogadjuk magunkat mindennel együtt, nem szabad szégyent éreznünk a testünk miatt. A felfedezés iránti vágy ihlette a Januhairy-t is.

A környezeted hogyan reagált?
L: Nagyon sok támogatást kaptam a családomtól és a barátaimtól! Másrészt sokaknak meg kellett magyaráznom, miért csinálom. Volt olyan, aki megkérdezte, amikor elkezdett nőni a szőrzetem, hogy lusta vagyok-e, vagy próbálok-e valamit bizonyítani ezzel...Nem értettem miért csak ez a két opció létezik számára. Miután beszélgettem vele, rájött, hogy mennyire rosszul gondolkodott erről az egészről, és ma már ő sem érti, miért tette fel ezeket a kérdéseket. De kíváncsi volt, hogy mi zajlik bennem, miért megyek szembe a társadalmi normákkal. Most, hogy már megértette, ő is lelkes tagja a Januhairy közösségnek! Nagyon sok ember gondolkodását megváltoztattam a Januhairy-vel. Úgy érzem jó úton haladok, hogy mindenki megértse, önmagunk elfogadása a világ legtermészetesebb dolga. És az, amit a természet adott számunkra, a testszőrzet is hozzánk tartozik, és teljesen normális. Nincs mit szégyellni rajta.

Laura Jackson

M: Nagyon szerencsés vagyok, mert a közeli barátaim és a családom mindig tiszteletben tartották a testemmel kapcsolatos döntéseket. Persze eleinte gyakori volt, hogy amikor felemeltem a karom, a hónaljamra pillantottak, de ez nem az előítéleteik miatt volt, csupán szokatlan volt számukra. Kívülállók közül volt, aki gusztustalannak nevezett. Például egy lány, aki egy buliban próbált megszégyeníteni azért, mert nem borotválkozom, de akkor már voltam annyira magabiztos, hogy kiálljak magamért. Egy idő után rájöttem, hogy senkinek nem tartozom elszámolással azért, amit a testemmel teszek.

Miket tartasz a legnagyobb változásnak, amit elértetek az általad létrehozott közösséggel?
L: Nagyon sok ember vette fel velünk a kapcsolatot, mesélte el a tapasztalatait, osztotta meg a történetét. Őrület látni, hogy mennyi minden változott a kezdetek óta. A testszőr-mozgalom egyre szélesebb. Filmekben, reklámokban és a közösségi médiában is nyíltan megjelent már a nők testszőre. Remélem, hogy a Januhairy-nek is köze van ehhez. Ez a mozgalom nem csak a testszőrzetről szól. Sokkal inkább a lázadásról a társadalom nyomása ellen, ami pusztító magatartást eredményez. Hogy szeresd minden porcikádat, ne pedig kritizáld és másokéhoz hasonlítgasd. Tiszteld, és fogadd el a tested.
M: Sok visszajelzést kapok nőktől, hogy a fotóim hatására ők is felhagytak a szőrtelenítéssel. De számomra ez nem csak erről szól. Igazi eredménynek azt érzem, hogy sok nő megtanulja ezáltal szeretni a testét, és már nem a külső nyomás miatt kényszeríti különböző dolgokra.

Mit üzennél azoknak a nőknek, akik feszélyezve érzik magukat a testszőrük miatt?
L: Teljesen megértem a bizonytalanságukat, hiszen hosszú évek óta azt sulykolják belénk, hogy a simára borotvált testrészek a kívánatosak. Nehéz kiírtani ezeket a pusztító sablonokat az elménkből. De fontos tudni, hogy nem vagy egyedül. Fejleszd magad, és fejlessz másokat! Csinálj egy kis káoszt a társadalomban, csináld ezt a nők jogaiért!
M: Nincs semmi baj a testeddel. Az egyetlen probléma az, hogy a társadalom negatív példákat sugall felénk. Sok időbe telik ezt megtanulni, de ha megváltoztatod a tested mások miatt, attól nem leszel boldogabb.