Magyarországon is jelen van a menstruációs szegénység

Amikor, kérdésére válaszolva, elmondtam a manikűrösömnek, hogy most épp a menstruációs szegénységről írok, megütközve nézett rám. „Tényleg van ilyen? Magyarországon?” Valóban hihetetlennek tűnik, hogy hazánkban is élnek olyan lányok, akik nem férnek hozzá a menstruációs higiéniai termékekhez, és emiatt a havi vérzés napjain akár az iskolából is hiányoznak. Sokáig én is úgy véltem, hogy ez a probléma csak a fejlődő országokra jellemző. Néhány éve láttam például a Betétember (a Superman mintájára: Padman) című filmet, mely egy indiai férfi igaz történetét dolgozza fel. A huszonnyolc éves férj, Arunachalam rájött, hogy a környezetében a lányok és a nők – a feleségét is beleértve – koszos rongyot vagy éppen újságpapírt, esetleg egy kupac falevelet használnak, mely nemcsak hogy megbízhatatlan, de fertőzést is okozhat. Ezért feltalált egy gépet, amivel a nők maguk is előállíthatnak (a bolti ár töredékéért) steril betéteket. Találmányának akkora sikere lett, hogy a Time magazin 2014-ben beválasztotta a világ száz legbefolyásosabb embere közé. De az, hogy Európában is szükség lenne egy hasonló „szuperhősre” – elképzelhetetlennek tűnt számomra.

Sokaknál nem fér fel a bevásárlólistára

A Magyar Vöröskereszt Lányból Nővé programjának megálmodója és vezetője, Váradi Mariann azonban egészen megdöbbentő adatokról számol be. „A programunkat támogató Procter & Gamble cég egész világra kiterjedő kutatása szerint a lányok és nők öt százaléka érintett. Magyarországon 4335 diák bevonásával végeztünk felmérést, mely ennél is nagyobb, mintegy tíz százalékos érintettséget igazolt. Ez az adat reprezentatívnak nem, de iránymutatónak tekinthető.” Mint kiderült, a rászorultság nem függ régiótól, és azt sem lehet megállapítani, hogy romák lennének az elsődleges érintettek – a probléma szinte kizárólag az anyagi helyzettel függ össze. „Tapasztalataink szerint még viszonylag jómódúbb családokban is előfordulhat, hogy alkalmi pénzzavar esetén a betét már nem fér oda a bevásárlási listára az alapvető élelmiszerek mellé.” Ezt az információt döbbentem fogadtam: olyan velem is előfordult egy-egy esetben, hogy nem a preferált márkájú betétet, hanem a legolcsóbbat tudtam csak megvenni – de hogy semmit?! Mindjárt másképp fest azonban a helyzet, ha azokból a családokból indulunk ki, ahol több serdülőkorú lány van: ne feledjük, ott a betét költsége is többszörös! „Könnyen betét nélkül maradhatnak a lányok azokban a családokban is, ahol az egyik vagy mindkét szülő szenvedélybeteg” – teszi hozzá Váradi Mariann.

A szívhang kényszerű meghallgatása az abortuszok számát nem csökkenti, csak a nők jogait csorbítja

Tényleg luxuscikk?

A menstruációs higiéniai termékek árát ráadásul az úgynevezett tamponadó is növeli a legtöbb országban. Ez azt jelenti, hogy ezeket nem az alapvető higiéniai termékek közé sorolják (holott ott lenne a helyük, hiszen a menstruáció nem választás kérdése!), hanem akár luxusnak számítanak, és ennek megfelelően tetemes áfa terheli őket. Az áfa összege Magyarországon mintegy 27 százalék – miközben például Cipruson csak öt, és az EU országainak felében nem haladja meg a tízet. Írországban már sok éve döntöttek az áfamentességről, majd 2021 januárjában Nagy-Britanniában is eltörölték az ötszázalékos forgalmi adót. Skóciában emellett 2020 novemberében arról szavazott a parlament, hogy az önkormányzatoknak a rászorulók számára biztosítaniuk kell a teljesen ingyenes hozzáférést a menstruációs higiéniai termékekhez. A probléma időnként a menstruáció tabusításával is összefügg: a szülők vagy nem akarnak erről beszélni a lányaikkal, vagy nem tudnak rá időt szakítani. Esetleg azt feltételezik, hogy a gyerekük már úgyis mindent tud – holott még ha így is van, az sem jelenti azt, hogy ne maradnának megválaszolatlan kérdései. „Az interneten könnyen elérhető rengeteg információ, csak nem biztos, hogy a gyerekek a helyes információkat találják meg” – mutat rá Váradi Mariann.

Fontos az edukáció

A Lányból Nővé program oktató és adományozó tevékenységeivel eddig országszerte ötszáz intézménybe jutott el, és elsősorban az általános iskolák hatodikos, illetve felső tagozatos tanulóit célozza. Fő célja a menstruációs szegénység miatti ciklikus hiányzások mérséklése. A programra igen nagy szükség mutatkozott: több helyen előfordult például, hogy egy-egy tanárnő a saját jövedelméből igyekezett kisegíteni a rászoruló lányokat. Mint menet közben kiderült, többek számára olyannyira ismeretlenek voltak a betétek, hogy nem csomagolták ki őket. Ezek után a program keretében külön figyelmet fordítottak a használat szemléletes bemutatására. „Az egyik védőnő egy fehérneműt húzott a nadrágja fölé, és úgy mutatta meg a lányoknak, hogy hogy kell a betétet beragasztani” – meséli Váradi Mariann. A koronavírus okozta lezárások alatt oktatófilmmel, valamint a Nagy-Britanniában működő Red Box projekt mintájára betétekkel és tájékoztató pamfletekkel teli piros ládákkal, úgynevezett #RedCrossBoxokkal pótolták a személyes órákat. „Az is eredményezhet alkalmi rászorultságot, ha egy lánynak még nem állt be a ciklusa, és váratlanul éri az iskolában a menstruáció jelentkezése. Fontosnak tartottuk, hogy a doboz ne az orvosi rendelőben legyen elhelyezve, hanem a tanári szobában, ahol az egész nap folyamán található egy felnőtt, akihez a diákok fordulhatnak” – mondja Váradi Mariann.

Mit tehetünk mi a probléma megoldásáért? Elsősorban azt, hogy adományozunk a Magyar Vöröskereszt számára, vagy csatlakozunk különböző adománygyűjtő kampányokhoz (például #nemluxustáska). A Food Not Bombs Budapest hajléktalan nők számára juttat el menstruációs higiéniai termékeket, illetve az adományok a Kresz Géza utcai Emilla Pirospont üzletben is leadhatók. A többször használatos eszközök (kehely, mosható betét) adományként nem praktikusak. „A menstruációs szegénységgel érintett lányoknak, nőknek sok esetben nincs lehetőségük azokat a család férfi tagjaitól elkülönülve, kellő diszkrécióval cserélni, illetve tisztítani – magyarázza Váradi Mariann. – Ha olyan lány kerül a látókörünkbe, akiről gyanítjuk, hogy érintett lehet, akkor próbáljuk megtalálni a módját, hogy diszkréten segíthessünk.” A menstruációs szegénység leküzdésének fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni: biztonságos eszközök birtokában a lányok, nők nem tartanak az átázástól, így a megszégyenüléstől, ezért a hangulatuk jobb lesz, az önbizalmuk megnő. Az iskolai hiányzás nem fogja negatívan befolyásolni a tanulmányaikat, így a jövőbeli elhelyezkedési lehetőségeik is jobbak lesznek. Az esélyegyenlőség érdekében is fontos tehát a menstruációs szegénység elleni küzdelem.

Szerelemfüggőség: legális drog, pszichés probléma vagy a legnormálisabb dolog a világon?

A cikk eredetileg a GLAMOUR magazin 2022-es szeptemberi lapszámában jelent meg.