Kikre és hogyan hat károsan a dohányzás?
(– Cici, ha már dohányzol, annyit igazán megtehetnél, hogy legalább a szipkát nem tolod az arcomba!)
(– Inkább hallgass! – ripakodik rám Cici, és a fejemre koppint szipkájával. – Nem várhatod el, hogy büdös legyek, nem igaz?)
(– Nem, természetesen nem – felelem. – De azért remélem, tudod, hogy a dohányzás nagyon csúnya dolog. Tisztára úgy nézel ki, mint Szörnyella de Frász!)
(– Ezt bóknak veszem, kedves gazdám. Mindig is el tudtam magam képzelni egy gyönyörű dalmatabundában, te nem?)
Ezeket láttad már?
Az új rendelkezéseknek köszönhetően minimálisra csökkent azon helyek száma, ahol engedélyezik a dohányzást. Nem nagy titok, hogy a dohányosok a környezetükben élőket is komoly egészségügyi veszélyeknek teszik ki, így ezekkel az intézkedésekkel legalább őket sikerül megvédeni.
Dohányzás során két fajta füst keletkezik. A főfüstöt maga a dohányos tüdőzi le filteren keresztül, a mellékfüst ezzel szemben a hamvadó cigarettavégből szabadul fel. Ez utóbbi sokkal károsabb, hisz szűretlenségéből adódóan nagyobb számban tartalmaz daganatkeltő és egyéb kémiai anyagokat. Értelemszerűen az, aki cigit szív mindkettőből részesül, a nemdohányzók csak az utóbbiból.
A passzív dohányzás szempontjából legveszélyeztetettebb csoportok a nők és a gyermekek. Egyes felmérések azt mutatják, hogy a passzív dohányzás okozta halálozás 75%-a ebben a két populációban követezik be. Azokban, akik ki vannak téve a dohányzás ezen formájának, gyakrabban alakulnak ki különböző daganatos (pl. emlő, tüdő), szív- és érrendszeri, illetve tüdőt érintő egyéb betegségek.
Kiemelt csoportot képeznek továbbá a terhesek. Passzív dohányzás hatására fokozódik az idő előtti szülés gyakorisága, csökken a születési súly, emellett megnő a különböző fejlődési rendellenességek bekövetkezési valószínűsége. Az ilyen anyák gyermekeinél hosszútávon nagyobb hányadban fordul elő asztma, immunológiai és egyéb tüdőbetegség, de akár teljesítőképességük és intelligenciájuk is csökkenhet. Ki szeretném emelni, hogy az olyan újszülötteknél, akiknek környezetében dohányoznak, drasztikusan megemelkedik a hirtelen csecsemőhalál előfordulása.
Szerencsére szórakozóhelyeken, munkahelyeken, tömegközlekedési megállókban már nem lehet dohányozni, de továbbra is problémát jelentenek a háztartások. A lakásban semmiféleképpen se dohányozzatok. A bútorok és falak nemcsak a bűzt szívják magukba, hanem a különböző káros anyagokat is, amiket aztán hosszú évekig ontanak magukból. Tehát itt nem a bűz a legnagyobb gond, bár egy olyannak, aki nem dohányzik, ez is lényeges szempont lehet.
Ha már valaki dohányzik, legalább annyit tegyen meg, hogy figyel a környezetében élőkre. Ez a minimum. Csak zárójelben említem meg, hogy a dohányosokban kialakuló különböző betegségek költségeit végső soron a nemdohányzó többség adóiból és járulékaiból fogják fedezni. Innen látható, hogy a dohányzás egy több szinten is önző tevékenység.