Ilyen következményei lehetnek az ízlelés vagy a szaglás elvesztésének

Horváth Heléna fül-orr-gégész szakorvos jelölttel szaglás és ízérzékelés kulisszái nyomába eredtünk, és utánajártunk milyen következményekkel járhat, ha orrunk és nyelvünk nem funkcionál megfelelően.

Milyen lelki sérülésekkel járhat, ha valaki elveszíti az ízlelését vagy a szaglását?

A legmagasabb rendű szaglóközpont az agykéregben található, itt alakul ki az érzet, itt azonosítjuk a számunkra kellemetlen szagokat vagy finom illatokat. A szaglás és az ízlelés kölcsönhatásban állnak egymással, központjaik pedig a limbikus rendszerrel, amelyek felelősek a rövidtávú memóriáért, az érzelmekért, a szexuális izgalomért, az éhségért, az emésztésért, épp ezért a rendszeres sérülésük problémát okozhat. Ha valakinek csökken a szag- vagy ízérzékelése, akkor nem tudja élvezni az ételek ízét, kevesebbet eszik, vagy épp túlízesíti, cukrozza, sózza, fűszerezi az ételt. A szagvesztésnek életveszélyes következményei lehetnek annak, ha valaki nem érzi meg például a gázszivárgást, vagy az odaégett ételt, de komoly egészségügyi kockázatot jelenthet ízérzékelés-csökkenés/vesztés esetén a romlott élelmiszer elfogyasztása is. Mivel a szexuális vonzódást a feromonok irányítják, a szaglás vagy az ízleléscsökkenés a párválasztást is befolyásolja.

A szaglás mechanizmusa összefügg az emlékezet agyi központjaival. Lehetséges, hogy akik elveszítik végleg a szaglásukat, ízlelésüket, azok nem tudják majd felidézni, hogy milyen emlékük kötődik egy adott ételhez? Vagyis, ha például valaki 2021-ben ellátogat a Balatonra és megeszik egy lángost, majd 2022-ben elveszti a szaglását, akkor soha többé nem fogja tudni felidézni azt a „feelinget”, amit egy éve a Balatonon érzett?

A szaglási emlékek neurológiai értelemben véve kitörölhetetlenek, így még amnézia esetén is felidézhetőek. Tehát a kérdésre a válasz, hogy szerencsére fogja érezni az illető lángos feelinget. A szaglás agyi központja összeköttetésben áll az agy azon területével, ahol az érzelmek születnek és megtestesülnek, vagyis az érzelmek, az emlékek és a szagok kölcsönösen hatást gyakorolnak egymásra. Ezért van például az, hogy gyakran emlékszünk gyermekkorunk egy-egy kellemes illatára, vagy vonzóvá válhat egy személy testének illata. Egyébként a szagok felidézése segíthet az emlékezet zavaraival – demenciával vagy depresszióval – küzdőkön is.

A zenében létezik olyan, hogy abszolút hallás. Van ilyen „szuperképesség” a szaglás és az ízlelés esetében?

Az ember hozzávetőlegesen 10 000 szagot tud megkülönböztetni, de ezeknek körülbelül csak a felét tudja korrektül megnevezni. Gyakorlással ez az arány 98%-ra nőhet. Kivételes, kifinomult szaglás kell ahhoz, hogy valaki parfürmőr legyen, hiszen el kell tudni képzelnie az illatokat, valamint az illatmemória képességére is nagy szükség van. Érdekes jelenség még a szaglás/ízérzés túlérzékenysége: vannak, akiknél ez a túlérzékenység csak a negatív szagokra, míg másoknál a kellemes pozitív illatokra irányul. A jelenség viszonylag ritka és még mindig keveset tudnak róla a kutatók, de valószínű, hogy a háttérben agyi eltérés vagy terhesség is állhatnak.

Állatoknál bekövetkezhet szaglás- és ízlelésvesztés? Például egy drogkereső kutyának az állásába kerülhet, ha elveszíti a szimatolás képességét?

„A kutyák látnak az orrukkal” – tartja a mondás. Bámulatos szaglószervükkel egy olyan világ felfedezésére képesek, amely messze meghaladja mindazt, amit mi, emberek észlelni tudunk. A kutya észlelni tudja az emberek és állatok által kibocsátott hormonokat, különbséget tud tenni barát és ellenség között, felismeri érzelmi állapotainkat, és még azt is meg tudja „mondani”, ha a gazdi várandós vagy éppen beteg, ráadásul az elmúlt időszakban is nagy hasznát vettük a kutyák szuperszaglásának: több országban is kiképeztek kutyákat a Covid–19 észlelésére. A világon elsőként az Egyesült Arab Emírségekben, a Dubai Nemzetközi Repülőtéren kezdtek el használni ilyen feladatra betanított ebeket. Ezek a kutyák nemcsak, hogy gyorsabbak a vírusfelismerésben a teszteknél, de megbízhatóak is. A tünetek megjelenése előtt már képesek kiszagolni a fertőzést és jelezni a vírust. Egyébként ők ritkán veszítik el teljes mértékben a szaglásukat (kivéve a súlyos traumát, vagy betegségeket), de tény, hogy a szaglásuk az évek során csökken. A kutyák szaglóképésségének csökkenésére utaló jel lehet, ha fokozottan vágynak olyan ételekre, amelyek erős szagokkal, fűszerezéssel rendelkeznek.

A pandémia alatt sokan arról panaszkodtak, hogy elveszítették rövidebb-hosszabb időre a szaglásukat, ízlelésüket. Miben különbözik a covidos és a náthás szaglás- és ízlelésvesztés?

Az orvosok a koronavírus-járvány kezdete óta különös figyelmet fordítanak a szaglás- vagy ízérzetcsökkenés panaszával jelentkező betegekre, hiszen mindezek akár a vírus okozta fertőzés első tünetei is lehetnek. A szaglásérzet csökkenésének hátterében többek között felső légúti fertőzés, akut vagy krónikus orrmelléküreg-gyulladás állhat, melyekhez orrdugulás, orrváladékozás társulhat. A szaglászavar fokozatosan jelentkezik, míg a koronavírus miatti szaglás-, ízlelésvesztés hirtelen és jellemzően nem jár egyéb tünettel, de pár óra alatt szinte teljes funkciókiesést észlelnek a betegek, mely lassan hetek, vagy akár hónap alatt tért vissza. A COVID19-fertőzésen átesett betegeinknél előfordul, hogy spontán, inger nélkül éreznek szagot, de az is gyakori, hogy a (ex)beteg fúj egyet a parfümjéből, ám teljesen más szagot/illatot érez.

A koronavíruson kívül még milyen okok állhatnak a szaglás és ízérzékelés elvesztése mögött?

Az említett fül-orr-gégészeti okok mellett a szaglászavarok kialakulásának számos oka lehet, ilyen például egy trauma, egy fejsérülés, idegrendszeri rendellenesség (Parkinson-kór, sclerosis multiplex), vagy endokrin betegség. Az ízérzet csökkenése mögött hasonló okok szerepelhetnek, de érdemes fogászati problémákra is gondolni, s mindkét esetben célszerű kizárni a tumoros betegséget.

Hogyan lehet visszanyerni a szaglást és az ízérzékelést? Léteznek erre terápiák?

A szaglóhám regenerációjához a szteroidos orrspray alkalmazását szoktuk javasolni, ami kiegészíthető nagy adag B1-, B6-, B12- és A-vitaminnal. Minél hosszabb idő telik el szagláscsökkenés kialakulása után, annál kisebb a valószínűsége a szaglóhám teljes regenerációjának, éppen ezért fontos a terápia mielőbbi megkezdése. A COVID-19 fertőzöttek számára, akik elvesztették szaglásukat, a fent említettek mellett a szaglástréning is egy hatékony kiegészítő kezelés lehet. Ennek során a pácienseknek 12 hétig, naponta 2 alkalommal, alkalmanként 10-20 másodpercig négyféle illóolajat kell orron át belélegezniük, így az esetek egyharmadában mérsékelhető a szagláskárosodás tartóssá válása.

Szerző: Jónás Ágnes