Innen tudhatod, ha téged is érint a pánikbetegség
A pánikbetegség egy szorongással járó pszichés zavar, ami jóval többeket érint, mint ahányakban valóban tudatosul a probléma. Egy fellépő pánikrohamról vannak, akik azt gondolják, hogy szívinfarktusuk van, és mentőt hívnak, míg mások a tényét is megpróbálják elfelejteni annak, hogy rosszul voltak. Bár egyeseket valóban csak egy vagy néhány roham érint akár egész élete során, míg mások soha nem találkoznak vele, nagyon fontos felismerni, ha akár mi, akár más a környezetünkben érintett benne, esetleg már pánikbetegsége van.
Ezeket láttad már?
Milyen tünetei lehetnek?
„A pánikroham nem feltétlenül veszélyhelyzetben vagy egy szorongást keltő helyzetben lép fel, hanem látszólag akár a semmiből is jöhet, ez persze nem jelenti azt, hogy nem kapcsolódik valamilyen szorongáshoz. Vannak bizonyos tipikus fizikai tünetei, amelyekhez gyakran társul a kontrollvesztettség érzete, és sokszor akár halálfélelem is jelentkezhet. Ilyen például a heves szívdobogás, az izzadás, a remegés, a légszomj, különféle emésztési problémák vagy a szédülés” - mondta Dienes Angéla pszichológus.
„A realitásból való kiszakadás érzése is jellemző. Tehát azt is érezhetjük, mintha nem lenne teljesen ugyanolyan a kapcsolatunk a realitással, mint egyébként. Előfordulhat még többek között megőrüléstől való félelem, zsibbadásérzés, hidegrázás vagy arcpirulás is. Ahhoz, hogy ezeknek a tüneteknek a jelentkezése után pánikbetegségről beszéljünk, a tüneteknek adott gyakorisággal és adott időintervallumban kell fennállnia” - tette hozzá a szakértő.
Hogyan kezelhető?
A pánikbetegséget pszichológusok, pszichiáterek szokták kezelni, ezért a tüneteket észlelve nagyon fontos eljutni egy szakemberhez. Dienes Angéla azt is elmondta, hogy már egy pár alkalmas segítség is sokat számít, ami akár a közintézményekben a háziorvosokon keresztül is elérhető. Indokolt esetben gyógyszeres terápia is szóba jöhet. A roham során pedig segíthet még a valósággal való kapcsolat visszaszerzése különböző érzetek megfigyelésén keresztül, például, hogy mit látunk, mit hallunk, mit tapintunk. A túl gyakori légzés és a szaporább szívverés csillapításában pedig légzéstechnikák is segíthetnek.
Mit tegyél, ha téged vagy egy szerettedet is érinti?
Ami a legfontosabb, hogy ha te is úgy gondolod, hogy volt pánikrohamod a közelmúltban, esetleg gyakran vannak erre utaló tüneteid, akkor ne tartsd magadban a félelmedet és a rossz érzéseidet. Amint csak tudsz, fordulj szakemberhez, aki elláthat a megfelelő tanácsokkal, és segíthet megállapítani, hogy mi a számodra legmegfelelőbb kezelés. Ha a környezetedben küzd valaki pánikbetegséggel, próbálj meg segítő szándékkal közelíteni felé, meghallgatni, és mondd el neki, hogy csakis jót tehet magának azzal, ha megengedi, hogy egy szakember a segítségére legyen.
Ennél a multinál bátran szólhatunk a HR-nek vagy a főnöknek, ha a menopauza megnehezíti a munkavégzésünket