Így enyhítheted az allergia tüneteit
Az allergiával kapcsolatban nagyon sok fogalom kering a köznyelvben, így az allergia mellett gyakran hallja az ember az asztma, szénanátha, ételallergia, bőrallergia szavakat. Hátterükben a túlzott immunrendszeri aktivitás található, amelynek köszönhetően a védelmi vonalak akkor is működésbe lépnek, ha egy egyébként ártalmatlan anyaggal találkoznak. Attól függően, hogy a szervezet melyik része érintett, más-más tüneteket okoz.
Ezeket láttad már?
Egyszerűsítve elmondható, hogy a légúti allergiák alatt tulajdonképpen a szénanáthát és az asztmát értjük. A szénanátha az orrnyálkahártyát érinti, az asztma pedig az alsó légutakat. Míg az első kevésbé veszélyes és inkább kellemetlen, a másik akár életveszélyes is lehet. Az első esetben tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, orrviszketés a vezető tünetek, a másodiknál viszont a fulladás, nehezített lélegzetvétel. A leggyakoribb légúti allergének a következők: pollen, penész, házipor, poratka, állati szőr.
(Hapci – tüsszent egyet Cici. Mint általában ilyenkor, olyan nagyot prüszköl, hogy szó szerint hátrafelé csusszan a csempén. – Azt hiszem én is allergiás vagyok – mondja bedugult orral –, de sajnos még nem tudtam megfejteni, mégis mire… Biztos, nem valami azok közül, amit felsoroltál. Van itt valami más, de egyszerűen nem tudok rájönni, hogy mégis mi…)
A tüdőgondozókban jelenleg körülbelül 280 000 embert kezelnek szénanáthával és 220 000 embert asztmával, amely összesen fél millió embert jelent, de hangsúlyozom, hogy ezek csak a tüdőgondozókban megfordulókat jelenti, a valós szám sokkal magasabb lehet. A becslésesek szerint a felnőtt lakosság 11% a, a serdülők 21% a, a gyermekek 8% a szenved valamilyen légúti allergiában.
Akik érintettek, azok pontosan tudják, hogy milyen kellemetlen betegségek ezek, és mennyire megkeserítik a mindennapokat. Gyógyszeres kezeléssel a tünetek enyhíthetők, sőt, a szerencsésebbeknél meg is szűnhetnek. Ráadásul az újabb gyógyszerek esetén ritkábban jelentkeznek az olyan kellemetlen mellékhatások, mint az álmosság, azonban érdemes néhány gyakorlati praktikát is megfogadni. Azt nem mondom, hogy mindenkinél működni fog, de meg lehet próbálni.
Először is érdemes követni a növények virágzását, így már előre el lehet tervezni, hogy mikor és hova menjen az ember szabadságra, mert bizonyos területeken, így a tengerparton vagy hegyvidékeken alacsonyabb a pollenkoncentráció. Emellett hallgatni kell a pollenriasztásokra, és ha érvénybe lép, akkor a lehető legtöbb időt bent tölteni, amely nyáron szinte kivitelezhetetlen. Ezen kívül segíthet a gyakoribb hajmosás, de már az is, ha mondjuk nem a szabadban szárítjuk a ruhákat. A másik probléma a szellőztetés, erre azt lehet mondani, hogy a hajnali órákra időzítsük, mert ilyenkor a legalacsonyabb a keringő pollentartalom. Mosd ki rendszeresen az ágyneműket, gyakrabban a függönyöket, és máris enyhülhetnek a tünetek.
(– Áhá… azt hiszem mégis rájöttem, mire lehetek allergiás… – gondolkodik el a kedves macskám.)
(– Na?)
(– Azt hiszem rád – veti oda nekem, majd kuncogva elsomfordál.)
