Egészséges életmód, de hogy kezdjek neki?
(Cici ezúttal is természetesen megragadja az alkalmat, hogy megpróbáljon besározni a kedves olvasók előtt.)
(– Emlékszel, gazdi, amikor még egyetemista korodban, orvostanhallgató létedre, egy csomót dohányoztál? Úgy emlékszem, hogy a vizsgaidőszakban naponta akár egy dobozzal is elszívtál. Másrészt meg egy csomó pizzát és szemetet ettél, és még mozogni sem mozogtál. Vagyis ez nem egészen igaz, mert egyszer vásároltál magadnak egy havi kondibérletet, amit, ha jól tudom, egyetlen alkalommal vettél igénybe.)
(– Az régen volt, Cici, azóta már benőtt a fejem lágya. Ez is azt bizonyítja, hogy meg lehet változni, ha az ember elég kitartó.)
Ezeket láttad már?
Amikor megkérdezik tőlem, hogy mégis mit tegyek, ha egészségesebben szeretnék táplálkozni, akkor először zavarba jövök, hisz annyi mindenen lehet segíteni, de aztán veszek egy nagy levegőt, mert tudom, hogy egyszerre úgysem lehet mindent kijavítani. Nyilván ez lenne az ideális, azonban egy ekkora változtatást csakis fokozatosan lehet megvalósítani, különben nem lesz tartós. Másrészt ezzel a módszerrel nem is lesz annyira borzasztó ez az egész átállás.
Régen, amikor még magasról tojtam az egészségemre, kétkedve fogadtam volna, ha valaki ilyenekkel próbál meggyőzni, mert én ezt az egész egészséges életmódot egy soha véget nem érő tortúrának láttam. Mára viszont megváltozott a véleményem. Sokkal egészségesebben táplálkozok, ráadásul heti 150 percet is mozgok, szóval most már tapasztalatból mondom, hogy nem olyan szörnyű.
Aki egészségesebben szeretne táplálkozni, azzal kezdje az átállást, hogy megpróbál naponta legalább fél kiló nyers zöldséget és gyümölcsöt enni. Minden nap legyen az asztalon friss zöldsaláta. Én például ha reggelire szendvicset eszek, ne adj isten virslit vagy tojást, akkor is szoktam salátát enni, nem csak ebédre vagy vacsorára. Sőt olykor uzsonnára is salátát eszek, csak dobok bele egy kis főtt tojást, pirított kolbászt vagy szalonnát.
Amennyiben az ember megengedheti magának, akkor nyugodtan vásároljon előrecsomagolt salátákat, mert ekkora fogyasztás mellett olyan bosszantó, hogy folyton meg kell mosni a leveleket, aztán meg még elő is kell venni a kést és vágódeszkát, amiket aztán persze el is kell mosogatni. Előremosott és felvágott saláta esetében csak ki kell önteni egy tálba, és kész is. Innen is láthatjátok, hogy milyen mérhetetlenül lusta vagyok.
Ez legyen az első lépés, aztán próbáljatok meg hetente legalább egyszer, de inkább kétszer teljes kiőrlésű kenyeret venni, hagyjátok el a cukrozott üdítőket, a nem 100%-os gyümölcsitalokat, és próbáljatok szénsavmentes vizet/csapvizet fogyasztani helyette. És még sorolhatnám. Lépésről lépésre haladjatok, és meglesz a várva várt eredmény, higgyetek nekem.
Az énidő mint az öngondoskodás első lépése
