E heti líbling: az avokádó
2009. január 28.
Az avokádó szép, finom, variábilis felhasználási lehetőségekkel rendelkezik, könnyen és gyorsan fogyasztható, és nagyon jót tesz neked. Vajon mindezt a barátodról is elmondhatod? A viccet félretéve: az avokádó tényleg a legnagyszerűbb étkek egyike, és ebből kifolyólag e heti abszolút kedvencem. Ma már szinte bármelyik zöldségesnél, sőt a nagyobb élelmiszerboltokban is beszerezhető, darabonként körülbelül 350-450 forintos áron. Egy apró szépséghibája a beszerzésnek, hogy legtöbbször igen éretlen állapotban vásárolhatók csak meg, így otthon még babusgatnunk kell kicsit. Érettnek akkor mondható, ha bőre sárgászöld vagy halványzöld színű, és ujjunkkal kissé be tudjuk nyomni, belseje pedig csak a széle felé zöldes, a többi részén halványsárga. Ha kemény, rücskös és méregzöld a színe, még érlelésre van szüksége. Ám ekkor se csüggedjünk: csomagoljuk papírzacskóba, s így napok alatt fogyaszthatóvá válik. Egyébként amúgy is ajánlanám, hogy lehetőség szerint mindig tartsunk otthon egy kis avokádót, így mindig kéznél lesz egy érett példány. Ami az avokádó felhasználási lehetőségeit illeti: föl kell tennünk a kérdést, hogy vajon mire nem jó? Mert arcpakolásnak, kézkrémnek, turmixnak, salátának, mártogatós krémnek és szusinak kiváló. Előbb azonban érdemes megnézni, miért is olyan egészséges. Igaz ugyan, hogy viszonylag magas a zsír- és szénhidráttartalma, azonban e zsírok nagyrészt telítetlenek, a gyümölcs vitamintartalmával pedig kevesen szállhatnak versenybe. Főleg B-vitamin és folsavtartalma kitűnő, de C-vitaminban is igen gazdag, és persze a többszörösen telítetlen zsírsavak sem hanyagolhatók el - már ha szeretnénk megelőzni a szív- és érrendszeri megbetegedéseket. Én először önmagában - vagyis egyszerű vajas pirítósra kenve -, illetve szusiba tekerve kedveltem meg, aztán elkapott a gépszíj, és ma már az avokádós turmixot is imádom. A legegyszerűbb elkészítési módja tényleg az, ha vékonyra szeletelt pirítóst megvajazunk, esetleg egy kis fokhagymával is megkenjük, majd kis avokádódarabkákat pakolunk rá vagy kenünk el rajta. Pici só a tetejére, és máris a mennyekben érezhetjük magunkat, minimális erőfeszítéssel. Az avokádós szusit leginkább azoknak ajánlanám, akik még kezdők a nyers japán konyha megismerésében, mert ezzel azért lényegesen kevésbé rizikós próbálkozni, mint a nyers hallal. Pár száz forintért már rendelhetünk a legjobb szusiéttermekből avokádós makikat - rizsbe és algába tekert avokádódarabkák -, amit én szójaszószban oldott csöppnyi Wasabiba mártogatva szeretek, de önmagában is mesés. Az abszolút kedvenc azonban egyelőre a guacamole, amely a mexikói konyha egyik alaptétele, és éppen annyira isteni az íze, mint amennyire pofonegyszerű az elkészítése. A legjobban akkor járunk, ha van egy mixerünk, amibe csak beledobáljuk a hozzávalókat, összeturmixoljuk, majd egy zacskó tortillacsipsz kíséretében nekilátunk a rosszullétig teleenni magunkat. (Ez utóbbi csak vicc volt: igyekezzünk spártai szigort erőltetni magunkra, és abbahagyni a guacamole fogyasztását, mielőtt egy öt emberre való adagot együltő helyünkben magunkba tömnénk, mert kalóriatartalma azért nem a legalacsonyabb.) Viszonylag nagy adag készül 3 avokádóból, egy vöröshagymából, egy zöld citrom levéből, pici sóból, pici borsból és egy csili- vagy kaliforniai paprikából. Én ez utóbbit is simán beleturmixolom, de apró kockákra vágva is belekeverhetjük. Némi fokhagymát is tehetünk bele, illetve az egész vöröshagymát el is felezhetjük, ha nem rajongunk érte. Bármit mártogathatunk bele, de kétségtelenül tortillacsipsszel a legfinomabb - persze finom, hajszálvékony szeletekre vágott barnakenyérre kenve sem fog belőlünk undort kiváltani. Az avokádós turmix viszonylag népszerűtlen Magyarországon, de állítólag Amerikában rengeteg háztartásban mindennaposnak számít. Elkészítését mindenkinek az ízlésére bízom, a lényeg, hogy egy liter tejhez megközelítőleg 2-3 avokádóra van szükségünk, egy csomag vaníliás cukorra, vagy egy kis vanília rúdra és ízlés szerint cukorra. Mindezt összeturmixoljuk, és élvezzük a káprázatos ízeket. (Hedonisták egy kis vaníliafagyit is tehetnek bele.) Senkit nem szeretnék korlátozni a kreativitásában, úgyhogy konkrét avokádósaláta receptet nem írnék, hiszen szerintem minden zöldséggel kiváló. Én leginkább jégsalátával, valamilyen olajos maggal - mandulával vagy dióval - és valamilyen citrusfélével (esetleg többel is) szeretem. Arcpakolásnak állítólag minden bőrtípusra kiváló. Bevallom, még nem próbáltam, így biztosat nem mondhatok, mindenesetre sokat vacakolni ezzel sem kell: gyakorlatilag maga a pépesített gyömölcs húsa mindenfajta egyéb hűhó nélkül az arcra kenhető, és ha 15-20 perc múlva lemossuk, bőrünk babapopsi puhaságú lesz. Remélhetőleg. Ha nincs egyéb dolgunk, a krém hatóideje alatt falatozzunk guacamóléba mártott tortillacsipszet!
Ezeket láttad már?
Az offline tervezés és naplózás tizenkét legnagyobb előnye - Változtasd meg az életedet a BuJóval!