Botos gyaloglás
Néhány éve nálunk is megjelent a nordic walking néven ismert sport, mely, ha minden igaz, Finnországból származik, ahol nemes egyszerűséggel "botos gyaloglásnak" nevezik. Eredetileg a sífutók űzték nyári kiegészítő tevékenységként. Amikor először láttam botos gyaloglót a budai Normafánál, komplett bolondnak néztem, s azzal vádoltam magamban, hogy egy sportszergyártók által kitalált hóbort áldozata csupán. Hiszen sok ember, aki képtelen rászánni magát a mozgásra, mindenekelőtt elmegy, és jól bevásárol. Szép sportszereket, cipőt, ruházatot, minden létező eszközt. Ezeknek örül, majd néhány nap múlva szekrénye egy nehezen hozzáférhető zugába helyezi az egész pakkot, hogy soha többé feléje se nézzen. Miért nem gyalogolsz inkább, minek ez a bot, meg a speciális cipő, meg a kulacs a derekadon, nézegettem a botos embert, aki közben nagy garral elszáguldott mellettem. Aztán nem sokkal később hallottam a rádióban egy ötven körüli urat, aki elmesélte, hogy szörnyű fájásai voltak, a térdét például minden lépésnél fájdalmasan érezte, s az orvosai azt mondták neki, ezzel nem lehet mit tenni, tanuljon meg együtt élni vele. Ő viszont véletlenül felfedezte magának a nordic walkingot, vett két botot, és megszállott gyalogló lett. Fájdalmai elmúltak, fittebb volt, mint valaha. Nem véletlenül. A dolog kulcsa a bot, melyből mindenképp jó hosszúságút kell választani. Ez szinte önmagától arra késztet, hogy hosszabbakat lépj, egyben a karokat is folyamatos mozgásra kényszeríti, ugyanakkor valamelyest leveszi a terhelést a lábakról (így gyógyulhatott meg hamar a rádióban hallott ember térde). Tulajdonképpen ennyire egyszerű, bár ha rászánod magad, nem árt elsajátítani legalább az alap gyaloglótechnikákat. Ezt http://www.gyaloglas.hu/ , ez egy nagyon autentikus oldal, sok jó információval. Kiindulásnak tökéletes. Régóta tervezem, hogy magam is kipróbálom: vagy egy kutyám, így is, úgy is mindennap rengeteget gyalogolok. Ha rászánom magam, beszámolok az élményeimről. Addig is: mozgás!
Ezeket láttad már?