Így teheti jobbá a szexuális egészséged a világot

A koronavírusjárvány alatt meglehetősen átalakult az egészséghez fűződő viszonyunk. Mondok erre egy életből vett, egyszerű példát. Az egyik barátnőm szokása, hogy ráír valami kedves-vicces dolgot rúzzsal a fürdőszobai tükrére. Hosszú időn keresztül olyan feliratok kerültek erre a tükörre, amelyek a stresszes hétköznapok alatt voltak hivatottak a kedvét javítani vagy az önbizalmát növelni. Olyasmiket írt ki, hogy „ez is egy szép nap”, „mosolyogj” vagy „jól nézel ki”. A pandémia időszaka alatt ez a felirat a következőre változott: „hálás vagyok az egészségemért”.

A szexuális egészség nulladik lépése tagadhatatlanul az, hogy nem vagyunk betegek. Az egészség kérdése pedig legtöbbször csupán akkor kerül napirendre, amikor az valamilyen szempontból veszélybe kerül. Ez nagyjából így van akkor is, ha a szexuális egészségünkről van szó, jóllehet, a nők életét azért finoman áthatja egy enyhe, ha nem is betegségtudat, de „mi van, ha…” érzés, amikor évről évre szűrővizsgálatra vagy karbantartó szerkezeti átvizsgálásra mennek a nőgyógyászhoz. A női nemi szerv érzékeny dolog, érdemes odafigyelni rá, hogy minden rendben legyen vele. De mitől is van rendben egy női nemi szerv?

NAOMI WOLF VAGINÁJA

Ezzel biztosan ti is egyetértetek, de azért jó, ha itt leszögezem: a nemi szerv, legyen az férfié vagy nőé, nem elsősorban a reprodukciót szolgálja. Na jó, fel tudnék sorolni olyan politikai pártokat vagy egyházakat, amelyek most kemény vitába szállnának velem, de engem erősít az, hogy a hatvanas évektől a nyolcvanas évekig tartó úgynevezett szexuális forradalom azért jöhetett létre, mert széles körben elérhetővé vált a fogamzásgátlás. Ez az időszak az, aminek azt köszönhetjük, hogy ma nagyjából probléma nélkül szexelhetünk úgy és annyit, ahogy és amennyit csak szeretnénk. A nemi szervünket pedig csak az esetek egy kisebb részében használjuk arra, hogy gyereket nemzzünk vele – szexelni azért szoktunk inkább, mert jó. Ennek a kijelentésnek pedig van következménye a szexuális egészségünkről való gondolkodásra.

És akkor most térjünk át a vaginánkra! Naomi Wolf, aki egy híres amerikai feminista író és újságíró, írt egy könyvet erről a témáról – Vagina: A New Biography –, amelyben azt mutatja meg, hogyan érti félre a társadalom, a kultúra és így a hétköznapi rutin is ezt a felettébb fontos szervünket. Végigmegy a vagina kultúrtörténetén, sorra veszi a legfontosabb ezzel kapcsolatos neurológiai kutatásokat, hogy megállapítsa: nem csak a férfiak hordják odalent az agyukat, sőt! A könyvet bemutató előadása, amely a Youtube-on is megnézhető, két kutatási adatot vesz alapul: az egyik, hogy a nők harminc százaléka vallja magát hipoaktívnak – tehát alacsony libidójúnak, a másik pedig, hogy a nők harminc százaléka vallja magáról azt, hogy nincs mindig orgazmusa szex közben. Wolf azt állítja, hogy ez azért van így, mert minden, amit a vagináról tudunk, az részben vagy egészen helytelen információ. A neurológiai kutatások ugyanis bebizonyították, hogy agyunk és nemi szervünk között mély és bonyolult kapcsolat áll fenn, valójában sokkal mélyebb és bonyolultabb, mint a férfiaknak: a vagina nemcsak egy nemi szerv, hanem egy nagyon fontos közvetítő a neurotranszmitterek között a női agyban.

Neurotranszmitter például a dopamin, amit hétköznapi nevén boldogsághormonnak nevezünk, és amely a jutalmazóközpontunkkal áll szoros kapcsolatban. Ez akkor aktivizálódik, ha egy nő úgy érzi, szabadon megélheti a szexualitását. Naomi Wolf különben ezt feminista neurotranszmitternek nevezi, hiszen ez a cucc növeli önbizalmunkat, motiválttá, célorientálttá tesz minket, energetizál, bátorságot ad, ja, és nagyon jó társasági emberré változtat minket. A másik hormon, ami szex – vagyis orgazmus – közben szabadul fel az agyban, az oxitocin. Ez a bizalomhormon vagy kötődéshormon, nevével többnyire a szülés témája kapcsán szoktunk találkozni, ezt kapják nagyobb mennyiségben a nők injekcióból, hogy a szülésük beinduljon. Ezek a hormonok elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy élvezni tudjuk a szexet. Ha ezek nem öntik el az agyunkat, akkor nem emelkedik meg a pulzusunk szex közben, nem kezdünk el nedvesedni, és nem gyűlik össze a vér a vaginafalban, csiklóban, szeméremajkakban. Tehát nem fogjuk kívánni és élvezni a szexet. Ezek a jó kis neurotranszmitterek viszont nem termelődnek ám bennünk gombnyomásra, ha stressznek vagyunk kitéve, akkor például dacosan felhagynak a munkával.

AZ ELDOBÁLT ZOKNIK ÉS A ROMANTIKA

Naomi Wolf előadásából az is kiderül, hogy a férfiak vegetatív idegrendszere sokkal egyszerűbb felépítésű, mint a nőké. És az is igaz, hogy a minket ért pszichés hatások sokkal inkább befolyásolják, hogy mennyi kedvünk van a szexuális együttléthez. Wolf egy patkánykísérletet hoz fel példának, ahol az egyik nőstény patkánycsapatnak beadtak egy olyan szert, amely blokkolta a fent említett jó hormonok termelődését – a másik nőstény patkánycsapatnak pedig nem. Majd összeeresztették őket a hímekkel. Akik nem kaptak blokkolót, vígan szexeltek, míg a másik csapat próbálkozott egy darabig, aztán feladta – depressziós patkánylányok szomorkodtak a ketrec sarkában. De van egy még érdekesebb dolog a történetben: a kísérlet alatt bizonyos illatot fújtak a hím patkányok bundájára. Legközelebb a nőstények kerülték azokat a hímeket, amelyeknek ilyen szagú volt a bundájuk, tehát emlékeztek a rossz tapasztalatukra, és ez konkrét fizikai hatással volt rájuk. Mindebből pedig az következik – megint csak Wolf szerint –, hogy amennyiben egy nőt borzasztóan zavarja, hogy a párja szétdobálja a büdös zoknikat a lakásban, akkor nem lehet elvárni ettől a nőtől, hogy a zoknik dühödt felszedegetése után fél órával átadja magát az önfeledt szeretkezésnek.

Vaginánk lényegében egy barométer, működéséből meg tudjuk állapítani, hogy eléggé biztonságban érezzük-e magunkat, hogy partnerünk tiszteletben tartja-e az igényeinket. Wolf szerint a tanulság az, hogy ahányan vagyunk, annyiféleképpen jó nekünk a szex, ezért nagyon nem könnyű olyan konkrétumokkal előhozakodni, amik mindenkinél beválnak. Wolf szerint minden férfinak kötelessége lenne minden nőnél újratanulni mindent, amit addig a női testről gondolt, ami tűnhet fárasztónak is, de izgalmas kalandnak ugyanúgy. Az előadásból a kedvenc részem az volt, amikor Wolf arról beszél, hogy a női orgazmus hogyan teszi jobbá lényegében az egész világot. Szerinte az élvezet fokozza az elégedettségünket és a kreativitásunkat, általa pedig jobb partnerré, jobb szülővé, jobb vezetővé, sőt jobb állampolgárrá és jobb aktivistává válunk. Szexuális egészségünk tehát erős kapcsolatot ápol a társadalom egészségével.

Szerelemféltés, avagy így romanticizálja az erőszakot a kultúránk

A cikk eredetileg a GLAMOUR magazin 2022-es júniusi lapszámában jelent meg.

Szöveg: Puskás Panni, az Üvegplafon - Meddig tart a nők szabadsága blog szerzője

Illusztráció: Ruszina Katalin