Imádom a szexet, de kiráz a hideg a pornó miatt, és el is mondom, miért
A többség imád filmeket nézve önkielégíteni, kikapcsolja őket. Mások úgy érzik, nincs jó hatással az életükre a pornó, ezért a teljes leszokás mellett köteleződnek el. Én egy harmadik táborba tartozom: alig néztem meg pár pornófilmet életemben, mert a többségük egyenesen felkavar.
Ezeket láttad már?
Nem szeretem a pornót. Nem azt mondom, hogy elítélem, hogy ördögtől valónak tartom, de nem élvezem, sőt, riaszt. Bár az a munkám, hogy férfiaknak és nőknek segítsek jobbá tenni a szexuális életüket, mégsem szeretek másokat nézni erotikus helyzetekben, főleg ha az annyira megrendezett, mint a pornó. Egyszerűen zavar, amit ott látok. Nem elítélem, hanem felkavar a látvány.
Nincs olyan, hogy "normális"
A személyes érzéseimről szeretnék mesélni ebben a cikkben. Nem az lesz a célom, hogy ítélkezzek az erotikus felnőtt filmek felett, vagy bárkit lebeszéljek róla. Megosztom, ami bennem van, és mindenki eldöntheti, hogy viszonyul az én megéléseimhez. A cikk célja egyben az is, hogy feldolgozzam, kigubancoljam az érzéseimet, mert sokszor tapasztalom, hogy írás közben jövök rá nagy tanulságokra. Nem tudom, mi lesz a vége, nem terveztem el előre, mit fogok legépelni, csak rábízom magam az írásterápiára. Ha te is kipróbálnád ezt, akár azelőtt, hogy elolvasod az írásom, akár utána, ragadj papírt, és írd meg, benned milyen érzések jelentek meg a pornó kapcsán életed során! Fontos, hogy amit én érzek, amit én megéltem, az nem a "normális”. Úgy értem, nincs olyan, hogy normális. Nem én vagyok az etalon, senki sem az etalon. Mindenki normális úgy, ahogy van, akár szereti ezeket a tartalmakat, akár nem. Ha te például imádod a pornót, az is teljesen rendben van. Mindenkinek teljesen egyedi a szexualitása és ez így csodálatos.
Az erőszak érzését kelti bennem
Tudom, hogy sok nőt is izgat, sokan szeretnek ilyen filmekre önkielégíteni – én viszont a kivételek közé tartozom. Megpróbáltam többször is, de mindig ugyanaz lett az eredménye: bár sokszor reagált rá a testem, felizgultam testileg, de a lelkemet bántotta. Egy legutóbbi alkalommal, amikor egy szexológus tréningen többféle ilyen filmet is megnéztünk és elemeztünk, azt fogalmaztam meg, olyan érzés ez nekem, mintha idegenekkel szexelnék. Méghozzá olyanokkal, akikhez nem vonzódok. Ez pedig egyfajta erőszak érzését kelti bennem, mintha akaratomon kívül bevonnának egy aktusba.
Engem nem izgat a látvány, nem szoktam jótestű férfiakra (vagy nőkre) begerjedni. Egyetlen kivétel van ez alól: a párom. Őt imádom nézni szeretkezés közben! Ezen túl azonban egy szép, vonzó test látványa, vagy egy szexuális cselekmény nem hozza meg a kedvem az önkielégítéshez, de tudom, ez a traumatizáltságomból is fakad. Én, akit gyerekkorában molesztáltak, valószínűleg sokkal érzékenyebb vagyok az ilyenekre, mint az átlag.
Attól mert a testem kívánja, a lelkem még nem
Nem egyszer megpróbálkoztam vele, hátha menni fog, de mindig hasonló volt az eredmény: bár nem szerettem nézni, mégis reagált rá a testem. Utólag a szexológus képzésen Emily Nagoski: Úgy, ahogy vagy című könyvéből megtanultam, hogy ez így teljesen rendben van: a nő, ha valami szexuálisat lát, a nemiszerve hajlamos izgalmi helyzetbe kerülni még akkor is, ha az a szexjelenet egyáltalán nem tetszik neki, sőt egyenesen taszítja. Ennek megvan az az evolúciós "előnye”, hogy mikor akaratunk ellenére közösülnek velünk, az egy kicsit kevésbé fáj. Az a tény, hogy benedvesedtünk, vagy bizsereg a vulvánk, nem jelenti azt, hogy valóban szeretnénk szexuális interakcióba kerülni, hogy a lelkünk is kívánja azt.
Valami ilyesmi történhetett velem is, amikor ezeket a filmeket néztem, csak én nem voltam tudatában ennek. Annyit éreztem csupán, hogy a testem reagál, amit arra fordítottam le, hogy akkor biztos vágyom is az érintésre, majd mikor a bugyimba tettem a kezem, alig éreztem valamit. Azért volt így, mert a valódi vágy nem született meg.
Felkavart az első alkalom
Sajnos volt jó pár alkalom, amikor nagyon rosszul esett a pornó. Az első ilyen élményem az volt, amikor otthon beraktam egy kazettát a videólejátszóba, és meglepetten tapasztaltam, hogy felnőtt filmet vettek fel rá. Nem én akartam megnézni, másra számítottam, amikor elindítottam a felvételt. Előtte talán soha nem is láttam ilyesmit. Azt már tudtam, mi történik a képkockákon és azt is, hogy ez „csúnya dolog”, ilyet nem illik nézni. Amikor azonban kiderült, hogy ezt valaki a családomból vette fel és még csak el se rejtette, nagyon összezavarodtam. Mellette pedig felkavart az is, amilyen harsány, személytelen jeleneteket láttam.
A pornóból hiányzik az intimitás
A szex nem attól lesz intim, hogy nemiszerveket fogdosnak közben. Számomra ezek a filmek túl sterilek. Nincsenek benne bakik, bénázás, csak tökéletes szögben elkövetett pucsítás a kamera felé. Még ha szerelmespárt játszanak is el, érződik, hogy nincs múltjuk, nincsenek közös szokásaik, közös poénjaik. Nincsenek igazán összehangolva, csupán a forgatási rutin és a szexben való nagyfokú jártasság látszik a képeken. Hiányzik az izgalom, a szeretet, vagy épp a neheztelés. Csak a nyers szex van. Hozzáteszem, nincs nagy tapasztalatom ezen a téren, érthető mód nem mélyedtem el túlságosan a kínálatban, de azokból a filmekből, amiket láttam, szinte mindből hiányoztak ezek.
Szerencsére volt olyan is, amit tetszett!
Két pozitív élményt tudok felidézni erotikus filmek terén. Az egyik egy nagyon kedves spanyol film, ahol a két szereplő egymással szembeni peronon várja a metrót. Késő van, nem nagyon vannak más utasok. A hölgy kiszúrja magának a nála fiatalabb srácot, és a sínek túloldaláról elkezd incselkedni vele. Imádtam ezt a filmet! Volt benne feszültség, ahogy a srác zavarba jön, de nagyon fel is izgul és vívódik, hogy átmenjen-e a túloldalra, míg a hölgy „rosszalkodik”, simogatja magát, majd elkezd vetkőzni egy oszlop rejtekében. Bájos is volt, szexi is volt, és az volt az érzésem, hogy ez valóban meg is történhet!
A másik filmen egy nagyon fiatal lányka önkielégít a saját szobájában. Ahogy néztem, az volt az érzésem, hogy valóban otthon van, ő maga veszi fel a filmet (vagy esetleg egy barátja), és tölti fel a netre, hogy pénzt keressen vele. Nekem úgy tűnt, bár a kamera előtt csinálta, mégis autentikus önkielégítést végzett: nem játszotta meg magát, hanem valóban megmutatta, mit hogy élvez. Nekem igazinak tűnt.
Összességében úgy érzem, ezek a filmek nem nekem valók. Tudom, hogy szinte minden férfi nézi és el is fogadom, hogy őket ez szórakoztatja. Engem viszont kimondottan zavarnak ezek a jelenetek, úgyhogy bízom benne, sosem kell majd szembesülnöm vele, ha a kedvesem esetleg ilyen tartalmat fogyaszt, mert hiába tudom, hogy ez teljesen normális viselkedés és egyáltalán nem jelentené azt, hogy ő perverz, vagy nem szeret engem, mégis felkavarna. Pusztán azért, mert ezek a jelenetek nem esnek jól a lelkemnek.
PoliLili felnőtteknek szóló szexedukációs tevékenységével már nem csak az Ébredő Szexualitás blogon és YouTube csatornán találkozhatsz, hanem itt, a Glamourban is! Ingyenes webinárjaira itt tudsz jelentkezni.
