„Lefeküdtem vele akkor is, amikor egyáltalán nem vágytam rá" - Miért érezzük azt, hogy nem mondhatunk nemet a szexre?
A bátorság sok jó dolgot hozhat a szex terén is. Sajnos sok hibát elkövettem ezen a téren, sorra gyűjtve a negatív élményeket, traumákat is. Most már tudom, mire kellett volna figyelnem.
Ezeket láttad már?
Számtalanszor ámuldoztak már rajtam ismerősök és ismeretlenek a bátorságom miatt: amiért már gyerekként raftingoltam, amiért ki mertem utaztam egyedül Afrikába, vagy, mert ilyen nyíltan beszélek a szexről. Bátor vagyok a szex terén is, hiszen szembe szálltam az elakadásaimmal. Csakhogy ez a bátorság nem mindig szolgálta a javamat. Gyerekkoromban is merésznek tartottak – igaz, én sosem éreztem magam annak. Tulajdonképpen belül egy félős kislány voltam - főképp a sportok terén -, aki sokkal bénábbnak érzi magát, mint a többség. Valójában rettegtem a labdajátékok közben, vagy a jégen csúszkáláskor, de nem vonódtam ki, együtt mozogtam a többiekkel, mert féltem, ha nem teszem, kilógok a sorból. Ez tulajdonképpen bátorság: olyan dolgokat tettem, amitől nagyon tartottam.
A bátorság nem mindig jó
Gondolhatnánk, hogy milyen ügyes kislány voltam, csakhogy megvan ennek a hátránya is. A jó benne az, hogy ügyesedtem, nem maradtam abszolút nyamvadt, a rossz viszont legalább ilyen nagy horderejű: mivel számtalan alkalommal olyanokban vettem részt, amiket egy porcikám sem kívánt, szépen megtanultam, hogy valójában nem számít, mit érzek. A lényeg, hogy csináljam! Hiszen mindenki labdázott, mindenki csúszkált a jégen! Ha én nemet mondok erre, azzal elrontom a játékukat, és kiközösítenek. Hogy ez valóban megtörtént volna, nem derült ki, mivel sosem mertem megtenni, hogy nemet mondjak. Inkább összeszorítottam a fogam, és bekapcsolódtam.
Persze nem csak olyanokat tettem meg, amiket utáltam. Örömmel és önszántamból szerveztem iskolaújságot, költöztem külföldre, mentem nyilatkozni a TV-be izgulás nélkül, vagy szólítottam meg hírességeket, hogy van-e kedvük szerepelni a YouTube csatornámon. Ezeket tényleg szerettem és emiatt nem is gondolom károsnak. Csakhogy közben a tudatom nem tanult meg különbséget tenni a „szeretem” és „a hideg kiráz tőle” tevékenységek között.
A szexben is bátor lettem
A fentebb leírt tevékenységeknél feltételezem, még egyetértően bólogatott az olvasók többsége: ez igen, ügyes! Szuper, hogy ezeket megtetted! Ha azonban azt mondom, bátor vagyok a szexben, ott már sok bírálattal találkozhatok. Mire gondolhat ilyenkor a többség? Több partner, perverziók, swinger, BDSM, szex fura helyszíneken. Ezeket pedig sokan erkölcstelennek, felelőtlennek, mocskosnak találják. Kipróbáltam ezeket? Igen. Örömmel, vágyból tettem? Nem feltétlenül. Sokszor inkább úgy mentem bele, mint a jégen csúszkálásba: a többiek csinálták, ezért azt gondoltam, nekem is kell. Fel sem mértem, hogy én valóban mire vágyok, mit érzek.
Azt tanultam meg, hogy a vágyaim, a félelmeim, az érzéseim nem számítanak. Csak az a lényeg, hogy a többiek mit akarnak tőlem. Azt kell teljesíteni. Furcsa mód épp ezeket az extremitásokat nem bántam meg. Vicces élmények voltak, amikben szerencsére nem sérültem. Jó, elfogadó közegben történtek mindezek, ahol támogattak, vigyáztak rám. Vettem részt baráti csoportos szexpartin, kísérleteztem lányokkal, próbálgattam játékszereket és szerencsére mind jól sült el.
Nem csak az extrém szexualitásban voltam bátor – a vaníliában is
Tulajdonképpen ugyanaz a bátorság jelent meg a hétköznapi szexuális életemben, mint amikor pöttömként lecsúsztam a fekete pályán. Szerettem a családommal síelni, tetszett a hó, a csúszást is kedveltem és jó volt együtt lenni mindeközben. Ki akartam vívni apukám elismerését is: azt akartam, hogy büszke legyen rám. Amikor kitalálták, hogy menjünk a fekete pályára, bár rettegtem, de mentem velük. Végig csináltam, ügyes voltam, de közben végig nagyon féltem.
Pár hete megfürödtem a 4°C-os Tisza-tóban, télen. Izgultam? Igen. Bátor voltam? Igen. A végén hatalmas büszkeséget éreztem, mert tudtam, hogy amit teszek, az nem hétköznapi. Síeléskor azonban azt gondoltam, az a normális, aki le tud menni a fekete pályán. (Tévedtem.) Amikor azt éreztem, hogy rettegek, szégyenkezni kezdtem, mennyire szerencsétlen vagyok másokhoz képest. Így a büszkeség érzés is elmaradt a végén. A szexben is a sípályához hasonlóan jártam. Féltem. Amikor nem kívántam azt, amit a párom akart, akkor is belementem, mert nem számított, mit érzek. Szégyelltem, hogy én nem vagyok olyan tüzes, mint mások. Azt gondoltam, velem van a baj, rossz vagyok. Lefeküdtem vele akkor is, amikor egyáltalán nem vágytam rá. Így pedig nem is tudtam élvezni.
Minden együttlét előtt rettegtem az újabb kudarcoktól
Egy csődtömegnek éreztem magam. Sorra gyűjtöttem a negatív tapasztalatokat, amitől egyre rosszabb lett. Már előre féltem a kudarctól, mégis újra belementem, mert sosem tanultam meg azt, hogy lehet nemet is mondani. Bátornak kell lenni és menni előre, mert ebből lehet csak fejlődés – hittem. Ha nemet mondok, ha nem csinálom, abból nem lesz változás.
Részben igazam is volt. Valódi bátorság az, hogy sosem adtam fel, hogy legyőzzem az elakadásaimat, szembe nézzek a hibáimmal és meggyógyuljak a traumáimból. Ez az elszántságom meg is hozta az eredményét! De lehetett volna kevesebb sérülés árán is. Lehettem volna úgy is bátor, hogy közben tudom: amivel kapcsolatban érzem, hogy nem jó a testemnek, vagy a lelkemnek, arra nyugodtan mondhatok nemet. Vigyázhatok magamra, mert egyedi kincs vagyok.
Nemet mondani is bátorság
Most már tudom: ha ki is maradok a labdajátékból, vagy az aznapi szexből, akkor is lehetek értékes, csodálatos, szerethető ember! Arra, aki stabilan tudja követni a saját érzéseit és értékeit, fel fognak nézni a társai és tiszteletben tartják a határait. Aki pedig ezt nem teszi meg, az nem is érdemli meg, hogy megtegyek érte olyanokat, amik egyáltalán nem esnek jól.
PoliLili felnőtteknek szóló szexedukációs tevékenységével már nem csak az Ébredő Szexualitás blogon és YouTube csatornán találkozhatsz, hanem itt, a Glamourban is! Ingyenes webinárjaira itt tudsz jelentkezni.
