Nem kötelességed kielégíteni őt! Számtalan nő és férfi kudarcnak éli meg, ha a párja nem jut el a csúcsra!

A mai napig kísért az a több évvel ezelőtti emlék, amikor az exem duzzogva vonult ki a fürdőszobába, hogy rendbe szedje magát az önkielégítés után, amire azért „kényszerült rá”, mert „velem nem lehetett eleget szexelni”. Az ő esetében ez a maszturbálás csak az együttlétek pótléka volt. Ő „nem azért volt párkapcsolatban, hogy aztán egyedül kelljen könnyítenie magán”.

Elvárta tőlem és a párkapcsolattól, hogy mindig kielégült legyen. Általam. Mindig általam. Ezzel pedig valójában nem volt egyedül, mert én ugyanúgy elvártam magamtól, hogy kielégítsem őt.

Sok-sok évszázados minta az, hogy a nő dolga, hogy a férfi jóllakjon mind a konyhában, mind a hálószobában. Az asszonynak rendelkezésre kellett bocsátania a testét, hisz „a férfinak szüksége van a kielégülésre”. A nő mindehhez csak egy eszköz volt.

Szerencsére ez már a mai magyar háztartások egyre nagyobb százalékában elavult nézetnek számít, mégis a gyökereinkben továbbra is ott lakozik ez az elvárás. A kollektív tudatban még él, hogy a nő testével a férfi rendelkezik és az is, hogy a szex épp olyan szükségletük, mint az evés, vagy az alvás. Nem csak a férfiak táplálják ezt a tévhitet, hanem mi, nők is. Sok esetben mi is elvárjuk, hogy megadjuk a párunknak azt, „amire szüksége van”, méghozzá nem is akárhogy. Bennünk ugyanúgy él a teljesítménykényszer, mint az urakban.

Az igazság azonban az, hogy a szex nem biológiai szükséglet és mára bebizonyították, hogy többnyire nem azért vágyunk rá, hogy ne haljon ki az emberiség, hanem mert jól esik. Nem a fajfenntartás mozgat minket (még ösztönszinten sem), hanem az öröm. Ahogy kávé nélkül is képesek vagyunk túlélni, úgy erotika hiányában is. Lehet, hogy morcosak leszünk, de menni fog.

Egy egészséges felnőtt képes arra, hogy átcsatornázza a ki nem sütött szexuális energiáit valami más tevékenységbe, például alkotásba. Azt is választhatja, hogy egész egyszerűen kielégíti magát. Egy kulturált, másokat bántani nem akaró (valódi) felnőtt nem terheli rá másra a vágyait, ha az illető épp nem nyitott arra. Nem zsarol, nem hisztizik, hanem más megoldást keres. Mindeközben persze lehet őszinte, elmondhatja, hogy neki már nagyon hiányzik a szex és emiatt feszült, szomorú, de csak akkor lehet harmonikus a párkapcsolat, ha ezzel nem támaszt elvárásokat a párja felé. Ez persze a másik félen is múlik. Fontos, hogy ő is megértse: nem KELL megadnia a másiknak semmit, ami neki épp nem esne jól. Egy egyenrangú kapcsolatban nem dolgunk kiszolgálni a másikat.

Semmiképp sem célom ezzel a cikkel elátkozni a férfiakat. Úgy gondolom, velük együtt teremthetünk egy olyan új szexuális kultúrát, ahol mindenkinek jogában áll, hogy csakis akkor mondjon igent a szexre, ha az valóban jól esne neki. Hogy hogyan?

Elméletek helyett egy saját gyakorlati példával szeretnélek inspirációval szolgálni a saját megoldásaitok megtalálásához. Ha a kedvesem megkíván, vidáman közölni szokta, hogy „már megint rám gondolt”, én pedig egy mosollyal erősítem meg abban, hogy jól esik, hogy ilyen szexinek tart. Akkor is mosolygok, ha nem szeretnék épp szeretkezni. Nem utasítom vissza, de nem is közelítek, nem is engedem közelebb, mint ahogy jól esik. Ő sem lépi át az én határaimat, hanem figyeli és tiszteli, amit a testemmel üzenek. Sokszor még szavak szintjén is megerősít abban, hogy nem kötelező bekapcsolódnom, mert tudja, hogy nem könnyű elengedni ezeket az ükanyáktól örökölt belső elvárásokat.

Ha ő ilyenkor azt érzi, ki szeretne elégülni, elkezdi fogdosni magát, én pedig továbbra is mosolyogva vele maradok, de ha nincs kedvem, nem érek hozzá. Néha csak a tekintetemmel fejezem ki, hogy szeretem és tetszik, ahogy gyönyörben részesíti magát. Nagyon intim pillanatok ezek, ahol ugyanúgy együtt vagyunk, csak nem válik eszközzé a testem. Persze, ha úgy adódik, hogy közben mégis kedvem támad bekapcsolódni, akkor megteszem.

Nem jelenik így meg sem elvárás, sem megfelelési kényszer, sem ítélet, sem harag. Csak vágy van, tisztelet, szeretet és gyönyör.

PoliLili felnőtteknek szóló szexedukációs tevékenységével mostantól nem csak az Ébredő Szexualitás blogon és YouTube csatornán találkozhatsz, hanem itt, a Glamourban is!